Szenvednek a magyarok a mélyszegénységtől. A legújabb fotómontázs Debrecent mutatja be.
Így néz ki Debrecen, ami szintén szenved a mélyszegénységtől.
Ez szörnyű!
Íme:
(Fotó: számok, adatok Fb)
mindenszo.hu
Add tovább!
Tavaly novemberben írta meg lapunk, hogy a Székesfehérvári Ciszterci Gimnázium fejlesztését a Merkbau Zrt. kivitelezi. A beruházás I. ütemében egy új sportközpont jön létre a meglévő díszterem és a tornaterem között, valamint egy új földszinti szárny épül, ahol konyha és étterem is lesz. A jelenlegi díszterem és zsibongó szintén átépül a projekt során, elsősorban a további bővítés lehetőségének megteremtése miatt.
Ez a bővítés el is érkezett, hiszen az európai uniós közbeszerzési értesítő szerint a Merkbau dolgozhat tovább a gimnázium bővítésén a II. és III. ütem keretében. Így megszakítás nélkül folytatódhat, és jövőre be is fejeződhet a megkezdett munka.
Komplett rendszerekért felel a Merkbau
A tervek szerint az I. ütemben megépült, sportlétesítményeket is magában foglaló épületszárnyat bővítik további két szinttel,
melyben 12 darab tantermet, egy tanárit és kapcsolódó tereket alakítanak ki.
A Merkbau feladata lesz a kivitelezés befejeztével, a III. ütem végén az I-III. ütemben elkészült komplett fűtési és klíma rendszerek, víz és csatornarendszerek, szellőzési rendszerek és erősáramú, CCTV, RWA, illetve tűzjelző rendszerek üzembe helyezése és próbaüzem elvégzése, valamint megvalósulási terveinek elkészítése, felméréssel és dokumentálással az I. ütem átadási dokumentációja alapján. Emellett a szükséges oktatást és betanítást is elvégzik a rendszerekhez kapcsolódóan.
Az építés és kivitelezés során többek között
- a vázas teherhordó szerkezetet bővítik két további szinttel, a bővítés összes bruttó alapterülete 2154 négyzetméter lesz,
- vasbeton szerkezeteket készítenek,
- előregyártott belső lépcsőt és homloklap burkolatot alkalmaznak, illetve rámpaburkolatot, amelyet látszó- és finombeton elemekből, adott méretben építenek be,
- hideg- és melegburkolatokat készítenek (kerámiát, gumiburkolatot, beton elemeket alkalmazva),
- megoldják a tető csapadék elleni vízszigetelését és hőszigetelését,
- méretre készített homlokzati textilárnyékolót szerelnek fel,
- személyliftet hoznak létre 1020 kilogramm teherbírással,
- padlófűtési mezőt alakítanak ki,
- valamint szerelt mennyezetfűtési rendszert.
A külső téren a talajcserét is elvégzik a gyökerek megsértése nélkül, és 1855 négyzetméter térkövet fektetnek le, illetve automata öntözőrendszert építenek ki a teljes zöldfelületre.
(Kalácska Nóra, magyarepitok.hu)
Add tovább!
Kabul rózsáját” láthatóan nem érdekli , hogy imádott Afganisztánját elfoglalják, inkább bikiniben pózolgat Tordaival. Semmi tüntetés az USA nagykövetségen és szolidaritás az afgán emberek iránt?! Ja, hogy az akkori küldetés már teljesítve… mission completed.. a Birodalom elérte (?) a célját, a többi nem számít..
(Kötter Tamás, Fb)
Add tovább!
Ez az MSZP tényleg nem normális.
Ülünk a matracon a vízben, jön egy repülő, épp egy szabadstrandon vagyunk, és a repülő húzza maga mögött a feliratot: „Szabad strandot mindenkinek! – MSZP”.
Tényleg nagy az Isten állatkertje, csak rettentő alacsony a kerítés. Olyan alacsony, amilyen alacsony tán még sosem volt.
Szóval az MSZP továbbra is a szabad strandok felett repked szabad strandot követelő repülőkkel.
