Bár a hazai sertésállományban egyelőre nem ütötte fel a fejét a jelentős gazdasági kárral fenyegető afrikai sertéspestis, a betegéggel érintett területeken már eddig is több ezer jószág levágásáról döntöttek a járványügyi szakemberek. Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válasza szerint máig 161 településen összesen 5300 sertést kellett leölni. Ezek a vágások a megelőzést célozták, a tetemekben nem mutatták ki a kór jelenlétét.
A szigorú járványügyi intézkedéseknek köszönhető, hogy a házi állományok nem fertőződtek meg, a betegség azonban megállíthatatlanul terjed az országban. A napokban Pest megyében is igazolták a vírus jelenlétét, a budakeszi erdészet elkerített vadászterületén talált öt elhullott vaddisznóból mutatta ki szeptember végén az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A vadaskert kerítéssel határolt részén a teljes vaddisznó-állományt felszámolják, a cél ugyanis az, hogy a vírus ne jusson ki a kertből, ezért azon kívül is keresik a tetemeket, és minden, a környéken kilőtt vaddisznót megvizsgálnak.
Bognár Lajos országos főállatorvos tegnap az M1-en elmondta: máig több száz, sertéspestis miatt elhullott vaddisznót találtak Budakeszin a szakemberek. A járványügyi nyomozás még tart, a fertőzés minden bizonnyal emberi mulasztás miatt kerülhetett a területre.
– A vírus eddig csak az ország keleti felében volt jelen, ezért szinte kizárt, hogy a kór természetes úton fertőzte meg a vaddisznókat Budakeszin – hívta fel a figyelmet Bognár Lajos. Arra gyanakodnak, hogy valaki behurcolta a vadaskert területére a fertőzést. A Nébih tájékoztatása szerint az elmúlt hetekben több olyan külföldi állampolgár is járt a területen, akik az afrikai sertéspestissel súlyosan fertőzött országból érkeztek, de akár a hazai fertőzött régiókból is behurcolhatták a betegséget.
Itthon összesen hat megyében van jelen a betegség, elsőként 2018 áprilisában mutatták ki vaddisznóban a kórt. A nyomozások később kiderítették, hogy a fertőzést külföldi vendégmunkások hurcolták be az országba. Bár a sertéspestis az emberre nem veszélyes, a fertőzés közvetítésében nagy szerepet játszhat az emberi gondatlanság. Éppen ezért azt kérik a hatóságok, hogy a természetben járva senki ne dobjon el ételt, hiszen a sertéshústartalmú élelmiszer könnyen közvetítheti a betegséget. Emellett ha valaki a betegséggel fertőzött terültről egy még érintetlen országrészbe látogat, mindenképp tisztítsa le a cipőjét, ugyanis az arra tapadt szennyeződéssel is terjedhet a betegség.
A házi állományok megóvásában is az emberi tényező a legfontosabb, ezért a gazdálkodóknak a korábbiaknál is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a higiéniai szabályok betartására. Tilos emellett moslékkal etetni a sertéseket, s ha netán hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlelnek az állományban, azonnal értesíteni kell az állategészségügyi szolgálatot. A gazdálkodók fáradozásait a kormány többlettámogatással igyekszik kompenzálni: a sertések állatjóléti támogatására csaknem 19 milliárd forintot különítettek el ebben az évben. A kisebb gazdaságok emellett ingyenes fertőtlenítőszert is igényelhetnek az állatorvosoktól.
(Köpöncei Csilla, magyarnemzet.hu)
