Tudatosan felépített hálózattal készülnek álcivil szervezetek a mandátumokért és döntéshozói pozíciókért az önkormányzati és EP-választásokon. A jelenségre már korábban is felfigyeltünk, amikor 2017 januárjában egy őskomcsi KGB-fiókát akartak Szentendrén az időközi választáson „civilként” indítani, a jelöltről a PestiSrácok.hu rántotta le a leplet. Az újabb választásokhoz közeledve úgy tűnik, az álcivil mozgalmak aktivistái turbófokozatra kapcsoltak, és a baloldali pártok, valamint a Soroshoz köthető szövetségeseik ezek mögé a „civilek” mögé bújva próbálják lokális szinten szétzúzni a helyi Fidesz–KDNP-szervezeteket. Az ilyen „civil csoportok” mögött egyébként komoly tőke és szervezettség áll, ami nem meglepő, hiszen erőforrásaikat ezeken a pontokon tudják csak kifejteni.
Lehetne nagy szavakat találni arra, hogy miért tart ott a parlamenti ellenzék ma Magyarországon, ahol. Játszadozhatnánk politikai töltetű gondolatokkal, koncepciók, stratégiák hiányával, téves döntések sorozatait hozhatnánk fel, esetleg olyan „szerencsétlen” megnyilatkozásokat, amelyek kárt okoztak nekik, de ne keressünk ilyet. Az ok sokkal prózaibb. A hazai ellenzék egyszerűen ennyire képes, sőt, ez a feladat számukra szemmel láthatóan túl sok is. Hangoztatják bár, hogy leváltják majd a kormányt, pufogtatnak „ha majd 2026-ban kormányra kerülünk”-et, miközben önmagukat sem képesek komolyan venni.
A „civil mézesmadzag” elhúzásán kívül vélhetően más esélyük nem nagyon lehetne, hogy politikai befolyást szerezhessenek, hiszen a magyar baloldal kellőképpen lejáratta már magát. De a „civil köpeny” még tiszta (volt). Szentendrén Kubatovics Áron bejegyzése volt az, ami korábban felkeltette a figyelmünket, aki 2014-ben (!) a Twitteren írta meg, hogy alulról kell „restartolni”, civilként. Kis idő után rátalált a megfelelő jelöltre, aki kellő rutinnal és dörzsöltséggel rendelkezett, Helyes Imre néhány hónap alatt a társaság elnöke lett. Ezután a feladatuk már csak annyi volt, hogy a profi politikai múlttal rendelkező „civilt” be kell juttatniuk az önkormányzathoz. És itt még véletlenül sem merül fel bennünk, hogy a politikai szereplésért nyíltan küzdő „civil” vajon mennyire tekinthető civilnek, ha politikai befolyással bír?
Míg a társaság tagjai annak megalakulásakor önkéntes munkában szemétszedést végeztek, nem is sejthették, hogy mire használhatják fel őket tudatosan. Más kérdés, hogy ezzel a „civil mozgalomnak” is sikerült egy jókora foltot ejteni a becsületén és hiteltelenné tenni tevékenységét. Vélhetően a városszépítők valóban elhitték, hogy Helyes Imrééknek a tenni akarás a céljuk, és még véletlenül sem politikai pecsenyesütögetésről van szó. Gyanútlanul csatlakoztak olyan helyi platformokhoz, ahol a helyi közérdekű információk mellett a TÉSZ-es csoport aktivistái folyamatosan hergelték az indulatot a fideszes városvezetés ellen, sőt, álhírek megosztásától sem riadtak vissza. A helyi, „Szentendre blogol” többezres csoport adminja egyébként szintén a Társaság az Élhető Szentendréért tagja, aki érdekes módon a kormányt gyalázó posztokat sosem törli. A szocialistákat vélhetően nem volt annyira nehéz meggyőzni, hogy a TÉSZ jelöltjét, a Moszkvában végzett Helyes Imrét támogassák Szentendrén.
Helyes Imre ugyanis – mint jeleztük – 1974-ben a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerzett nemzetközi jogi diplomát. Ezután tehát még bőven az átkosban dolgozott a mexikóvárosi, a managuai (Nicaragua), a washingtoni és az ottawai magyar nagykövetségeken, valamint a Los Angeles-i magyar főkonzulátuson, ahol diplomáciai és konzuli feladatokat látott el, diplomáciai karrierje során gyakran feltűnt a Szovjetunió számára legfontosabbnak ítélt politikai zónákban. A Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében megszerzett diploma közismerten a megbízhatóság záloga volt a szovjet titkosszolgálat számára. A Szovjetunió legfontosabb konfliktuszónáiban ennek megfelelően Helyes mint diplomata több alkalommal is megjelent.
Az 1990-es években napvilágra került levéltári források alapján ma már tudjuk, hogy a magyar (és a lengyel) delegáció tagjai diplomáciai mentességüket kihasználva, operatív és propagandacélú információkat gyűjtöttek és juttattak Hanoinak, sőt, a magyarok 1974-től számos bizottsági képviselőnek „álcázott” különleges ügynököt küldtek Saigonba, akik Hanoi szándékait illetően sikeresen vezették félre – többek között – a CIA saigoni kirendeltségének magyar származású vezetőjét, Thomas Polgart.