Ahogy a mondás tartja: aki hülye, az is marad.
mindenszo.hu
Add tovább!
Az amerikai katonák menekülnek, mint a kutyák.
A német katonák menekülnek, mint a kutyák.
Amerika számára ez egy brutális vereség. A tálibok győztek. Egész Afganisztánt elfoglalták pillanatok alatt. Önként átadták nekik. Amerika ezt a háborút elveszítette. A Háttérhatalom pedig megnyerte. Ez volt a cél. És mostantól jöhet az újabb menekülthullám. Minden magasabb célt szolgált. A magasabb cél a Kalergi terv, mely szerint Európát el kell árasztani.
Tehát minden rendben, a tervek szerint halad.
Ismét.
mindenszo.hu
Add tovább!
A választáson legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot választóknál immár második egymást követő alkalommal vezet a Fidesz–KDNP.
Ha most vasárnap lennének a választások, a kormánypárt négy százalékkal jobban szerepelne listán, mint az ellenzéki összefogás − derült ki az IDEA Intézet legfrissebb kutatásából, írja az Index.
A választáson legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot választóknál immár második egymást követő alkalommal vezet a Fidesz–KDNP. Mindez úgy következett be, hogy támogatottsága 1 százalékponttal emelkedett, miközben az ellenzéki listára 1 százalékponttal kevesebben szavaznának, mint egy hónappal korábban. Az IDEA Intézet a kormányzópárt esetében 48 százalékpontos listatámogatást még nem január óta, amelytől fogva külön kérdéssel vizsgálja a politikai táborok választottságát.
Az ATV híradójában Böcskei Balázs kutatási igazgató úgy fogalmazott: az arányok arról árulkodnak, hogy egyre szorosabb a verseny, ami sokkal jobban kiéleződik majd az előválasztás után.
A Jobbik májusban állt a támogatottsági maximumán (12 százalék). Egy hónappal később megállt a növekedés, majd júliusra 9 százalékra csökkent a párt népszerűsége. A változás következtében a nyár derekára a Demokratikus Koalíció lett a legtámogatottabb ellenzéki párt 11 százalékkal, majd a Jobbik és a Momentum következik. A biztos szavazó pártot választóknál szintén a DK vezet a Jobbik előtt. A két parlamenten kívüli párt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága nem változott – az IDEA szerint 3-3 százalékot kapna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson.
(mandiner.hu)
Add tovább!
Egy neve elhallgatását kérő szegedi lakos jelezte számunkra, hogy dugók mindennapossá váltak a csongrádi megyeszékhelyen. Az aktuális forgalmi akadályokról Bartók Csabát, a szegedi Fidesz elnökét kérdeztük, aki elmondta: a Belvárosi híd lezárása azt hozta magával, hogy dugók alakultak ki a Bertalan hídon. Bartók ismertette velünk továbbá azt a tényt, hogy a reggeli órákban Újszegedről Szeged irányába, míg délutáni órákban visszafelé alakulnak ki torlódások. Hozzátette: mindez a városvezetés hanyag forgalomirányítása miatt történik így.
– Mi, a Fideszben úgy gondoljuk, hogy megfelelő előkészületek mellett ez a forgalomleállás megelőzhető lett volna, illetve még mindig elkerülhető lenne, méghozzá a kérdéses órákban – a rendőrség igénybevételével – humán forgalomirányítás alkalmazásával a Bertalan hídon
– hangsúlyozta a képviselő.
„Szeged belvárosában több nagyberuházás is elindult nyár folyamán, a munkálatok pedig nagyjából egy évig fognak tartani” – áll az önkormányzat friss beruházásról szóló oldalán.
Egy hónappal ezelőtt még a Kossuth Lajos sugárúton állandósult a dugó Szegeden. Bartók Csaba elmondta, hogy most a Belvárosi híd lezárása miatt azon a szakaszon annyira lecsökkent a forgalom, hogy a torlódások megszűntek, ám a munkálatok még mindig folynak. Júliusban ennek kapcsán még Német Ferenc, fideszes képviselő mondta el a Szeged MA portálnak, hogy a munkások sajátos műszak alapján végzik a munkájukat.
