Ez a Konok is egy olyan igazi européer, egy olyan felvilágosult, olyan humánus ember.
Majd külön legyen gondunk a gecire…
(Bayer Zsolt, badog.blogstar.hu)
Add tovább!
Mindig mindenről folyton a Fidesz tehet. Legalábbis az ellenzék szerint.
Arról is a Fidesz tehet, ha Jakab Péter kretén módjára, biztonsági sisak nélkül egy építési terület kellős közepére beáll idétlenkedni, amin épp egy munkagép szeretett volna áthaladni…
Íme a Troll, ami ezt is kitárgyalta:
(Videó: Hír Tv)
mindenszo.hu
Add tovább!
öbb mint háromezer dolgozó tért vissza az egészségügybe – írja az Index. A lap közérdekű adatigénylést nyújtott be az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, és az adatokból kiderül: 2021. március 1. és június 1. között 3090 munkavállalóval nőtt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban (eszjtv) dolgozók száma. Ezen belül:
orvos, szakorvos: 1 016 fő,
egészségügyi szakdolgozók: 1 434 fő,
egészségügyben dolgozók: 640 fő.
Március 1-éig a 110 ezer állami egészségügyi dolgozó 95 százaléka írta alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Az akkor távozó 5500 egészségügyi dolgozóból így július 1-éig több mint 3000-en tértek vissza az állami egészségügybe.
Bár június 15-től ismét élhetnek rendes felmondási jogukkal az egészségügyben dolgozók – miután a kormány eltörölte a járványügyi veszélyhelyzet idejére hozott, ezt megtiltó rendeletet – a felmondás lehetőségével mindeddig kevesen éltek.
(index.hu, mandiner.hu)
Add tovább!
„Ugyan fokost bevinni nem lehet, de mindenki pontosan megkapta, ami jár neki” – jegyezte meg némi humorral a kormányfő az EU-csúcs kapcsán.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt.
Az EU-csúcs kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy kétség kívül erős estéje volt. Beszámolt arról, hogy durva támadások is érték Magyarországot, de mindenkit megnyugtatott, hogy senkinek sem maradt adósa a találkozón. „Ugyan fokost bevinni nem lehet, de mindenki pontosan megkapta, ami jár neki” – jegyezte meg némi humorral.
A kormányfő szerint létezik egy „übermensch tempó”, egy gyarmattartó mentalitás, aminek szerinte a holland miniszterelnök a mintapéldánya. „Nem gondolják át, mit lehet, és mit nem lehet mondani egy másik ország népéről, törvényeiről. Úgy viselkednek, mint a gyarmattartók” – fogalmazott.
Kifejtette, hogy az egész mögött a morális felhatalmazás érzése áll, szerinte a holland miniszterelnök „személyesen meg van győződve arról, hogy ő erkölcsileg magasabb szinten áll, mint mi, magyarok”. Ezért hiszi azt, hogy joga van megmondani, miként éljünk, gondolkodjunk, hogyan neveljük a gyerekeinket – mondta.
(mandiner.hu)
Add tovább!
Előre leszögezzük, hogy mi, itt a szerkesztőségben az erőszakot elítéljük.
Különös dolog történt: Jakab Péter megzavart egy építkezést, és lényegében a munkagépek útjába állt. A politikus odamegy valahova, hülyeségeket pofázik, és csodálkozik, ha egy munkagép útját keresztezi. Természetesen Jakabot nem ütötték el, de a politikus jól felháborodott. Parizeres Jakab, kikiáltotta magát a melósok szent védelmezőjének, nos, ehhez képest a valóság teljesen más képet mutat. A melósok leszarják Jakabot, sőt, még oda is böki neki, hogy „mi f**szt keresnek itt?”.
Ennyit a melósok és Jakab viszonyáról.
Íme a videó:
A Fidesz egyre keményebb eszközökkel próbál elhallgattatni minket, most épp egy munkagéppel akartak ránk tolatni…
Közzétette: Jakab Péter – 2021. július 1., csütörtök
Itt van még egy videó:
Természetesen Jakab szerint erről a Fidesz tehet. Mármint arról, hogy rájuk tolattak egy munkagéppel. Értik? Jakab odamegy, megzavar egy építkezést, és Orbánra keni, hogy Jakab útjába áll egy munkagépnek. Persze, Orbán Viktor a zéjjel odament a munkásemberek közé, és elmondta mindenkinek, hogy „ha jön a Jakab, tolass rá”…persze, Orbán és a Fidesz tehet Jakab hülyeségéről is. Mint mindig.
Mi ebből a tanulság? Csak annyi, hogy a politizálás veszélyes szakma….
mindenszo.hu
Add tovább!
Az Ipolydamásd-Chl’aba (Helemba) Ipoly-híd alapkövét Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Andrej Doležal, szlovák közlekedésügyi miniszter helyezte el pénteken délelőtt.
Ahogyan korábban lapunk megírta, a projekt beruházója a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. Az Ipoly-híd esetében a Colas Közlekedésépítő Zrt. a kivitelező, míg a magyar oldali útcsatlakozást a Colas Út Zrt. készíti el. A szlovák oldali útcsatlakozás kivitelezője a Colas Út Zrt. és a Colas Slovakia.
A magyar-szlovák együttműködés keretében valósul meg az Ipolydamásd – Chľaba (Helemba) közötti határhíd és csatlakozó utak építése. A beruházás elősegíti a határmenti kapcsolatok fejlődését, emellett nagyban hozzájárul a térség gazdasági mutatóinak növekedéséhez, a kiskereskedelmi tevékenység élénkítéséhez és a turizmus fellendüléséhez.
Az együttműködésnek köszönhetően javulhat a két ország közötti munkaerő mobilitása, továbbá a beruházás alappillérként szolgálhat a két V4 tagállam határon túli, bilaterális kapcsolatainak fejlesztésében.
A magyarországi Ipolydamásd és a szintén magyarlakta, de Szlovákiához tartozó Helemba közötti eredeti hidat 2000-ben az ár elvitte. Az átjáró műszaki paramétereiről még 2018-ban született meg a szlovák-magyar megállapodás.
(Kalácska Nóra, magyarepitok.hu)
Add tovább!
