Palkovics László: a felsőoktatás az egyik legsikeresebb rendszerünk
A felsőoktatás az egyik legsikeresebb rendszerünk, amely iránt erős a közbizalom – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadásakor hétfőn Budapesten.
- A felsőoktatásban végzettek az ország tudását gyarapítják
- Fontos feladat feléleszteni a mester-tanítvány viszonyt
- Tovább növekszik az oktatók bére
- Az intézményeknek meg kell felelniük a munkaerőpiaci követelményeknek
Palkovics László kiemelte: az 1989 előtt elitképzést végző felsőoktatási rendszer alig 15 év alatt képes volt négyszer annyi hallgatót befogadó rendszerré válni, a felsőoktatásban képzett szakemberek pedig valamennyien az ország tudását gyarapítják.
Hozzátette: a mai felsőoktatás egyik legfontosabb feladata feléleszteni a mester-tanítvány viszonyt, még ha a nagyobb hallgatói létszám mellett ez nehezebb feladatot is ró az oktatókra.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az államtitkár szólt arról, hogy az erkölcsi megbecsülés mellett a kormánynak meg kell teremtenie a felsőoktatási rendszer anyagi bázisát is, ennek részeként pedig rendeznie kell az egyetemi oktatók bérrendszerét.
Megjegyezte, az elmúlt időszakban 27 százalékkal növekedtek az egyetemi oktatói minimáljövedelmek, 2018 januárjában pedig újabb 5 százalékkal emelkedik az oktatók bére.
Természetesen van még mit tenni ezen a téren is, de
a kormány olyan megoldásokra törekszik, amelyek javítanak az egyetemi oktatók helyzetén
– tette hozzá az államtitkár.
Palkovics László arról is beszélt, hogy a felsőoktatási stratégia 2014-es létrehozása óta eltelt három évben a felsőoktatási intézmények nagy munkát végeztek.
A stratégia legfontosabb kritériumai szerint az intézményeknek meg kell felelniük a munkaerőpiaci követelményeknek és részt kell venniük a kutatásban.
Az oktatási törvénybe 2015-ben új elemként került bele
a társadalmi szerepvállalás kötelezettsége, az, hogy egyetemek valamilyen módon reagáljanak az őket körülvevő társadalom kihívásaira.
Fontos feladat továbbá a magyar felsőoktatási intézmények bekapcsolása a nemzetközi oktatásba és kutatásba. E téren fontos eredmény, hogy míg 2014-ben 22 ezer volt a külföldről Magyarországra érkezett hallgatók száma, addig most 32 ezer. Ez a rövid időn belüli nagy mértékű növekedés jelzi, hogy a
„magyar felsőoktatási intézmények attraktívak”
– fogalmazott az államtitkár.
Ezzel párhuzamosan a magyar hallgatók tíz százaléka vesz részt külföldi részképzésen. „Ha ezt meg tudjuk duplázni, az már jó eredmény lesz”, de
a végcél az, hogy minden magyar diák legalább egy szemesztert tanuljon valamilyen külföldi egyetemen
– közölte Palkovics László.
Hozzátette, fontos követelmény továbbá az egyetemek stabil és kiszámítható környezetének biztosítása, ami nemcsak a finanszírozást jelenti, hanem a stabil jogszabályi környezetet is. Mint mondta, 2014-2015-ben megtették a szükséges jogszabály-módosításokat, azóta pedig a jogszabályi környezet stabil.
(magyaridok.hu)