„Már több mint egy hónapja fel van túrva a Kossuth Lajos sugárút, a munkások heti 1-2 napot dolgoznak, alkalmanként 2-3 órás műszakban, de előfordul, hogy 4-5 napig semmilyen munkavégzés nem történik”
– ecsetelte tapasztalatait a fideszes önkormányzati képviselő még júliusban.
A politikus akkor emlékeztetett: Botka László polgármester azzal indokolta az aktív munkavégzés hiányát, hogy a buszmegállókat úgynevezett bazaltbetonnal töltik fel, aminek legalább öt hét a kötési ideje.
(Ternovácz Áron, magyarnemzet.hu)
Add tovább!
Demeter Márta MSZP-s politikusként kezdte, majd kiábrándult a szocikból és úgy döntött, hogy Lehet Más a Politika, úgyhogy gyorsan csatlakozott is az LMP-hez. Most azonban úgy tűnik velük is meggyűlt a baja, ezért inkább Jakabékhoz közeledne. Jakab Péter a Jobbik elnöke számolt be Facebook-oldalán arról, hogy az LMP politikusa úgy döntött, amennyiben 2022-ben újra képviselői mandátumot szerez, úgy munkáját a Jobbik-frakcióban folytatja.
„Én ma úgy látom, hogy személyesen a legtöbbet akkor tudom tenni a kormányváltásért és az Orbán-rezsim lebontásáért, ha jövőre az ellenzék legharcosabb politikusa, Jakab Péter vezette Jobbik frakciójában folytathatom a munkámat, ha a választóktól újabb mandátumra kapok bizalmat.
A Jobbikkal eddig is kiváló volt az együttműködésünk, és jól eső érzés az a politikai és emberi támogatás, amit tőlük eddigi munkám során kaptam”
– írta posztjában a politikusnő.
Már csak az a kérdés, mi lesz veled Demeter Márta ha a Jobbikot is megunod? Sok párt már nem maradt.
Bár úgy tűnik Mártának elfelejtettek szólni, hogy tök mindegy, hogy a szivárványkoalíción belül melyik párthoz csatlakozik, a vezérük ugyanaz marad: Gyurcsány.
(888.hu)
Add tovább!
Még mindig nem jutott nyugvópontra a levendula-ügy. Korábban a francia gazdák tiltakoztak, Brüsszel is reagált, és Soros György sajtója is beszállt a vitába, természetesen Brüsszel oldalán – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. A gazdák azonban továbbra is aggódnak, félelmeik pedig nem alaptalanok. Brüsszelnek nem először vesz célba mezőgazdasági vagy erdészeti terményeket. Korábban kellő körültekintés nélkül üzentek hadat az akácnak is, támogatták a szőlőkivágásokat, de még az uborka görbületét is szabályozták.
Nincs nyugvóponton a levendula-ügy, ami abból indult, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a levendula felhasználását is érintő szabályozás szigorítását, „a vegyi anyagok fenntarthatóságát célzó uniós stratégia” keretében. A gazdák továbbra is aggódnak, hiába a EB magyarázkodása és Soros György propagandagépezete – írja a V4NA.
A levendulatermesztők aggódnak amiatt, hogy az új szabályozás ellehetetlenítené őket, sőt példaként említették a kakukkfüvet és a rozmaringot is, amelyeket szintén érinthet a szigorítás.
Az aggodalmakra reagálva az Európai Bizottság francia nyelvű Twitter-oldala egy cinikus hangvételű tweetben ragált. Mint írták: „Spoiler: Nem.”, vagyis nem céljuk a levendulatermesztők ellehetetlenítése.
Hozzátették, az ágaszat minden szereplőjével egyeztetnek, mielőtt közzéteszik javaslatukat, melynek célja, hogy még hatékonyabban tudják védeni a jogalkotás során a fogyasztói- és környezetvédelmi érdekeket.