Megszületett az év legabszurdabb beszélgetése.
Vona Gaby és Kamu Geri beszélget. Ez is érdekes úgy önmagában, de azért annyira mégsem. Mi pl. biztosan nem néznénk meg, hogy két balf*** mit beszélget az országról, mert egyik sem tud ténylegesen tenni hazánkért. Az egyik már ugyanis nem politizál, a másik pedig egy bábú, ő azt csinálja, amit neki külföldről diktálnak, semmi köze Magyarország építéséhez.
Fogalmunk sincs, hogyan van pofája egy akkora senkinek, mint Kamu Gerinek nemzetegyesítésről beszélnie! Még Budapestet sem tudja irányítani. Kamu Geri interjúkat ad, miniszterelnöki babérokra tör, közben Budapest közlekedése, a közbiztonság, és a köztisztaság összeomlott. Hogyan akar ez miniszterelnök lenni, amikor maga mögött csak a felperzselt káosz és a zűrzavar van?
Fontos megemlíteni, hogy a beszélgetés során Kamu Geri „életigenlés”-ről beszélt. Az beszél életigenlésről, aki Budapest „vezetése” közben MINDENRE nemet mond:
- nemet mond a szuperkórházra
- nemet mond a metróklímára
- nemet mond a fűtéstámogatásra
- nemet mond a környezetvédelemre
- nemet mond a Városligetre
- nemet mond a szuperkórházra
- nemet mond a stadionokra
- nemet monda az atlétikai vb-re
Szóval hogyan akarsz Te életigenlő társadalmat építeni, Gerike? Hm?
Na, ne szórakozz velünk.
mindenszo.hu
Add tovább!
A történelem során a politikai konfliktusok hátterében, melyek véres háborúkhoz vezettek, mindig jelen volt valamiféle jól érzékelhető, főként gazdasági érdek. A fegyveres összecsapások, még inkább a nagy világégések terület-, illetve piacmotiváltak voltak. A profit növelése vezetett a pusztításhoz, milliók halálához.
Az elmúlt évtizedek helyi háborúi, behatárolt területen zajló fegyveres konfliktusai jelezték a politikai célok érvényesítésének kísérleteit. Nem tekintettük világméretű kihívásoknak egyes régiók lerombolását, az ott élő emberek szenvedéseit. Élt a „klasszikus” mondás: szerezd meg, ha erősebbnek érzed magad, bármi is legyen az ár. Nagyhatalmak – az Egyesült Államok, a Szovjetunió – osztották fel és foglalták el az egyes, kiszemelt célterületeket. A Szovjetunió bukása nemcsak az Egyesült Államok egyeduralmát erősítette, hanem új szereplőket is a nagypolitika színpadára vonzott. Kína főleg gazdasági téren, míg az Európai Unió a retorika szintjén jelezte, hogy elvárják hatalmi ambícióik elismerését.
A „hibrid háború”, mely a XXI. század kezdetén erősödött fel, mégis egy szűk érdekcsoport akaratát testesíti meg. Alaposabban elemezve a kifejezést – hibrid háború – tartalmi zavar keletkezik, amennyiben a háttérben megbújó koncepciót vetjük össze a megjelenítés és gyakorlat módszertanával. Sokan – felkészült elemzők, politológusok, speciális szakértői kör – igyekeztek mélységében és összefüggéseket kimutatva definiálni a fogalom fő jellemzőit. Elsősorban a politikai konfliktusok előidézése, illetve azok kezelése terén megmutatkozó aktivitása volt a hibrid háborúk elemzésének alapkoncepciója. Így láttak napvilágot speciális és nyilvánvaló értelmezések egymást erősítve és kiegészítve. Az értekezések közös konklúziója, hogy egy korábban alig alkalmazott érdekérvényesítési formát fedezhetünk fel a hibrid háború fogalom hátterében, ami egy konspirált, vagyis fedésből, de civilek által végrehajtott akciósorozat. (Ezt az eljárást, törvényi felhatalmazás alapján egyébként, a titkosszolgálatok alkalmazhatnák.) A megjelenítési módszerek között találhatók – a médiatúlsúly segítségével történő – tömegbefolyásolás és manipuláció. A magánmulticégek adottságaiból jelentkező előnyök kihasználása mára megelőzi a nemzetek többségének saját lehetőségeit. A konspirált megoldások katonái pedig az NGO-rendszerek e célra aktivizált egységei, melyek folytonosan növekvő hálózatok segítségével gyűrik maguk alá és belülről „érzékenyítik” a kiszemelt társadalmakat.
A támadó fél hangos retorikája egyre hatékonyabban utasítja el a vallásból eredő erkölcsi szabályokat, ahogy a hagyományos családmodell is céltáblájuk, mert számukra – vagyis az irányító háttérhatalom számára – a nemzeti lét alapjai jelentik a legfőbb akadályt az abnormális világ megteremtése előtt. Röviden fogalmazva, a hibrid háborúként definiált manipuláció a valaha volt leghatékonyabb pusztító eszköz még akkor is, ha nem jár városok látványos lerombolásával. A lélek pusztulását nem kíséri a falak ledöntésének látványa, ezért nagyon sokan félreértik a mindennapok látszatnyugalmát.
Attól, hogy nem vesszük észre, még sikerült ellopniuk az életünket, hisz saját akaratunk egyre inkább kiszolgáltatott, a megtévesztés nehezen érzékelhető csapdájába került. Hogyan másként fordulhatna elő, hogy a béke szigeteként ismert Bajorországban a magyar futballszurkolókat bűnözőkként kísérgessék és vegzálják a német rendőrök? Miközben „B közép magyarjaink”, minket is meglepő módon, rendkívüli fegyelmezettségről tettek tanúbizonyságot, és csak drukkoltak a magyar–német Eb-csoportmeccsen. A meglehetősen nagy felhőszakadás közepette még azt sem nehezményezték látványosan, hogy a magyar himnusz alatt voltak olyan elvetemült németek – a politikai manipuláció áldozatai –, akik fütyültek, sőt egy helybéli még egy színes rongyot is lengetett a himnuszt éneklő magyar játékosok előtt. A hatóságok is érezhették, hogy a megtervezett jelenet talán túllőtt a célon, és a „biztonság kedvéért” egy tucat magyar drukkert előállítottak, megelőzendő a magyarok bármiféle reakcióját. A mérkőzés végén a szabadlábon maradt szurkolók nem követték a nyugati kultúrát reprezentáló holland futballrajongók példáját, és München utcáin nem hajtottak végre – épület falát használva célterületnek – csoportos vizelési akciót, miként Budapesten a hollandok egy csoportja így búcsúzott Magyarországtól. A német hatóság fellépésében a félelem és zavarodottság jelentkezett, ahogy a hollandok alpári tettében a teljes talajvesztettség, hisz ott, Nyugaton már régtől tart a nemzedékek „érzékenyítésnek” álcázott átnevelése. Úgy tűnik, sikerrel.
