in ,

Dühös franciák

Miközben a világ naivabb fele még mindig azon tűnődik, miként történhetett meg a brexit, s hogyan kerülhetett a Fehér Házba Donald Trump, addig Franciaországot szépen, lassan áthatja a nacionalizmus és a protekcionizmus szelleme.

 

Miközben a világ naivabb fele még mindig azon tűnődik, miként történhetett meg a brexit, s hogyan kerülhetett a Fehér Házba Donald Trump, addig Franciaországot szépen, lassan áthatja a nacionalizmus és a protekcionizmus szelleme.

„Hozzászoktunk már a terrortámadásokhoz, de nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, hiszen éppen ezt akarják elérni. Folytatjuk eddigi életvitelünket. Érvekkel, nem fegyverekkel kell legyőzni a radikális iszlamizmust.”Ilyen és ehhez hasonló mondatok szokták elhagyni az éber, megfontolt vezetők száját, amikor terrortámadás sújtja országukat. Utána bejelentik: megemelik a készültségi szintet, fokozzák a biztonsági intézkedéseket, légicsapást rendelnek el Szíriában.

Mintha ez számítana. Mintha az utcára kivezényelt újabb tíz rendőr elrettentő hatással lenne arra az emberre, aki meg akar halni. Mintha a Szíriára zuhanó bombák egy csapásra vethetnének véget az európai terrorizmusnak is. Ezek azonban sajnos csak látszatmegoldások látszatpolitikusoktól. Olyan emberektől, akik rég elvesztették az irányítást az események felett, de ezt nem hajlandók beismerni.

Mi pedig, egyszerű földi halandók, már nem attól rettenünk meg, hogy bomba robban a metróban vagy kamion gázol el ártatlan járókelőket. Hanem attól, hogy a szakmai pályát tévesztett politikusok a tömeges bevándorlás láttán azt mondják, a határokat képtelenség lezárni, a terrortámadás után pedig azt: hozzá kell szoknunk a merényletekhez. Nem. Nem kell hozzászoknunk a terrorhoz. És igen, le lehet zárni a határokat.

A cikk a következő oldalon folytatódik…

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

A “nagyonfüggetlen” 444, 24.hu, és társai – A sajtó mozgósít a pártok helyett

Már megint egy “stadion”: A gyógyeszközök áfáját is mérsékelné a szakma