A France3-nak küldött közleményében az Európai Bizottság azt is hozzátette, hogy 2025 előtt az új jogszabály nem lép életbe. A levendula termesztők azonban továbbra is aggódnak, és nem alaptalanul, ha arra gondolunk, milyen túlszabályozásokkal hozott nehéz helyzetbe az unió ágazatokat, hogyan tartott kétségek között gazdálkodókat, vagy éppen hogyan tette nevetségessé magát.
Megkérdőjelezhető szabályozások
Többen megkérdőjelezték az Európai Bizottság bortúltermelés elleni stratégiáját is. Az EB ugyanis úgy döntött, hogy ahelyett, hogy a bortermelést szabályozta volna, úgy döntött, hogy támogatja a szőlőkivágásokat. 2006-tól kaphattak hektáronkénti támogatást a gazdák, ha kivágják szőlőiket.
A SZŐLŐKIVÁGÁSOK AZONBAN EGYES FAJTÁK ELTŰNÉSÉT IS JELENTHETIK. A Demokratát idázve a V4NA azt írja, ez azt is jelentheti, hogy „az anyagilag biztonságosabb alapokon álló nyugat-európai borászatok konkurencia nélkül maradnak”, hiszen a kivágási támogatás főleg a kevésbé tőkeerős kelet-európai tagállamokban csábító a gazdák számára.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a letarolt dűlőkön később sem lehet szőlőt termeszteni, de ha egyszer mégis úgy alakulna, akkor hosszadalmas folyamat újra termővé tenni egy-egy dűnét. Ez pedig ismét csak Nyugat-Európát hozza 20 éves előnybe.
Komoly kétségeket ébresztett többek között a magyar akácméz termelők körében, az Európai Bizottság tavaly előterjesztett javaslata, amely tiltólistára tette a fehér akácot, mely azonban több ezer magyar méztermelő család megélhetését biztosítja.
A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére.
A magyarok mellett egyébként az előterjesztés kapcsán a dánok és a britek is kifejezték aggodalmukat. Míg a dánok a prémjéért tenyésztett amerikai nyérc, a britek a vízijácint tiltólistára helyezését akarták elkerülni.
Magyarországnak végül sikerült blokkolnia az akác korlátozására, esetleg kiirtására vonatkozó kezdeményezést, közölte márciusban Várhelyi Olivér Magyarország akkori uniós nagykövete (azóta uniós biztos).
És amikor csak magukat tették nevetségessé
A nemzetközi kereskedelemben a banánt mindig is minőségük és méretük szerint osztályozták. Azonban mivel a tagállami előírások eltérőek voltak felkérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon egységes szabályokat.
Az 1994-ben elfogadott szabályozás szerint
A BANÁNOK NEM LEHETNEK FORMÁTLANOK ÉS NEM LEHET RENDELLENES GÖRBÜLETÜK (FREE FROM MALFORMATION OR ABNORMAL CURVATURE).
Ennek értelmében az „extra kategóriába” tartozó banánok tökéletesek voltak, az „1-es kategóriájúak” enyhe alakhibákkal rendelkeztek, a „2-es kategóriájúak” alakja pedig hibás volt. A rendeletet 2011-ben cserélték le.
A szabályozás egyébként hasonló volt az 1988-as uborka-törvényhez. Akkor ugyanis meghatározták, hogy az „extra kategóriájú” uborka 10 centiméterenként 10 milliméteres görbülettel rendelkezhet.
(origo.hu)
Add tovább!
Asraf Gáni afgán elnök Facebook-bejegyzésében kijelentette, hogy a tálibok győztek, így most már az ő felelősségük az ország vezetése, becsületének és létének megőrzése, az államfő egyben azt is megerősítette, hogy elhagyta az országot.