El kell hát gondolkodni azon, hogy az a bizonyos „hibrid háború” még mindig hibrid-e, vagy már egy klasszikus összecsapás előjátéka folyik politikai palást alá rejtve. Mert ha ez lenne a valóság, az is egyértelmű, hogy rosszul értelmezzük a szemben álló harci alakzatot. Nem nemzetek konfliktusa jelenik meg, még csak nem is a globalizmus hívei kívánják maguk alá gyűrni a „lokalistákat”. Az igazi ellentét a normalitást megélő tömeg és a létszámában meglehetősen törpe kisebbség között húzódik. A harctéri előny nem feltétlenül a létszámban keresendő. Hiába vagyunk többségben mi, a normalitást fenntartani akarók, ha a hatékonyabb fegyverek a kevesek kezében összpontosulnak. A hibrid háborús korszakot pedig arra vezették be a kevesek, hogy a meglévő aránytalanság ne csak kialakuljon, hanem szinte irreverzibilissé – visszafordíthatatlan folyamattá – váljon a kisebbség érdekében és javára.
Ebből viszont az következik, hogy a német rendőr, a holland – magukról megfeledkező – szurkolók, valamint a magyar drukkerek között nincs ellenérdek, hanem ügyes technikával létrehozott manipuláció áldozatai. Az ellenség eközben csak arra koncentrál, ne derüljön ki mesterkedésük, legalább addig, amíg az emberiséget ismét bele tudják kényszeríteni egy újabb és az eddigieknél még súlyosabb világkonfliktusba. Ne hagyjuk, hiszen a normálist mi, a többség képviseljük!
A szerző titkosszolgálati szakértő
(Földi László, magyarnemzet.hu)
Add tovább!
Természetesen Szánthó Miklós személyre szabott szégyenben fog részesülni – így zárta levelét az az egyelőre ismeretlen fenyegető, aki saját bevallása szerint első bűncselekményét az Alapjogokért Központ munkatársai ellen akarja elkövetni.
Ilyen leveleket kapok a »másság« tiszteletének, a toleranciának hirdetőitől. Ha jól értem, konkrétan azzal fenyegetnek, hogy levágják a t*köm – csak mert kiálltunk a gyermekvédelem mellett, a szivárványos- és genderpropaganda ellen. A feljelentést megtesszük, de mindenki számára üdvösebb lenne, ha a bátor névtelen igazságharcos önként feladná magát”
– olvasható Szánthó Miklós bejegyzésében, amelyben reagál a fenyegetésre.
Az Alapjogokért Központ igazgatója megmutatta a teljes levelet, amelyből világosan kiderül, hogy a levél írója egyértelműen csonkítással fenyegetőzik.
(888.hu)
Add tovább!
Szálljanak ki a kocsiból, és gyalogoljanak! – ezt üzente a dugóban ülő budapesti autósoknak Karácsony Gergely főpolgármester, miután óriási káoszt okozott a fővárosban kaotikus intézkedéseivel. A Metropol 23 ezer embert kérdezett meg erről, és kétharmaduk elutasította Karácsony idétlen ötletét.
Kétharmados elutasítás Karácsonynak
A Metropol megbízásából 23 847 fő megkérdezésével telefonos, reprezentatív felmérés készült a gépjárművel rendelkező budapesti lakosok körében. A telefonon hívottaknak erre a kérdésre kellett válaszolniuk: „Karácsony Gergely főpolgármester egy sajtótájékoztatón azt üzente a dugóban ülő budapesti autósoknak, hogy szálljanak ki a kocsiból és menjenek gyalog. Ön egyetért Karácsony Gergely véleményével? Ez valóban megoldást jelentene a dugóra?”
A válaszok százalékos megoszlása:
Nem: 65,09 %
Igen: 34,91 %
Óriási dugók vannak Budapesten, anyáznak az autósok, pedig az iskolák már rég bezártak, itt a vakáció. Ezt Karácsony Gergely főpolgármesternek „köszönhetjük”: az átgondolatlan, egyszerre időzített felújítások, a másfél évi tökölés a Lánchíd felújítása körül káoszhoz, gigadugókhoz vezetett.
Lemértük: plusz 44 percet veszteglünk a Karácsony-dugókban
Lapunk kétszer is lemérte, hogy Karácsony Gergely átgondolatlan felújításai, szervezetlen útlezárásai miatt mennyit veszteglünk a reggeli csúcs idején a fővárosi dugókban a normál menetidőhöz képest. A Budapest 6 különböző útvonalán mért adatok szerint június 9-én átlagban plusz 28 perc volt a normálhoz képest az idő, amelyet a végeláthatatlan kocsisorokban állva töltöttünk. Június 24-én, a Lánchíd lezárása után megismételtük a mérést a korábbi útvonalakon. Akkor már átlagban plusz 44 perc volt a dugókban várakozás ideje. Mindez a hőségriadó kellős közepén.
Minden felújítás egyszerre: a „Karácsony-káosz” lépései
A főpolgármester a nyár beköszöntével szinte egyszerre rendelte el a legfontosabb közlekedési csomópontok felújítását. Az amúgy is zajló belvárosi metrófelújítás idején fogott bele a pesti alsó rakpart átépítésébe a Margit híd és az Országház között, Dél-Pesten pedig az 50-es villamos vonalának korszerűsítése miatt érintett több forgalmas helyszínt az építkezés. A napi mintegy 500 ezer utast szállító metróvonal kiesése eleve iszonyatos embertömeget kényszerített buszos közlekedésre a csúcsidőszakokban. A metrópótló buszok már akkor gyakran konvojokban álltak, tovább akadályozva ezzel az autósokat a gigadugóban.