A vietnámi háború során kötött, a kommunisták által később felrúgott párizsi békeszerződés aláírása után felállított Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság (International Commission of Control and Supervision, ICCS) feladata volt a megállapodás végrehajtásának ellenőrzése. A békeszerződés többek között arról rendelkezett, hogy a bizottságnak Kanada, Magyarország, Indonézia és Lengyelország képviselőiből kell állnia. Ennek a bizottságnak volt a tagja Helyes Imre, aki korábban a külügy nemzetközi jogi főosztályán referenseként tevékenykedett. A bizottságba a szovjet oldalról csak a legmegbízhatóbb magyarok kerülhettek be, akiket a szovjet katonai titkosszolgálat (GRU) is megbízhatónak ítélt. Az ICCS működését sorozatos botrányok, katonai és diplomáciai incidensek, és végül a teljes kudarc jellemezték. Helyes Imre később Nicaraguában tűnt fel, amely szintén szovjet operációs zóna volt akkoriban. Tevékenységéről részletesen itt írtunk. Persze nem feltételezzük, hogy jelentéseket írt volna, a hírszerző tevékenység pedig nyilván távol állt tőle nagykövetként vagy konzulként. Csakúgy, mint a „civil” lét.
HAZUDNAK ÉJJEL, NAPPAL, HAZUDNAK MINDIG
Aztán a napokban comingoutolt Heringes Anita ős-szocialista Pakson, a helyi civil Deák Ferenc Egyesület vezetőjeként, aki szintén nagyoncivil. Annyira, hogy a vagyonnyilatkozata szerint az MSZP-től kap havi juttatást. Erről persze hallgat, mint a Népszabadságba tekert tükörponty. Sőt, képes belehazudni az emberek szemébe, hogy őket nem támogatja semmilyen párt! Mennyire aljas, undorító és álságos politika ez! Az embernek felfordul a gyomra.
A PDF egy értékalapon szerveződött széles körű összefogás – állítják. Kár, hogy az igazság teljesen más képet mutat.
Persze tudjuk, hogy ők már csak ilyenek. A kommunista rendszer lélek és hit nélküli kiszolgálókat kívánt, akik az emberből és a földi létből csak azt fogadták el, ami fizikailag megfogható volt. Talán pontosan ezért éreztek egyfajta félelemből táplálkozó gyűlöletet azok iránt, akik tudatában voltak annak, hogy az életben a láthatatlan fontosabb a láthatónál, a szellem az anyagnál, a hit az erőnél, a lelki közelség a fizikai távolságnál. Ez pedig igencsak veszélyes rájuk nézve, mert ők a hazugságban alakuló diktatúrára esküdtek fel. Heringes és csapata már most közölte: keménykezű városvezetés kell Paksra. Ami nem véletlenül hajaz Komjáthi Imre megszólalásaira („Munkásököl, vasököl, odacsap, ha köll”), az MSZP alelnöke jó barátságot ápol Heringessel, akinek Bangóné Borbély Ildikóval olyan elhíresült akciói voltak még parlamenti képviselőként – tudják, amikor a térségért dolgozott –, mint az uniós zászló kitűzése a parlamenti ülésteremben.
Bangóné – a patkányozós – már a múlté, miután kiderült: kamuzott arról, hogy diplomája lenne. Ebben Heringes, Kunhalmi sem túl erős, csak a Fidesz–KDNP-kormány tette lehetővé számukra a Covid alatt hozott intézkedéssel, hogy hosszú évek után végre ők is elmondhassák magukról: rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Heringes Anita is annak az ifjú szocialista női politikusnak a prototípusa, aki ugyan évek óta dolgozgat kisebb ügyeken, de a káderhiány miatt hirtelen tudott egyszerre több lépcsőfokot is meglépni a párt hierarchiájában. Akár Kunhalmi Ágnes…
És a párhuzam ott is megállja a helyét, hogy a kedves fiatal szocialista lány életrajza szerint „2004-től a Szegedi Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Kara kommunikáció szakos hallgatója. A kommunikáció szakon PR, intézményi kommunikátor szakirányon 2009-ben záróvizsgát tett, abszolutóriummal végzett. Szakdolgozatának témája: Kampánymarketing, kampánykommunikáció.” Tehát ugyanez a szöveg azt sugallja, hogy diplomás, de nem volt az! Ha megnézzük a hivatalos, parlamenti életrajzát is, akkor meg is találjuk rá a bizonyítékot, hogy az államilag elismert legmagasabb iskolai végzettsége középfokú volt a 2014–2018 közötti ciklusban. Derék dolog ez.
A baj csupán ezzel az, hogy a közéletbe hasító elnökségi tag a saját honlapján hazugságot sugallt minderről. Egyébként pedig valóban igazat kell adnunk azoknak a fanyalgóknak, akik azt mondják erre is: ki nem szarja le! Mi pedig lassan visszasírjuk Lendvai Ildikót… Neki legalább volt egy filozófia–esztétika diplomája. Még ha a Lukács-istállóban is szerezte. Meg szakmai gyakorlata a kommunikációban. Illetve annak szocialista változatában, azaz az állami agitpropban. Az is derék dolog volt…
A posztkommunista utódpárt egy olyan Magyarországot szeretne, ahol mindenki számára esélyt biztosítanak a felemelkedésre, valamint megszűnnek a társadalmi igazságtalanságok, és hangsúlyosan képviselik a gyermekek és a jövő generációinak érdekeit a környezet- és klímavédelem kérdéseiben. Mert nagyot álmodni az MSZP a korábbi választásokon is: huszonöt fős listával készültek, Heringes a 19. helyen volt 2021-ben. Bár érdekes, hogy akkor is civilnek hazudta magát. A volt kommunisták ivadékaiból liberális, majd civil gittegyletté tömörült társaság ugyanis hatalomra vágyik, ahogyan elődeik. És nincs kétségünk afelől, hogy ezért bármit megtennének. Tényleg bármit.
(Jurák Kata, pestisracok.hu)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