Gáni lépését azzal indokolta, hogy így el akarta kerülni a vérfürdőt. Mint fogalmazott, meggyőződése, hogy ha Kabulban marad, akkor számtalan hazafi veszítette volna életét, Kabult pedig lerombolják. Gáni vasárnap hagyta el Afganisztánt, és nem sokkal később a szélsőséges iszlamista tálib felkelők behatoltak Kabulba, ahol az elnöki palotát is elfoglalták. Az Al-Jazeera arab hírtelevízió olyan felvételeket is sugárzott, amelyeken az látszik, hogy tálib harcosok Korán-verseket énekelnek az épületben. A felkelők bejelentették: az elnöki palotából hamarosan kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust a jelenlegi köztársasági államforma helyett. A tálibok az amerikai és egyéb nemzetközi erők végső kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást a kormányerők ellen, és az elmúlt bő egy hétben szélsebesen foglalták el az ország tartományi központjait, szinte egyetlen puskalövés nélkül; a legtöbb helyen a kormányerők egyáltalán nem vagy alig tanúsítottak ellenállást.
(pestisracok.hu)
Add tovább!
Elterjed az az ellenzéki hülyeség, hogy a Balatonon 1500 Ft a lángos, és minden drága, meg szar, stb….mert nem ők kormányoznak ugye.
Nos, egyébként itt Siófokon sincs 1000 Ft a lángos, és a Barátok közt sztárja, Tihanyi Tóth Csaba is megmutatja, hogy Balatonföldváron is csupán 450 (!) Forint a lángos!
A teljes ellenzék balatoni hazugságát cáfolja egyetlen videóban a barátok közt sztárja.
Íme a videó:
Lángosháború – avagy mennyi az annyi? ☀️⚓️🏖🥞🧇🍔 #nemreklám #balaton #lángos #welovebalaton #streetfood #tihanyitóthcsaba
Közzétette: Tihanyi Tóth Csaba hivatalos profiloldala – 2021. augusztus 13., péntek
Erről ennyit.
mindenszo.hu
Add tovább!
Árokba borult egy autóbusz az M7-es autópályán Szabadbattyán térségében, a Budapest felé vezető oldalon vasárnap hajnalban, az utasok mentését a katasztrófavédők megkezdték közölte a katasztrófavédelem honlapján.
Elsődleges információk szerint a buszont több mint ötven ember utazott.
A közlemény szerint az utasok mentését a székesfehérvári hivatásos és a sárszentmihályi önkéntes tűzoltók a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett végzik. Az érintett útszakaszt lezárták.
„Közúti közlekedési baleset történt 2021. augusztus 15-én 4 óra 55 perckor az M7-es autópálya 70-es kilométerszelvényében, a Budapest felé vezető oldalon, Szabadbattyán térségében, ahol egy magyar honosságú, utasokat szállító autóbusz – eddig ismeretlen körülmények között – oldalára borult. Az elsődleges adatok szerint a helyszínen nyolc ember az életét vesztette, negyvennyolcan megsérültek. Ellátásuk, kórházba szállításuk folyamatban van. A helyszíni szemlét a rendőrök megkezdték” – írta meg a Police-hu.
Szabó-Bisztricz Anett, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel azt közölte:
a busz átszakította a szalagkorlátot és az autópálya felüljárója hídpillérének ütközött.
„A buszon több mint ötvenen utaztak, a székesfehérvári hivatásos és a sárszentmihályi önkéntes tűzoltók a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett két irányból, a jármű eleje és hátulja felől kezdték meg az utasok kimentését” – mondta. Hozzátette: a tűzoltóknak több ülést, valamint a mennyezetre felfüggesztetett monitorokat is el kellett távolítaniuk, hogy hozzáférjenek a sérültekhez. Tizennégy utast a tűzoltók mentettek ki, a többiek saját erejükből hagyták el a buszt.
A rendőrség tájékoztatása szerint a baleset miatt lezárták a sztráda főváros felé oldalát. A forgalmat a szabadbattyáni lehajtónál leterelik a 7-es út felé, ahonnan a 63-as úti csomópontnál lehet visszatérni az M7-es autópályára.
(MTI, Police.hu)
(mandiner.hu)
Add tovább!
Tudom, hogy tabudöntögetésnek számít, de valakinek le kell írnia a szót, s most először nem feltétlenül elrettentésként: huxit – azaz Magyarország önkéntes, szuverén kilépése az unióból (a brexit mintájára).