A Karácsony-káosz forgatókönyvében a dugóké a főszerep Fotó: Metropol
Lánchíd: másfél év tökölés után a foci-Eb idején zárták le
A kegyelemdöfést a Lánchíd felújítása adta meg június 16-án, amit a főpolgármester „mesteri érzékkel” időzített az amúgy is nagy forgalommal és lezárásokkal járó futball Eb idejére. A Clark Ádám téren az ikonikus virágágyást leaszfaltozták, a helyére életveszélyes biciklis körforgalom került.
A Nyugati után most a Blaha következik
Ezt követte június 19-én a Nyugati pályaudvar lezárása. A felújítás időpontját a MÁV jó előre egyeztette a főpolgármesterrel, akinek tudnia kellett arról, hogy Budapest tömegközlekedésére jelentős plusz terhet ró a vonaton utazók városi közlekedésbe terelése. A köznyelv által csak „Karácsony-káosznak” nevezett közlekedésszervezési ámokfutás következő lépése a Blaha Lujza tér napokban történő lezárása lesz.
A belső sávban óriási dugó, a külső sávban egy darab biciklis Fotó: Metropol/Keresztesi Balázs
Karácsony reakciója: „Szálljon ki a kocsiból, és menjen gyalog!”
Karácsony Gergely már a 2019-es választási kampányában arról beszélt, hogy ki kell szorítani Budapestről az autósokat, amihez haladéktalanul neki is látott – csak éppen józan alternatívát nem kínált a négykerekűeknek. A belvárosi rész közlekedésében hatalmas dugókat okozott a körút „biciklisbaráttá” alakítása, ahol májustól anyázó autósok tömege vesztegel a kongó kerékpársávok mellett. Ehhez csatlakozott később a Hegyalja út is, ahol a BAH-csomóponttól az Erzsébet hídig újabb sávot vettek el az autósoktól – ezúttal a buszok részére. Többen is gyanús egybecsengést látnak az elviselhetetlen állapotok és a főpolgármester azon felvetése között, hogy ha a „nép akarja”, bevezetik a dugódíjat (értsd: az autósok megsarcolását) a fővárosban. Amikor Karácsony Gergelyt újságírók megkérdezték, hogy mit is kíván tenni a kialakult tarthatatlan helyzet megoldása érdekében, ennyit válaszolt: „Szálljon ki a kocsiból, és menjen gyalog!” A Metropol felmérése szerint a budapesti autósok kétharmadának megvan erről a véleménye…
(metropol.hu)
Add tovább!
Fekete-Győr Andrástól megszokhattuk, hogy nincs minden témában a toppon, a fizikai ismereteit már bemutatta, mikor atomerőműnek nevezte a napelemparkokat, most azonban földrajzból is levizsgázott. A Drót.infó szúrta ki az ellenzéki politikus legújabb bravúrját, mikor is Japánra, mint európai országra hivatkozott.
Azt, hogy nem Fekete-Győr András nem a legélesebb kés a fiókban, jól mutatja, hogy talán egyedüliként az országban még mindig szentül hiszi: 2022-ben ő lehet a baloldal miniszterelnök-jelöltje. És mivel senki sem mondja a szemébe Fekete-Győrnek, hogy előbb lesz belőle testépítő bajnok, mint az egybesült baloldal vezére, ezért továbbra is rendületlenül posztolja a Facebookon “kormányprogramjának” részleteit – írja a Drót.info. Ígéretei közül az egyik legfontosabb, hogy ellenzéki győzelem esetén bevezetné a négynapos munkahetet. És hogy bizonyítsa, a négynapos munkahét nem csupán az ő lázálma, megoszt a témában egy cikket is, azzal a kísérőszöveggel, hogy Európa egyre több országában gondolják így. Majd szerencsétlenségére elkezdi kibontani az igazság minden részletét. Az egyre több európai ország annyi, hogy darabra pontosan kettő: Spanyolország és Japán. Még egyszer: Japán! Értjük mi, hogy a Momentum úgy üldözi a lexikális tudást, mint Karácsony az autósokat, de annyit azért igazán illene tudni, hogy Japán nem Európában található. A posztban később Európát aztán a “világ”-ra változtatták, a szerkesztési előzményekben azonban látható, hogy a szövegben eredetileg Európa szerepelt.
És ha azt gondolnánk, Fekete-Győr hiányos földrajzismeretei kimerülnek abban, hogy Japán Európában található, akkor nem figyeltünk a szavaira, miszerint korántsem ő a legokosabb. Így a Japán példáját mintaadónak tekintő Momentum-elnök kifejti, hogy ő “nyugati Magyarországot” szeretne. Ezzel meg csak annyi a gond, hogy Japán keleten van. Ezért ha a Japánban bevezetni tervezett négynapos munkahéttel kampányol, abból az következik, hogy “keleti Magyarországot” szeretne. Persze, ezzel sérülne a baloldal komplex világlátása, amelyben minden, ami keletről érkezik, az csakis gagyi, vacak, megvetendő és ócska dolog lehet. Kivéve a szír agysebészek, de ebbe inkább már bele se menjünk. Az erős kihívásokkal küzdő földrajzismeretet látva talán jobban tenné, ha a miniszterelnöki szék helyett inkább az iskolapadba ülne vissza Fekete-Győr. Az ország is jobban járna, és a hatodikos földrajzkönyvben is új csodákat fedezhetne fel.
(pestisracok.hu)
Add tovább!
kormány 2017-ben szigorította először a civil szervezetek beszámolási kötelezettségét a beérkezett adományokról, ez volt az úgynevezett „civiltörvény” melyet az EU Bírósága jogellenesnek talált, ezért a magyar parlament idén visszavonta. Mint ekkor a Precedens megírta, a perben Magyarország a törvény arra hivatkozott, hogy a szabályozásra egyrészt a civil szervezetek finanszírozásának átláthatóságának növelése miatt van szükség, másrészt pedig a közrend és a közbiztonság fenntartása miatt (utalva többek között a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozás és a szervezett bűnözés visszaszorítására tett erőfeszítések optimalizálására is).
