in ,

Hoppá! Megállította a népességfogyást a falusi csok

Míg országos szinten a lakosságszám csökkenése gyorsuló, a falusi csok által preferált településeken lassuló tendenciát mutat. Egy friss elemzés szerint az érintett települések majdnem felében nőtt a lakosságszám az elmúlt két év alatt

Magyarország népessége évtizedek óta folyamatosan csökken és ez a tendencia hatványozottan igaz volt a kistelepülésekre. Ennek a folyamatnak az ellensúlyozására vezették be 2019 júliusában a falusi családi otthonteremtési kedvezményt (falusi csok), amelynek segítségével a preferált kistelepüléseken lehet használt ingatlan vásárlásához, bővítéséhez és korszerűsítéséhez állami támogatást igénybe venni.

(Hogyan lehet kistelepülésen akár ötvenmilliós forintos támogatást kapnia egy családnak?

– A falusi csok ma 2678 olyan ötezer fő alatti településen vehető igénybe, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent. Azonban a falusi csok név ellenére tévedés azt hinni, hogy ezek közül mindegyik apró falu lenne. Számos kiváló infrastruktúrájú és jó elhelyezkedésű, akár Balaton-parti és budapesti agglomerációs település, sőt város is található a listán – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Kisebb népességfogyás

Bár a legfrissebb statisztikákra még várni kell, az ingatlanközvetítő a Belügyminisztérium állandó lakosságra vonatkozó adatbázisa alapján kimazsolázott néhány érdekes adatot. E szerint 2017. január 1. és 2019. január 1. között országos szinten 49 400 fővel, a 2019 és 2021 első napjai közötti kétéves időszakban pedig 55 400 fővel csökkent Magyarország állandó lakossága, országos szinten a népességfogyás tehát gyorsuló tendenciát mutat.

A falusi csok által érintett 2678 települést vizsgálva 2017 és 2019 között 25 600 fővel, viszont 2019 és 2021 között csak 10 200 fővel csökkent a lélekszám. Vagyis a népességfogyás tendenciája ezeken a településeken látszólag lelassult, mind a korább időszakhoz, mind az azonos időszak országos átlagához viszonyítva.

A települések számát tekintve 2017 és 2019 között még a falusi csok által preferált 1759 településen csökkent a lakosságszám, ugyanakkor 2019 és 2021 között ez már csak 1483 település esetében mondható el.

Ezernél több falusi csokos településen nőtt a lélekszám

A százalékos arányok szempontjából a dobogó legfelső fokán a Zala megyei Iborfia áll, ahol két év alatt 75 százalékkal nőtt a lakosság: nyolcról tizennégy főre. A gyarapodó lélekszámú települések lakossága a kiugró értékeknél jóval szerényebb mértékben, átlagosan három százalékkal emelkedett két év leforgása alatt. A lakosság számának abszolút változását vizsgálva az élen álló Győr-Moson-Sopron megyei Hegyeshalom 2019 és 2021 között 284 fővel gyarapodott, szintén 200 fő felett nőtt a Pest megyei Tóalmás (275 fő) és két Hajdú-Bihar megyei település, Mikepércs (221 fő) és Biharkeresztes (218 fő) lakossága is, ami arányaiban 5-8 százalék közötti többletet jelent.

 

Összesen 1121 falusi csokkal érintett település esetében emelkedett a lakosságszám, átlagosan 18 fővel, 74 esetben pedig változatlan maradt a népesség száma.

A preferált települések 2019-ről 2021-re összességében Győr-Moson-Sopron (1978 fő), Pest (1693 fő), Komárom-Esztergom (599 fő) és Fejér megyében (546 fő) könyvelhették el a legnagyobb lakosságszám-növekedést.

Tizenegy megye falusi csokos településein lassult a népességfogyás üteme, négy esetben pedig a korábbihoz képest gyorsult a népességgyarapodás mértéke.

Összesen csak két olyan megye van (Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg), ahol a korábbi népességfogyás az elmúlt két évben még nagyobb fokozatba kapcsolt. Vas és Veszprém megyében viszont a korábbi negatív előjel pozitívba váltott 2019 és 2021 között.

A falusi csok és a járvány

– Azt természetesen nem jelenthetjük ki két év távlatából, hogy a kistelepülések demográfiai folyamatai tartósan megfordultak, azonban

a falusi csok pozitív előjelű folyamatot indított el, és ezt a koronavírus-járvány miatt átalakuló otthonválasztási preferenciák még tovább erősítették.

A magyarországi települések lakosságszám-változása mellett az ingatlanpiaci statisztikák is a kistelepülések térnyeréséről árulkodnak, hiszen ezeket a piac megtorpanása is jóval kevésbé érintette – jegyezte meg Valkó Dávid.

 

(magyarnemzet.hu)

 

Add tovább!

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

      Agyhalál – A vén boomer szerint a héten mos’ má’ té’lleg támadnak az oroszok – Eskü’

      Nem Orbán lop, hanem állítólag Cseh Katalinék – Felmerült a gyanú, hogy bűnszervezetben dolgozhattak a Cseh Katalinékhoz köthető cégek