in , ,

Orbán a magyar vétóról: Jogunk van kiállni a meggyőződéseink mellett

A magyar miniszterelnök szerint „nem lehet egyenlőségjelet tenni egy állam, Izrael és egy EU-s szankciós listára helyezett szervezet közé”.

Magyarország az alapszerződés szerint járt el, amikor megvétózta az Európai Unió többségi álláspontját az Izrael elleni rakétatámadások ügyében – írta Szamizdat 8. című, magyarul és angolul is a miniszterelnöki honlapján megjelent írásában Orbán Viktor.

 

A kormányfő pénteki írása előtt, szerdán Berlinben a legnagyobb német politikai erő, a jobbközép CDU/CSU kancellárjelöltje azzal kapcsolatban, hogy a tagországi külügyminisztereket összefogó tanácsban az utóbbi hetekben Magyarország ellenállása miatt nem sikerült közös álláspontot kialakítani Hongkong és az izraeli-palesztin konfliktus ügyében, azt mondta: el kell mozdulni a többségi döntéshozatal felé az Európai Unió külpolitikájában.

A külpolitikában teljes egyetértés szükséges a kormányfő szerint

Armin Laschet a pártjához, a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) külpolitikai fórumán arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehet Magyarországot rábírni a „blokádmentalitás” feladására, közölte: az EU-s külpolitika egyik központi problémája, hogy vétójogával élve bármely tagállam megfoszthatja az EU-t a cselekvőképességtől.

Orbán Viktor pénteki írásában leszögezte: közös külpolitikai döntést csak egyhangúan lehet hozni, Laschet pedig azt szeretné, ha a jövőben a többség rákényszeríthetné akaratát a kisebbségre.

„Mindezt az európaiság nevében” – tette hozzá.

A kormányfő rámutatott: az unió szerződései szerint a legfontosabb kérdésekben, így a külpolitikában teljes egyetértés szükséges. Magyarország tehát az alapszerződés szerint járt el, amikor vétózott. Magyarországot európaiatlansággal vádolni, amiért élt a szerződésben biztosított jogával, valójában mélyen európaiatlan – érvelt. Arra is kitért, hogy a francia-német tengely államainak köztudottan sok millió muszlim vallású polgára van, akiknek a véleményét egy demokráciában nem lehet negligálni. Ugyanakkor a miniszterelnök szerint azt is figyelembe kell venni, hogy Közép-Európában, a visegrádi négyek területén – tehát Magyarországon is – csak elenyésző számban élnek ilyen polgárok.

„Azt is látjuk, hogy a nyugat-európai országok többsége belépett egy posztnemzeti és posztkeresztény életfelfogás korszakába” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint „azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mi ma is a zsidó-keresztény értékek, kultúra és életfelfogás szerint éljük az életünket”. Ezért számunkra természetes – folytatta –, hogy „nem lehet egyenlőségjelet tenni egy állam, Izrael és egy EU-s szankciós listára helyezett szervezet közé”. Hozzátette: akkor sem, ha Laschet elnök úr a francia-német tengely nevében ezt látná helyes uniós külpolitikának. Ideje lenne végre tudomásul venni, hogy a később csatlakozott közép-európai országok egyenrangú tagjai az Európai Unió közösségének – írta a miniszterelnök, hangsúlyozva:

nekünk is jogunk van kiállni a meggyőződéseink, a külpolitikai szövetségeseink és a saját érdekeink mellett”.

A kormány álláspontja szerint Izraelnek joga van az önvédelemhez

Az Európai Unió kedden tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólított fel az izraeliek és a palesztinok között, valamint a humanitárius hozzáférés biztosítását kérte a Gázai övezetben az EU-tagországok külügyminisztereinek rendkívüli, videokapcsolaton keresztül tartott tanácskozása után. Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a rendkívüli tanácskozás szükségességét a közös uniós álláspont kialakításával indokolta. Kérdésre válaszolva közölte: a tagállamok közül csak Magyarország nem támogatta az uniós álláspontot.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta: a kormány álláspontja szerint Izraelnek joga van az önvédelemhez, azt pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan nyilatkozat szülessen, amelyben azonos szinten kezelik Izrael Államot és a Hamászt. A magyar külpolitika fenntartja magának a jogot, hogy kifejezze véleményét minden egyes közös állásfoglalásnál – tette hozzá.

A Hamász iszlamista szervezet múlt hétfőn kezdte rakétákkal támadni Izraelt

A gázai iszlamista szervezetek és Izrael közötti feszültség április közepén újult ki, miután zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni otthonukból palesztin családokat, amelyek tiltakoztak ez ellen. Fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az al-Aksza mecsetnél. A Hamász iszlamista szervezet múlt hétfőn kezdte rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapásokat. Izrael harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.

A harcok május 10-ei kezdete óta gázai egészségügyi tisztviselők szerint 232 palesztin, köztük 65 gyermek halt meg és több mint 1900-an megsebesültek meg az izraeli bombatámadásokban. Izrael azt állítja, hogy

legalább 160 harcost ölt meg Gázában.

A hatóságok Izraelben 12 halálos áldozatról számoltak be, és arról, hogy több száz embert kezelnek sérülésekkel a rakétatámadások miatt.

(MTI)

 

(mandiner.hu)

 

Oszd meg a barátaiddal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Százéves a székely himnusz – Az SZNT azt javasolja, hogy május 22. legyen a székely himnusz napja

Szijjártó Péter: Magyarország Izrael mellett áll, amikor barátját és szövetségesét egy terrorszervezet lövi rakétákkal