Ezért hoztak most a megsemmisített jogszabály helyett egy másik törvényt, mely szerint a legalább 20 millió forinttal gazdálkodó szervezeteket kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék. A szerdán megjelent, és csütörtöktől hatályos kormányrendelet értelmében megszűnik a névtelen adományozás lehetősége Magyarországon a civil szervezetek részére és az egyesületeknek és alapítványoknak mostantól fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak, az adatokat pedig minden évben el kell küldeniük a kormánynak.
(mandiner.hu)
Add tovább!
Talán megijedtek, hogy itt két éve tényleg nem történt semmi, ezért most mindent egyszerre indítanak el, csakhogy a következményeket a főpolgármester emberei és Facebook-fogalmazói a jelek szerint nem mérték fel – mondja a közlekedési dugókról a volt főpolgármester, miniszterelnöki megbízott. Tarlós Istvánnal beszéltünk az összecsúszó beruházásokról és Karácsony Gergely miniszterelnöki ambícióiról is. Interjúnk.
Ellenzéki politikusok rendre azzal védekeznek a fővárosi dugók miatt, hogy a jelenlegi vezetés kénytelen bepótolni az előző ciklus elmaradásait, sőt, némelyek szerint 2019 előtt nem történt semmi. Karácsony Gergely szerint a „Lánchíd felújítása, a rakpart megújítása, majd a Blaha Lujza tér megszépítése hosszú idő óta esedékes, elkerülhetetlen fejlesztések. Ezeket az előző városvezetés is megígérte vagy tucatszor, aztán nem történt semmi.” Mit szól ehhez?
Ha valaki tényleg nem csinált semmit, az Zugló előző polgármestere, ahogy Budapesten az elmúlt két évben sem történt sok minden. Jó néhány hasonló nyilatkozatot hallottam én is, és nem tudok másként fogalmazni, minthogy ez hazug emberek gyáva viselkedése. Az utóbbi pár évben azt tapasztalom, hogy a fővárosban van egy viszonylag széles réteg, amelyik mintha elvesztette volna a kapcsolatát a valósággal. Lehetséges persze, hogy az említett kommunikációval a városvezetés a hívek, esetleg a hvg.hu – tisztelet a kevés kivételnek – véleményem szerint gyűlölködő, félművelt kommentelőinek a kedvében akar járni. Ám ha megnézzük, milyen helyzetben volt a város 2011-ben, és milyenben 2019-ben, s készítünk egy tárgyilagos leltárt, valamint áttekintjük az azt megelőző húsz és az azóta eltelt két évet, mindenki számára világos lehet a kép.
Nem indulatoktól fűtött, hisztérikus kirohanásokat kell intézni, hanem a tényeket figyelembe venni.
Ami pedig az említett beruházásokkal kapcsolatosan elhangzik, az egyenesen nevetséges.
Miért?
Műszakilag és gazdaságilag aligha van észszerű indoka annak, hogy a Lánchíd és a Blaha Lujza tér 2019-re teljesen előkészített felújításához másfél évig hozzá sem fogtak. Erre semmiféle értelmes magyarázatot nem lehet adni, legfeljebb halandzsázni. Nyilván meg lehet próbálni védeni a semmit, lehazudni a csillagot az égről, ám ha valaki használja az eszét, és van egy cseppnyi ítélőképessége, pontosan tudja, miről van szó.
Vegyük sorra: milyen szakaszban volt a Lánchíd rekonstrukciója 2019 őszén?
Bőven megvolt a hídra a szükséges fedezet, a projekt teljesen elő volt készítve, az engedélyokiratot már 2019 novemberében módosíthatták volna. Rejtély, miért nem csináltak vele hosszú ideig semmit. Most sokkal drágábban, rosszabb feltételekkel, szűkített műszaki tartalommal kezdődnek el a munkálatok, egy késleltetett újabb közbeszerzés nyomán.
Akárcsak a Blaha Lujza térnél, hiszen ott is többe kerül végül a beruházás.
Igen, ráadásul a műszaki tartalom mindkét esetben jelentősen szűkült. Ott sincs semmi magyarázat a késlekedése. Nem akarok senkit megbántani, de egy átlagos technikumban egy záróvizsgán nem lenne elég a ketteshez ez a kommunikáció, amit a főváros jelenleg folytat. Ettől függetlenül azok közül, akik elvbarátaiknak tartják a jelenlegi vezetést, sokan el is hiszik, amit a HVG-ben vagy a Népszavában olvasnak. Mert el akarják, és mert elszakadtak a valóságtól. Ez a szomorú helyzet.
Karácsony Gergely mindenesetre már lépne a hivatalból, immár hivatalos, hogy a miniszterelnök-jelöltségre hajt, ráadásul komoly esélyekkel.
Nem minősíteném ezt a lépést. Én mindig városvezető akartam lenni, természetesen egy értékrend mentén, de Budapest ügyeivel próbáltam foglalkozni. Nem volt könnyű: megörököltem több mint 250 milliárdnyi adósságot, egy félkész 4-es metró beruházást borzalmas szerződésekkel, a hetvenes évek óta érintetlen 3-as metrót, ezrével a pereket, kötbér követeléseket, és még sorolhatom, miket. Sosem voltak miniszterelnöki álmaim. Függetlenül a személy nevétől:
ha valaki olyan teljesítménnyel a háta mögött képes nekifutni a kormányfői poszt megszerzésének, mint amit öt éven keresztül Zuglóban, majd azóta Budapest élén bemutatott, annak alighanem igen fejlett az önbizalma.
