in ,

Dühös franciák

Miközben a világ naivabb fele még mindig azon tűnődik, miként történhetett meg a brexit, s hogyan kerülhetett a Fehér Házba Donald Trump, addig Franciaországot szépen, lassan áthatja a nacionalizmus és a protekcionizmus szelleme.

Miközben a világ naivabb fele még mindig azon tűnődik, miként történhetett meg a brexit, s hogyan kerülhetett a Fehér Házba Donald Trump, addig Franciaországot szépen, lassan áthatja a nacionalizmus és a protekcionizmus szelleme. Felejtsük el egy pillanatra Marine Le Pent, aki miatt egész Európa retteg, aki ördögi módon gátat szabna a korlátlan bevándorlásnak, és javítaná Franciaország viszonyát Oroszországgal.

Érdemes végignézni a francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójában induló tizenegy elnökjelölt programját, és arra jövünk rá, hogy a választópolgárok mintegy fele EU-ellenes, eurózóna-ellenes, elitellenes és antiglobalista politikusra fogja leadni szavazatát. A 19 százalékos eredményre esélyes radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon például azt mondta, hogy az Európai Unió „elfojtja az emberek hangját”.

A gaulle-ista Nicolas Dupont-Aignan (4 százalék) úgy véli, Brüsszel úgy veri Franciaországot, mint egy erőszakos férj a feleségét. A nacionalista Francois Asselineau (1 százalék) kampánya során kijelentette: „Ha nem engem választanak, az Európai Bizottság programja fog megvalósulni”. A sort folytathatnánk, és az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Marine Le Pen 21-22 százalékát hozzáadva kijelenthetjük: dühösek a franciák.

Elegük van a gazdasági hanyatlásból, a munkanélküliség növekedéséből, a szakszervezetekből, a külföldi termékek dömpingjéből, Németország dominanciájából, Brüsszel diktátumaiból, a tömeges migrációból, a beilleszkedni képtelen közösségekből, a külvárosi zavargásokból, a megszűnni nem akaró terrortámadásokból, az állandó rettegésben éléstől. Úgy érzik, ők a globalizáció igazi vesztesei. Nem véletlen, hogy a brexit után a frexit is egyre gyakrabban emlegetett kifejezés.

Persze Franciaország következő elnökét valószínűleg nem Marine Le Pennek vagy Jean-Luc Mélenchonnak hívják majd. De már az is intő jel lehet az ország és az egész kontinens számára, hogy a választás második fordulójában a franciák 35-40 százaléka egy olyan jelöltre hajlandó szavazni, akit nemrég még szalonképtelennek, antiszemitának, rasszistának is elmondtak, és minden más negatív jelzővel illették.

Emmanuel Macron győzelme után megint fellélegzik majd Európa. Legyőztük a populistákat, mondják majd diadalittasan. Mintha ez bármit is számítana.

forrás: magyaridok.hu