in , ,

Levendula ügy – Nevetséges szabályokkal teszi tönkre Brüsszel a mezőgazdaságot

Még mindig nem jutott nyugvópontra a levendula-ügy.

Még mindig nem jutott nyugvópontra a levendula-ügy. Korábban a francia gazdák tiltakoztak, Brüsszel is reagált, és Soros György sajtója is beszállt a vitába, természetesen Brüsszel oldalán – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. A gazdák azonban továbbra is aggódnak, félelmeik pedig nem alaptalanok. Brüsszelnek nem először vesz célba mezőgazdasági vagy erdészeti terményeket. Korábban kellő körültekintés nélkül üzentek hadat az akácnak is, támogatták a szőlőkivágásokat, de még az uborka görbületét is szabályozták.

Nincs nyugvóponton a levendula-ügy, ami abból indult, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a levendula felhasználását is érintő szabályozás szigorítását, „a vegyi anyagok fenntarthatóságát célzó uniós stratégia” keretében. A gazdák továbbra is aggódnak, hiába a EB magyarázkodása és Soros György propagandagépezete – írja a V4NA.

A levendulatermesztők aggódnak amiatt, hogy az új szabályozás ellehetetlenítené őket, sőt példaként említették a kakukkfüvet és a rozmaringot is, amelyeket szintén érinthet a szigorítás.

 

Az aggodalmakra reagálva az Európai Bizottság francia nyelvű Twitter-oldala egy cinikus hangvételű tweetben ragált. Mint írták: „Spoiler: Nem.”, vagyis nem céljuk a levendulatermesztők ellehetetlenítése.

 

Hozzátették, az ágaszat minden szereplőjével egyeztetnek, mielőtt közzéteszik javaslatukat, melynek célja, hogy még hatékonyabban tudják védeni a jogalkotás során a fogyasztói- és környezetvédelmi érdekeket.

A France3-nak küldött közleményében az Európai Bizottság azt is hozzátette, hogy 2025 előtt az új jogszabály nem lép életbe. A levendula termesztők azonban továbbra is aggódnak, és nem alaptalanul, ha arra gondolunk, milyen túlszabályozásokkal hozott nehéz helyzetbe az unió ágazatokat, hogyan tartott kétségek között gazdálkodókat, vagy éppen hogyan tette nevetségessé magát.

Megkérdőjelezhető szabályozások

Többen megkérdőjelezték az Európai Bizottság bortúltermelés elleni stratégiáját is. Az EB ugyanis úgy döntött, hogy ahelyett, hogy a bortermelést szabályozta volna, úgy döntött, hogy támogatja a szőlőkivágásokat. 2006-tól kaphattak hektáronkénti támogatást a gazdák, ha kivágják szőlőiket.

A SZŐLŐKIVÁGÁSOK AZONBAN EGYES FAJTÁK ELTŰNÉSÉT IS JELENTHETIK. A Demokratát idázve a V4NA azt írja, ez azt is jelentheti, hogy „az anyagilag biztonságosabb alapokon álló nyugat-európai borászatok konkurencia nélkül maradnak”, hiszen a kivágási támogatás főleg a kevésbé tőkeerős kelet-európai tagállamokban csábító a gazdák számára.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a letarolt dűlőkön később sem lehet szőlőt termeszteni, de ha egyszer mégis úgy alakulna, akkor hosszadalmas folyamat újra termővé tenni egy-egy dűnét. Ez pedig ismét csak Nyugat-Európát hozza 20 éves előnybe.

Komoly kétségeket ébresztett többek között a magyar akácméz termelők körében, az Európai Bizottság tavaly előterjesztett javaslata, amely tiltólistára tette a fehér akácot, mely azonban több ezer magyar méztermelő család megélhetését biztosítja.

A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére.

A magyarok mellett egyébként az előterjesztés kapcsán a dánok és a britek is kifejezték aggodalmukat. Míg a dánok a prémjéért tenyésztett amerikai nyérc, a britek a vízijácint tiltólistára helyezését akarták elkerülni.

Magyarországnak végül sikerült blokkolnia az akác korlátozására, esetleg kiirtására vonatkozó kezdeményezést, közölte márciusban Várhelyi Olivér Magyarország akkori uniós nagykövete (azóta uniós biztos).

És amikor csak magukat tették nevetségessé

A nemzetközi kereskedelemben a banánt mindig is minőségük és méretük szerint osztályozták. Azonban mivel a tagállami előírások eltérőek voltak felkérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon egységes szabályokat.

Az 1994-ben elfogadott szabályozás szerint

A BANÁNOK NEM LEHETNEK FORMÁTLANOK ÉS NEM LEHET RENDELLENES GÖRBÜLETÜK (FREE FROM MALFORMATION OR ABNORMAL CURVATURE).

Ennek értelmében az “extra kategóriába” tartozó banánok tökéletesek voltak, az “1-es kategóriájúak” enyhe alakhibákkal rendelkeztek, a “2-es kategóriájúak” alakja pedig hibás volt. A rendeletet 2011-ben cserélték le.

A szabályozás egyébként hasonló volt az 1988-as uborka-törvényhez. Akkor ugyanis meghatározták, hogy az “extra kategóriájú” uborka 10 centiméterenként 10 milliméteres görbülettel rendelkezhet.

(origo.hu)
Add tovább!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Ebből baj lesz: az afgán elnök elismerte a tálibok győzelmét

Agyhalál – Demeter Márta megint pártot váltana