Régi mondás: az a legborzasztóbb, amikor valaki gátlás nélkül vállalkozik valamire, amihez nem ért. A jelenlegi miniszterelnököt lehet szeretni vagy nem szeretni, én sem mondom, hogy hibátlan, de régen bebizonyította, hogy képes egy országot vezetni, ráadásul a jövő generáció érdekeire figyelve. Egy félszázalékos párttal, meg négy-öt sokkal erősebb koalíciós partnerrel eldirigálni egy országot, nos, azért az nem semmi. Megjegyzem, a főpolgármester úr egyszer már nekiszaladt ennek a „miniszterelnökösdinek”, tehát annyira azért nem lepődtem meg a mostani bejelentkezésén. Amennyiben főpolgármester úr válna miniszterelnökké, azt hiszem, soha nem tudnánk, ki a valóságos miniszterelnök. Dobrev asszony személyére tekintettel a főpolgármester szerepe egyelőre amúgy sem világos. Egyébként aligha ez a legjobb időszak arra, hogy tárgyilagosan megítéljük a budapesti teljesítményét, majd az eredmények beszélnek – vagy nem beszélnek. Egyelőre úgy tűnik, az utóbbi közelebb van az igazsághoz.
Visszakanyarodva a közlekedéshez: egyesek szerint Budapesten mindig voltak dugók, nincs itt semmi látnivaló. Van benne igazság?
A város szerkezete eleve olyan, hogy ebben a felgyorsult világban nem egyszerű jó közlekedést, illetve tömegközlekedést szervezni. Ahogy én sem voltam, úgy az utódom sincs könnyű helyzetben. Sőt. Ám azért mi jelentős mértékben kicseréltük Európa 2010-ben talán leginkább lepusztult állapotban lévő járműállományát a BKV-nál, ez az utas elégedettségi mutatókon is látszott, a Magyar Autóklub és a rendőrség képviselőinek észrevételeit és javaslatait pedig mindig meghallgattuk. Hiszen jó odafigyelni azokra, akik ezt a szakmát a gyakorlatban is űzik. Furcsa, hogy a társadalmi párbeszédet hangoztató jelenlegi vezetés erre nem képes. Jól érzékelhető egy ésszerűtlen autós-üldözés, amit álságos módon a környezetbarát politikával indokolnak. Számomra ez értelmezhetetlen hozzáállás. Nem sok előrelátás kellett volna annak megállapításához, hogy az említett, parkoltatott beruházások egyidejű elindítása, az M3-as metrószakasz utolsó, középső részének és a Pesti alsó rakpartnak a felújítása és további, nehezen magyarázható biciklisávok felfestése elképesztő torlódásokat és dugókat fog okozni, illetve okoz ma is. Egyes, a forgalom folyamatosabbá tételére alkalmas útvonalak, például a Honvéd utca lezárása pedig teljesen érthetetlen. Kivezénylik vele a forgalmat a túlterhelt Bajcsy-Zsilinszky útra.
Mit gondol a pesti alsó rakpart gyalogoscentrikus átalakításáról?
Alapvetően nem rossz gondolat, csak nem ilyen esztelenül kellene megvalósítani.
Nem lehet minden autót en bloc, azonnal kitiltani úgy, hogy közben nincs alternatív útvonal.
Amíg nem sikerül befejezni az M0-és körgyűrűt, drasztikus lépéseket nem lenne szabad megtenni, hiszen a fővárosban hiányos a gyűrű irányú közúthálózat. Mindezt tetézi a Nyugati pályaudvar valószínűleg több hónapos lezárása. Tehát semmilyen előrelátás, tudatos tervezés nem volt Budapest vezetése részéről. Talán megijedtek, hogy itt két éve tényleg nem történt semmi, ezért most mindent egyszerre indítanak el, csakhogy a következményeket a főpolgármester emberei és Facebook-fogalmazói a jelek szerint nem mérték fel. Az építések ütemezése, organizációja elégtelen. Nevetséges, hogy eközben az előző ciklusra is mutogatnak, ezt csak indulatból és érdekből politizáló emberek kiabálhatják bele az éterbe. A műszaki szakma pártatlan képviselői fogják a fejüket.
Közben a Hegyalja úton is meghosszabbították a buszsávot, amivel önök is kísérleteztek. Aztán visszaléptek. Miért?
Valóban, a BKK javaslatára emlékeim szerint pár hétig mi is megtettük ezt az intézkedést, aztán kiderült, rossz döntés volt. Óriási dugókat okozott. Vissza is léptünk. Mindenki tévedhet, a jelenlegi városvezetés is, csak butaságokhoz ragaszkodni, majd buta magyarázatokat adni nem éppen bölcs dolog.
A méhlegelők kialakítására adott magyarázó válaszok hihetőek? Volt ilyen terv 2019 előtt is esetleg?
Nálunk sosem merült fel ilyesmi. De legyünk jóhiszeműek, a város bizonyos pontjain lehet értelme kialakítani ilyen növényzetet. Ez korántsem egy ördögtől való ötlet, a XII. kerületben például így járnak el régóta, csak megfelelő helyszíneken, és az ottani polgármester nem veri a mellét. Ami viszont tovább gyengíti a mostani, fölényeskedő magyarázkodást, az az, hogy az ilyen területeket elő kell készíteni, adott esetben akár termőföld-cserével, vegyes magok veteményezésével, gondozással is. Vagyis erre pénzt kell szánni, miközben azt olvasni, a Főkert költségvetését egyidejűleg jelentősen megnyirbálta az elvileg zöld városvezetés. Ez így nem stimmel. Egyébként engem kiáltottak ki korábban szemellenzős, műszaki embernek, akit nem érdekel a zöldpolitika, miközben három év alatt ültettünk Budapesten tízezer fát. A váltás óta, immár két év alatt hány fát ültetett a környezetbarát, „zöld” vezetés?
(Kacsoh Dániel, mandiner.hu)
Add tovább!
Véletlenül derült ki, hogy szeptembertől megszüntetnék a Robogó Óvoda szülők szerint jól működő angol nyelvi programját. A szülők a hír hallatán felkeresték az önkormányzatot, ám ott csak szóban erősítették meg nekik a hírt, írásbeli tájékoztatást azóta sem kaptak, ahogy pontos indoklást sem arra, miért szántanák be azt, ami jól működik.
Tudják, hogyan működik a szovjet automata borotva? Az ember csak bedobja az aprót, bedugja a fejét a dobozba, a szerkezet pedig megborotválja az embert. Ja, hogy mindenkinek más méretű és formájú feje van? Igen, de csak az első alkalommal.