„Vajon valóban huxitra lenne szükség, különös tekintettel a magyar gyermekvédelmi törvénnyel szembeni példátlan, soha nem látott módon összehangolt uniós és nyugati támadássorozat után?Nem ezt állítom. Hanem azt, hogy 2021 júliusában eljött az ideje annak, hogy most már komolyan vegyük fontolóra esetleges kilépésünket egy ezer sebből vérző, birodalmi tüneteket mutató, a kelet- és közép-európai tagállamokkal látványosan lekezelően, arrogánsan bánó államszövetségből. Ugyanis elérkeztünk a választóvonalhoz: a globalista pénzügyi elit és az általuk irányított uniós intézmények – bizottság, parlament, bíróság, részben az Európai Tanács – valóban elszánták magukat a megleckéztetésünkre.
Sőt nem pusztán arra: a megbüntetésünkre.
De még annál is többre: az ellehetetlenítésünkre, ha nem tesszük meg azokat a lépéseket, amelyeket ők diktálnak nekünk. És természetesen a végső eszköz a pénzmegvonás. Vagyis amit az egyik bizottsági alelnök, nevezett Katarina Barley mondott (persze Soros György és követői mellett), aki kijelentette, hogy az olyan renitens országokat, mint Magyarország és Lengyelország, ki kell éheztetni azzal, hogy megvonják tőlük a pénzügyi támogatásokat. És ennek már valóban fele sem tréfa.Mi szól a bent maradás mellett és mi ellene? Azt hiszem, ezt politikai, gazdasági, kulturális-értékrendi és katonai szempontból is érdemes megvizsgálni. Politikai szempontból az szólhat a bentmaradás mellett, hogy az uniós tagság azt a jóleső érzést adhatja minden magyar állampolgárnak, hogy tagja egy fejlett, demokratikus, a szabad nemzetek szövetségére épülő Nyugatnak, amire mindig is vágytunk, s negyven év kommunizmus után végre elértük az áhított célt.
A világ egyik legfejlettebb közösségéhez tartozni pedig különleges élmény, amelynek a feladása tizenöt év után csak nagyon erős és nyomós indokok miatt elfogadható. Kérdés: van-e ilyen erős és nyomós indok jelenleg?
Válaszom: van.
Mégpedig az a tény, hogy ha az áhított államszövetségben gyökeresen megváltoztak a prioritások, s valami egészen más képződménnyé akarják formálni a fősodratú globalista-liberális elitek az uniót, mint ami eddig volt. És most ez a helyzet: mi egy szabad, szuverén országok közösségébe léptünk be – elképzeléseink szerint legalábbis –, viszont a szemünk láttára gőzerővel zajlik egy birodalmi Európa, a szuperföderális, nemzetállamokat alávető Európai Egyesült Államok felépítése. Legfontosabb célunk és vágyunk volt, hogy szuverén és független nemzetté váljunk a Szovjetunió uralma után. Ez került alapvetően veszélybe. Ha újra diktálni akarnak nekünk, hogy mit és hogyan kell tennünk, akkor értelmét veszti az uniós tagságunk.”
(Fricz Tamás)
Add tovább!
Magyarország egy morzsányit sem enged pénzügyi szuverenitásából, és mivel a Biden-adó súlyos károkat okozna a hazai gazdaságnak, a vállalkozásoknak és az embereknek, ezért elutasítja azt –mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva.
A Magyar Nemzet szombati számában megjelent cikk szerint az új közteher lényege, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD ernyője alatt nemzetközi szinten egységesítenék a társasági adó kulcsát, megszabva egy minimális mértéket, például 15 százalékot. Az elképzelés lényegében kiiktatná a befektetésekért folyó nemzetközi adóversenyt azzal, hogy a multinacionális nagyvállalatoknak ezt a mértéket mindenképpen meg kellene fizetniük. Mivel a minimumadó egyik legfőbb szorgalmazója az amerikai elnök, ezért a közterhet többen csak Biden-adónak nevezik.
