A tegnapi napon válaszlevelet írtam Parabolha blogomon Alföldi Róbert minősíthetetlen nácizására és ezt az írásomat szemlézte a mindenszo, a Magyar Nemzet, a Mandiner és a szinhazonline portál is. Az utóbbin, a művészeti életünk történéseit, alkotóinak gondolatait leginkább szemmel kísérő felületen publicisztikám megjelenése után mázsás ,,gördülő kövekként” sorjáztak és sorjáznak azóta is a megfellebbezhetetlennek hitt hozzászólások.
Akkor most dióhéjban erről!
Sajátos szubkultúra, amely a maga válogatás nélküli eszközeivel sajnos tökéletes lenyomatát adja az érzelmi véleményformálás politikai kétosztatúságának. Az origót, avagy a nulla kilométerkövet az Orbán Viktorhoz való érzelmi viszonyulás pozitív, vagy negatív előjele jelenti számukra, tisztelet a becsülendő kivételeknek.
Egymást nem, vagy alig ismerő emberek ebben a virtuális térben élik ki elfojtott indulataik levezetését, a másikon aratott tőmondatos vélt győzelmüket, ahelyett, hogy az adott diskurzust annak tartalmi vizsgálata után véleményeznék így, vagy úgy.
A véget nem érő, megalázó lealacsonyítások, mind-mind sajátos lelki tükrei a hozzászólók jelentős hányadának, sokakat hála Istennek nem visz el a löccsös indulat és érdemi meglátásukkal gazdagítják az alaptémát.
Az – Alföldi úr tehetséges – én őt ismerem – Bognár Zsolt meg a közelébe sem érhet, ez meg ki?” típusú izmozásoknak mi köze van Alföldi Róbert szakmánktól merőben eltérő politikai megnyilatkozásaihoz és az arra adott válaszaimhoz? Elárulom, az égvilágon semmi.
A jobboldali érzelmű művészeink, netán Kossuth-díjasaink a troll-mezőben értéktelen senkikké válnak, lásd az SZFE jelenlegi vezetőit, bezzeg a baloldali, ugyanilyen díjban vagy egyéb más elismerésben részesült művészek meg az örökkévalóság bronzba öntött szobrai, ők az érinthetetlen, kikezdhetetlen Alföldik és társaik, a ha tetszik, ha nem ,,halhatatlanjai.” Meg ahogy azt Móricka elképzeli!
Mindenesetre tanulságos olvasmány a felületen a TROLL-ing Stones ,,mázsás” súlyú dunakavics cukorkáit ízlelgetni, amelyek nyelvünk alatt tökéletes lenyomatai a hétköznapjainkban is megbúvó rosszindulatnak, áskálódásnak. Látogassanak bátran a szinházonline Facebookján az írásom alatti kommentmezőbe. Szomorú, de tanulságos ,,élményt” fognak jelenteni az ott tapasztaltak.
Összegezve megismétlem, Alföldi úr ne féljen, senki nem fogja önöket összeszedni és viselni is azt viselnek, ami csak jólesik. De annyi engedtessék meg a másik félnek, hogy ne kelljen már befognia a pörös száját, amikor ön és a táncra felkért társai Bródytól-Konczig, avagy Noártól-Nagy Ervinig bezárólag tudatos, de valótlan állításaikkal és sejtetéseikkel borzolják közéletünk amúgy sem rózsás hétköznapjait.
UI: A szinházonline Facebook oldalán szerda reggel a kommentmező 3900-as tetszésindexénél az írásomat minősítő pozítív like-ok száma 2300 db. Minden egyéb emoji összesen 1600 db, amelyekből nem keveset magamhoz sorolhatnék, de nem teszem. Így is, ez közel 60 %-os támogatottságot jelez irányomban. Minden egyéb csak szájtépés és szókarate. A 14. éve tartó kétharmados siker az elmúlt több, mint egytucat évben a kormány-ellenzék viszonyában már annyi, de annyiszor mutatta meg stabilan a közvélekedés értéket. Csüggedésre semmi ok, lesz az még négyötöd ott is, nálam is.
Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
Kell még valamit mondanom Robi, akarom mondani Ildikó?
Bognár Zsolt/ Parabolha/
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