Régi vicc, de a logikájának sajnos van aktualitása: ehhez hasonlóan folytatódik az egységesítés Pestszentlőrinc–Pestszentimrén az óvodákban. Mint korábban beszámoltunk róla, a különleges jogrend örve alatt, érdemi társadalmi párbeszéd nélkül, pár hét alatt – a felháborodott szülők tiltakozása ellenére – nyomta át a XVIII. kerület óvodahálózatának teljes átszervezését a kerület DK-s vezetése. Lassan egy éve egy vízfejként létrehozott igazgatóság irányítja az óvodákat, melynek vezetője nem más, mint Kékesi Szilvia, Szaniszló Sándor polgármester élettársának barátnője.
Kékesi ezúttal azzal verte ki a biztosítékot a szülőknél, hogy, mint felháborodottan újságolták nekünk, meg akarja szüntetni a szülők szerint remekül működő angol nyelvi programot a kerület Robogó tagóvodájában. Tenné ezt úgy, hogy a mai napig
sem a tagintézmény vezetője, sem a szülők nem kaptak írásbeli tájékoztatást a tervezett lépésről,
az egész véletlenül derült csak ki. „Kissné Bódis Enikő szülőtársunk nagyobbik fia abba a csoportba jár, a kisebbiket is oda szerette volna, így a jelentkezési lapon feltüntette, hogy csak akkor adná a gyermekét a Robogó Óvodába, ha a fia az angol nevelési programot is nyújtó csoportba kerülhetne. Kissné abban a tudatban volt, hogy felvették a gyerekét, majd később közölték az óvodában, hogy valószínűleg valamilyen technikai ok miatt nem látják őt a rendszerben, de ezzel ne is foglalkozzon. Később amikor bement, már azt közölték, hogy ez az angol csoport nem is fog szeptembertől működni” – meséli Fábri Andrea, hogy hogyan jutott egészen véletlenül a tudomásukra a nyelvi program megszüntetésének terve.
Ezt követően a szülők felkeresték Kékesi Szilvia intézményvezetőt. Kékesi megerősítette nekik, de csak szóban, hogy igaz a hír. Arra hivatkozott, hogy az esélyegyenlőség jegyében „főtörzsidőben” nem lehet angolul foglalkozásokat tartani, csak fél négy után. Azt egyébként fel is ajánlották a szülőknek, hogy fél négytől igénybe vehetik a nyelvi programot, de Fábri Andrea, a szülők képviselője szerint egyetlen társa sem élne ezzel a lehetőséggel, hiszen akkor már a legtöbb gyerek hazamegy.
A tanácstalan szülők időpontot kértek Szaniszló Sándor polgármesterhez, ám
a DK-s politikus időhiányra hivatkozva nem fogadta őket.
Kaptak viszont időpontot Király Marianhoz, az önkormányzat humánszolgáltatási főosztályvezető-helyetteséhez. Király is megerősítette a szülőknek, hogy valóban nem fog működni szeptembertől az angol nyelvű program a Robogóban. Arra hivatkozott, hogy semmilyen fizetős szolgáltatás nem működhet 8-12 óráig az intézményekben. Azt azonban elismerte, hogy „kommunikációs hiba” volt, hogy nem tájékoztatták időben a szülőket, ám azt a szülők kérésére sem tudta megígérni, hogy ezt még a héten írásban és részletesen pótolni fogják.
Az angol nyelvi programot a Robogó Óvoda egyik csoportjában az Angolul Vidáman Kft. biztosítja az óvodával kötött keretszerződés értelmében. „A cég a szülőkkel áll kapcsolatban, az óvodán keresztül nem folyik át pénz” – mondja egy, az óvodák működésére rálátó forrásunk. Reggel nyolctól délig az óvoda óvónői egy anyanyelvi szinten és egy angolul és magyarul is beszélő óvónővel dolgoznak együtt, közösen megírt éves terv alapján.
A nap nevelés szempontjából legértékesebb részében a gyerekek mindkét nyelvet használják.
A szülők elégedettek, hiszen a gyerekek játszva sajátítják el az angolt, ráadásul azért egy tapodtat sem kell mozdulniuk. Nem beszélve arról, hogy a százezres hasonló nyelvi programok helyett mindezt havi 38 ezer forintért kaphatják meg. „Az ilyen kezdeményezést a fenntartónak inkább támogatni kellene, minthogy megszüntetni, hiszen a 21. században már-már alap követelmény, hogy valaki beszéljen egy idegen nyelvet” – mondja lapunknak Horti Vivien. Azt is hozzáteszi, ha a csoportot megszüntetik, 21 gyerek szedi majd sátorfáját és megy más intézménybe.
Fábri Andrea is hasonlóképpen értékeli a programot. Angol-német szakos bölcsészként fontosnak tartja a gyermek többnyelvű nevelését. Az ő gyermeke alig három hónapja jár az ominózus csoportba, de azt tapasztalta, hogy ez alatt az idő alatt is rengeteget fejlődött az aktív nyelvtudása.
De mire hivatkozva szüntetnék meg ezt a lehetőséget?
„Az indokokról írásban semmit nem kaptunk. Hiába próbálkoztunk az egységesített óvoda vezetőjénél, és az önkormányzatnál is, sehol nem adtak ígéretet arra, hogy küldenek erről legalább egy értesítést” – mondja Fábri Andrea.
„Légből kapott jogszabályokra hivatkoznak, de tulajdonképpen azt sem tudjuk, milyen törvénybe ütközik az a program,
amely más kerületekben problémamentesen működhet” – teszi hozzá.
A köznevelési törvény sokat módosult az elmúlt tíz év alatt, és ugyan korábban volt olyan kitétel, hogy „törzsidőben” az intézményekben nem lehetett fizetős szolgáltatást nyújtani, ám nemcsak ez a kitétel, de maga a „törzsidő” mint fogalom is megszűnt – mondja egy, az óvodák működésére rálátó forrásunk. „Ha törvénytelen lenne, akkor ugyanez Budapest szinte minden más kerületében miért működhetne?” – teszi fel a költői kérdést. Merthogy csak az Angolul Vidáman Kft. a Robogó Óvodával együtt összesen hat intézményben foglalkozik angol nyelvi programmal.