Magyarország szedi jelenleg a legkisebb társasági adót az Európai Unióban
Tállai András államtitkár rámutatott: Magyarország szedi jelenleg a legkisebb társasági adót az Európai Unióban, a kilenc százalékos mérték pedig az elmúlt években érzékelhető előnyt jelentett a nemzetközi befektetésekért folytatott versenyben. Úgy fogalmazott:
önként és dalolva ezt az előnyt nem engedjük ki a kezünkből.
Az államtitkár felidézte, hogy az adópolitika a 2010-es kormányváltás után vett új irányt. Akkor nem a lakosság és a kisebb cégek megadóztatásáról született döntés, hanem arról, hogy különadók formájában átmenetileg nagyobb összeggel járuljanak hozzá a közös terhek viseléséhez a bankok, a távközlési cégek, az energiavállalatok és a kiskereskedelmi áruházláncok – emlékeztetett. Elmondása szerint ezek a vállalkozások három év alatt csaknem ötszázmilliárd forintot fizettek be ágazati adók formájában a költségvetésnek. „De a szabályokat úgy alakítottuk ki, hogy azok nem veszélyeztették a nagyvállalatok működőképességét és profittermelő lehetőségeit sem” – emelte ki az államtitkár.
Egyes adók ügye, fűzte hozzá, utóbb elkerült az Európai Unió Bíróságához, amely Magyarországnak adott igazat. Eszerint ezek a vállalkozások bevételeik, jelentőségük arányában rászoríthatók arra, hogy részt vegyenek a magyar közteherviselésben. Egy idei, szintén a reklámadót érintő, a bizottság által indított bírósági eljárás végén pedig az bizonyosodott be, hogy nem számít állami támogatásnak a sávosan progresszív mértékrendszer az árbevétel alapú adókban.
A kormány Brüsszel kérésére sem hajlandó a hazai vállalkozásokat, a gazdaságot sújtó adóemeléseket megvalósítani,
ezt Washington óhajára sem tehetjük meg – szögezte le Tállai András. Rámutatott arra is, hogy az adócsökkentés politikája hozta vissza az országot 2010 után a csőd széléről, ahová a baloldal taszította, és az adócsökkentés politikájával lehetett a mostani járvány után újraindítani a gazdaságot. Mert amikor csökken az adó, akkor nő a gazdaság, nő a foglalkoztatás, és nőnek a bérek is – zárta szavait az államtitkár.
(MTI)
Add tovább!
Változatlan stabil kilátással megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű államadósság-kötelezettségeinek BBB/A–2 szintű, befektetési ajánlású osztályzatát pénteken a Standard & Poor’s globális pénzügyi szolgáltató csoport hitelminősítő részlege (S&P Global Ratings).
A cég a Londonban bejelentett döntés részletes indoklásában kiemelte, hogy az idén 6,1 százalékos, jövőre 5,3 százalékos növekedést vár reálértéken számolva a magyar gazdaságban. Az S&P elemzői az általuk valószínűsített növekedés hajtóerői között említették a koronavírus elleni magyarországi oltási kampány hatékonyságát és a folytatódó költségvetési ösztönzést. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy várakozásuk szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási hiány 2021-ben 7,5 százalék lesz, és 2022-ben is megközelíti a hat százalékot. Az S&P becslése szerint ennek következményeként a GDP-arányos nettó államadósság-ráta az idei év végén 73 százalék körül lesz.
(pestisracok.hu)
Add tovább!
Az 1990-es taxisblokád szervezésébe a CIA is belenyúlhatott – minderről Borvendég Zsuzsanna történész beszélt a Vasárnap.hu-nak adott interjújában. A Magyarságkutató Intézet munkatársa kifejtette azt is, miként mentette át hatalmát az MSZMP-t kiszolgáló állambiztonsági hálózat a rendszerváltást követően, illetve milyen módszerekkel avatkoztak bele a magyar politikába külföldi titkosszolgálatok. Az ismert kutató rámutatott arra is, hogy milyen párhuzam figyelhető meg a taxisblokád és napjaink “színes forradalmai” között.
