Gulyás Márton ÁSZ-os festékes akciója miatt harmadszor állhat bíróság elé
(Fotó: Hegedüs Róbert)
Hiába ítélnek el valakit többször is garázdaság miatt, csak akkor minősül a vádlott egy újabb bűncselekmény kapcsán jogi értelemben visszaesőnek, ha korábban szintén szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és – többek között – a büntetés kitöltésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el – mondta el lapunknak egy gyakorló büntetőbíró annak kapcsán, hogy az Állami Számvevőszék épületét társaival festékkel leöntő Gulyás Márton, a Közös Ország Mozgalom vezetője immár harmadszor kerülhet bíróság elé. Az aktivista korábban a Sándor-palota homlokzatát öntötte le festékkel, 2016-ban pedig leszerelte a Nemzeti Választási Iroda épületéről a névtáblát.
Utóbbi ügyben a Fővárosi Törvényszék tavaly januárban garázdaságért egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A Sándor-palotai rongálás után első fokon szintén bűnösnek mondták ki társtettesként elkövetett garázdaság és rongálás bűntettében, és korábbi ítéletét beleszámítva halmazati büntetésül háromszáz óra fizikai közérdekű munkára ítélték.
A büntetőbíró lapunknak felhívta a figyelmet: ha a fent említett kritériumok fennállnak, s a vádlott korábban és most is ugyanolyan bűncselekményt követett el, akkor már különös visszaesőnek számít, amely súlyosabb büntetőjogi következményekkel járhat. Ha azonban nem kapott korábban végrehajtandó szabadságvesztést, csupán egyéb büntetést, így pénzbüntetést, közérdekű munkát vagy akár felfüggesztett szabadságvesztést, akkor csak büntetett előéletűnek, bűnismétlőnek tekinthető. A büntetett előélet ugyanakkor szintén súlyosító körülménynek számít, amelyet a bírónak az ítéletkiszabáskor figyelembe kell vennie ugyanúgy, ahogy az enyhítő körülményeket is.
Alapesetben egyébként a garázdaság vétsége két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény, minősített esetben azonban már három évet lehet kiszabni érte. Ha viszont a garázdasághoz másik bűncselekmény is társul, például rongálás, akkor az már bűnhalmazatnak számít, amely akár felével emelheti a kiszabható büntetést. Ugyanígy felével emelkedik a büntetési tétel különös visszaesés esetén.
(forrás:Baranya Róbert, magyarhirlap.hu)