A szülők lapunknak azt mondták, Király Marian az önkormányzat humánszolgáltatási főosztályvezető-helyettese arra is hivatkozott, hogy azért sem folytatódhat az angol, mert nincs benne a tagóvoda nevelési programjában. Márpedig ez nem igaz, a pedagógia programban „Játékos nyelvtanulás az óvodában” címmel két oldalon keresztül részletesen ki van fejtve.
Angol nyelvelsajátításra még a Cambridge magánóvodában – havi 120 ezer forint tandíjért – és a Csodavilág Óvodában van lehetőség a kerületi gyerekek számára. Előbbi sokak számára megfizethetetlen. „A Csodálatos Gyermekvilág Pedagógusok a XVIII. kerület Gyermekeiért Alapítvány Kékesi Szilvia melletti másik kuratóriumi tagja Tóthné Kővári Csilla, aki nem mellesleg nem más, mint a Robogó óvodában az angol programot elkaszáló Kékesi Szilvia barátnője” – mondja egy neve elhallgatását kérő szülő.
Vannak, akik összeférhetetlenséget emlegetnek,
és azt sejtik a háttérben, hogya Robogó Óvoda angol programjának megszüntetésével a Csodavilágba terelgetnék a gyerekeket. Csakhogy a szülők szerint az ottani angol-színvonal messze elmarad attól, amit a Robogó Óvodában megszoktak.
Megkerestük Kékesi Szilviát is
Az ügyben megkerestük a BP18 Egyesített Óvoda intézményvezetőjét, Kékesi Szilviát is. Telefonon nem értük el, így írásban tettük fel kérdéseinket. Szerettük volna megtudni, hogy miért és pontosan mikortól szüntetnék meg a szülők szerint jól működő nyelvi programot. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért csak véletlenül szereztek tudomást a program megszüntéről a szülők, és hogy miért nem tájékoztatták őket írásban, és mikor tervezik ezt megtenni. Egyelőre nem válaszoltak kérdéseinkre, amint megteszik, frissítjük a cikket.
(Konopás Noémi, mandiner.hu)
Add tovább!
Karácsony Gergely nem hívta össze a szerdára esedékes Fővárosi Közgyűlés ülését, pedig szeptember óta ez lett volna az első alkalom, amikor megtárgyalhattuk volna a Budapestet érintő ügyeket – írta közösségi oldalán a budapesti Fidesz. Mint lapunk is megírta: többszöri érdeklődésre sem kívánt a fővárosi önkormányzat hírt adni arról, hogy mikorra hívják össze a Fővárosi Közgyűlést.
A közgyűlési tilalom feloldása előtt egy nappal Karácsony Gergely főpolgármester visszaélt rendkívüli felhatalmazásával és egy személyben hozott meg döntéseket. A budapesti Fidesz arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan már tarthatók közgyűlések, Karácsony Gergely mégsem hívta össze a szerdára esedékes Fővárosi Közgyűlés ülését, pedig szeptember óta ez lett volna az első alkalom, amikor megtárgyalhatták volna a Budapestet érintő ügyeket.
„Sok mindenről kérdeztük volna, például: a használt frankfurti villamosok utólagos klimatizálásának garanciájáról, a budapesti napi szintű közlekedési káoszról, a csökkentett tartalmú Blaha Lujza téri felújítás drágulásáról, a városi zöldfelületek állapotáról (méh- és juhlegelők), a kampányában megígért metrószerelvények klimatizálásáról vagy éppen annak elmaradásáról”
– sorolta a fővárosi kormánypárti frakció. Mint írják, ehelyett Karácsony Gergely a számára lehetőségre álló utolsó nap délutánján egy személyben döntött a Közgyűlés nevében, más ügyek mellett a Frankfurtból megrendelt harmincéves, leselejtezett villamosok beszerzéséről is hétmilliárd forint értékben, amelyek ráadásul még csak nem is klimatizáltak.
„Hiába hiszi azt a főpolgármester, valójában ezzel nem a kormánnyal szúrt ki. Ő a demokráciát kerülte meg, és a budapestieket árulta el, akiknek kampányában még részvételiséget és átláthatóságot ígért. De a főpolgármester számára úgy látszik, nem prioritás a főváros – és ezt a saját bőrén érezheti minden budapesti” – zárta sorait a fővárosi Fidesz.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt: bár már megtarthatók a közgyűlések, mégis bizonytalan, hogy Karácsony Gergely mikor hívja össze a Fővárosi Közgyűlést. Lapunk úgy tudja: a főpolgármester a nyári szünetig már nem akart közgyűlést tartani, ezért az utolsó pillanatig kihasználta a veszélyhelyzettel járó kiváltságos helyzetet, hogy egy személyben dönthetett a közgyűlés helyett. Ez azért is érdekes,
mert a baloldal volt az, amely a rendkívüli jogrend kapcsán kormányzati teljhatalmat emlegetett, közben számos példa mutatja: valójában a baloldali polgármesterek éltek vissza ezzel a lehetőséggel.
Mindezek mellett másodszori megkeresésre sem kaptunk választ Karácsony Gergely sajtóirodájától arra a kérdésünkre, hogy mikorra tervezi a főpolgármester összehívni a Fővárosi Közgyűlést.
(Nagy Orsolya, magyarnemzet.hu)
Add tovább!
Lemondott Körömi Attila, a Momentum elnökségi tagja – közölte a 24.hu.
A portál cikke szerint a párt levélben adott tájékoztatást a politikus döntéséről. Körömi Attila, aki korábban a Jobbikban, majd a Fideszben is politizált, a Momentum elnökségében betöltött tisztsége mellett az elmúlt évben teljes állásban pedagógusként dolgozott, és a két pozícióval járó elfoglaltságot nehezezn tudta összeegyeztetni.
A politikus indoklása szerint az elmúlt egy év tapasztalatai alapján és a kampány élesedésével növekvő terhelés miatt hozta meg döntését. Körömi lemondását az elnökség tudomásul vette, utódjáról egyelőre még nincs hír.
A politikus egyébként tavaly lemondott a BKK igazgatósági tagi megbízatásáról, döntését akkor éppen azzal indokolta, hogy a Momentum elnökségi tagjává választotta.
Forrás: Mandiner
Add tovább!