Borvendég Zsuzsanna szerint a kádári állambiztonsági hálózat 1989-ben már tudatosan készült arra, hogy átmentse a hatalmát a demokratikus átalakulást követően. Azt a célt tűzték ki, hogy még megfuttassák azokat az embereket, akik valamilyen módon az állambiztonsági hálózathoz tartoznak, itt azonban nem feltétlenül az ügynökökre kell gondolnunk, sok olyan kollaboráns is volt, akik a törvény értelmében nem minősültek ügynöknek.
Ezek lehettek titkos munkatársak, titkos megbízottak, hivatalos kapcsolatok, megnyertek, stb. Nekik nem is volt beszervezési kartonjuk, de munkájukkal mégis folyamatosan segítették az állambiztonság működését.
– fogalmazott a történész, aki szerint a pártállami nómenklatúra már a 80-as években készült arra, hogy esetleg változások történhetnek a térségben. A pártelit egy része és a különböző védett pozíciókban lévő emberek közül sokan már a hetvenes évektől kapcsolatban álltak nyugati pénzügyi központokkal, multinacionális cégekkel, amelyek a nyugati tanulmányokat és ösztöndíjakat is gyakorta állták és finanszírozták ezeket az embereket.
Egy részük aktív politikus lett, akik a 80-as évek végén a különböző magyar pártokban folytatták a politizálásukat. Nagy többségük az SZDSZ-ben tömörült. Természetesen más pártokba is beszivárogtak, így például az MDF-be is, ahol a későbbiekben igyekeztek szétrobbantani a pártot. De a médiában és az üzleti életben még nagyobb jelentőségük volt.
Hozzátette: a külföldi tőke segítsége nélkül a pártelit nem tudta volna ilyen eredményesen átmenteni hatalmát az épülő demokrácia vezető rétegjeibe, ezek a nyugati körök rengeteg pénzt loptak ki az országból, amikor pedig a gazdasági válság már akkora volt, hogy az adott keretek között nem lehetett több profitot realizálni, jött a privatizáció. Ezeknek a tőkéseknek kapcsán úgy fogalmazott:
Megvoltak a lehetőségeik arra, hogy saját érdekeik szerinti mederbe tereljék az eseményeket, ráadásul részben abból a pénzből privatizáltak, amit előtte innen kiloptak.
A lap kérdésére Borvendég megerősítette, hogy az MDF választási győzelme némileg lelassíthatta ezeknek a terveknek a végrehajtását, azonban ezek az erők minden eshetőségre fel voltak készülve, így erre is, majd az MSZP-SZDSZ koalíció ’94-es győzelmét követően őrült iramban gyorsult fel az osztogatás, az állami vagyon átjátszása. A Vasárnap.hu-nak úgy fogalmazott: a Szabad Demokraták Szövetségében találták meg azt a politikai partnert, amely a magyarországi vagyonátjátszásban segédkezett. Borvendég Zsuzsanna rámutatott: ez az együttműködés nyilvánult meg az 1990-es taxisblokád során, mikor az SZDSZ vezetőivel közvetlen kapcsolatban álló provokátorok vegyültek a tüntetők közé, és ebbe már a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak. Mint mondta, itt elsősorban a nyugati ügynökségekre gondol, elsősorban az amerikai hírszerzésre, mert geopolitikai és gazdasági értelemben nekik állt leginkább érdekükben a nemzeti érdekképviselet gyengítése.
Úgy gondolom, hogy a CIA fedőszervezetei jelen lehettek a taxisblokád idején és szították a hangulatot, manipulálták az embereket.
– fogalmazott Borvendég, hozzátéve, hogy párhuzam figyelhető meg a taxisblokád és napjaink “színes forradalmai” között:
Ezek mögött, a látszólag szabadság- és egyenlőségi küzdelmek mögött nem áll valódi elnyomás, ez nem más, mint tudatosan gerjesztett hangulatkeltés, melynek célja, hogy a nemzeti szuverenitást meggyengítsék, és az országokat a globális tőke számára kiszolgáltathassák. Ebben az elmúlt harminc évben nincs változás.
– zárta az interjút a történész.
(pestisracok.hu)
Add tovább!