Erős földremegések kíséretében friss magma tör ki a Bali szigetén található Agung vulkánból. Az indonéz hatóságok átmenetileg Bali nemzetközi repülőterét is lezárták. A tűzhányó nagyjából tíz kilométeres körzetébe tilos bemenni.

Bali szigetén szeptember közepe óta mocorog intenzívebben a híres Agung vulkán. Múlt szombaton azonban magasabb fokozatba kapcsolt: robbanásos kitörés kezdődött, amit minden bizonnyal a felszín alatti vizek túlhevítése, hirtelen gőzzé válása okozott. Ilyenkor a magma nem jut a felszínre, a robbanás a felszín alatti kőzeteket veti szét, és ezek piciny, szétrobbant darabjai kerülnek ki a vulkánból.

Ez már a második ilyen kitörés, múlt kedden is volt egy rövid időtartamú, hasonló jellegű vulkáni működés. Vasárnap reggel a kitörési felhő több mint hat kilométeres magasságba emelkedett. Keddtől egyértelműen friss magma is a felszínre jutott, amit a kitörési felhőbe kerülő kén-dioxid-gáz mennyisége is tükröz.

Miért aggasztóak a jelek? Azért, mert az Agung egy viszonylag ritkán működő tűzhányó, átlagosan évszázadonként egy alkalommal tör ki. Legutóbb 1963-ban, ez a kitörés a XX. század legnagyobb és legtöbb (csaknem kétezer) halálos áldozattal járó katasztrófái között volt. Akkor kisebb robbanásos kitörésekkel és csendesebb lávafolyással kezdődött a folyamat, a kitörést megelőzően mindössze két napon keresztül tartó rengéseket jegyeztek fel.

A vulkáni működés csapadékos időszakban zajlott, ami miatt iszapárak keletkeztek és jutottak el mindent elsodorva a folyóvölgyekben több mint tíz kilométer távolságba. A helyzet az utóbbi fél évszázadban annyiban romlott, hogy most sokkal többen laknak a tűzhányó közelében, azonban a vulkáni veszélykezelés is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben – nyugtat Harangi Szabolcs, az ELTE vulkanológusprofesszora a Tűzhányó.blogspot.hu szakportálon.

A bali vulkanológusok és a helyi hatóságok eddig kiválóan kezelték a helyzetet. Az embereknek szájmaszkot osztanak, mivel a vulkáni hamuszemcsék éles, milliméternél kisebb üveges szilánkok, amelyek belélegzése veszélyes. A hatóságok szerint a vulkáni működés ellenére a turisztikailag népszerű (tavaly több mint ötmillióan érkeztek a szigetre) Bali továbbra is biztonságos.

A földrengéssorozat és a kapcsolódó vulkáni veszély miatt azonban már sokan mondták le útjukat, ami több mint 110 millió dolláros bevételkiesést okozott a helyi turizmusnak.

Az elmúlt napokban egyértelműen új fejezet kezdődött. Eddig a felszínen nyugodtnak tűnő hegy melletti várakozás jelentette a fő gondot, most a vulkáni működés kimenetele. 1963-ban az erős hamuhullás mellett az időszakosan lezúduló, több kilométer távolságba eljutó, mindent elsöprő piroklasztárak jelentették a fő veszélyt, amelyek most is bekövetkezhetnek. Harangi Szabolcs szerint nem kizárt, hogy globális kihatása is lesz a kitörésnek, amennyiben nagy mennyiségű kéngazdag magma tör fel, és a kitörési felhő a magas légrétegekbe, a sztratoszférába is bejut. Ekkor előfordulhat, hogy a vulkáni működés az éghajlatra is hatással lehet, és globálisan csökkentheti a hőmérsékletet. Természetesen ezek csak lehetőségek, és még sok a kérdőjel a vulkáni működés későbbi kimenetelét illetően. Azonban az Agung eddigi története arra utal, hogy ezekre az eshetőségekre is fel kell készülni.

Az Agung a bali hinduk szent hegye, ahol minden 100. évben megtisztulási szertartást tartanak. Ez történt 1963 februárjában is, amikor a vulkán mozgolódni kezdett. A hindu papok ezt rossz jelnek tekintették, ezért el szerették volna halasztani a szertartást. Az akkori elnök azonban ehhez nem járult hozzá. A bekövetkező heves vulkáni működést aztán a helyiek az istenek figyelmeztetésének tekintették, amiért a szertartást nem tartották meg megfelelően. Ezt végül 1969-ben pótolták, remélve hogy legalább száz évig nem történik baj. Az Agung azonban nem várta ki az egy évszázadot.