Erős, de eljelentéktelenedett szövetségest talált magának Lengyelország az Európai Bizottsággal, illetve a nyugat-európai országok zömével viselt harcában. A csütörtökön Varsóba látogató Theresa May brit miniszterelnök lengyel belügynek nevezte azt, hogy a varsói parlament miként kívánja módosítani Lengyelország alkotmányát.

– Ezekkel az alkotmányos kérdésekkel általában az adott országnak kell és kellene is foglalkoznia – mondta May az azt firtató újságírói kérdésre, hogy mit szól az Európai Bizottság előző napi bejelentéséhez, miszerint megindította az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt.

Fotó: MTI

Theresa May személyében szövetségesre talált Mateusz Morawiecki kormányfő

A brit kormányfő a Reuters hírügynökség tudósítása szerint közölte, Európában mindenki hisz a jogállamiságban, ezért örömteli, hogy lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki biztosította őt afelől: rendezni kívánja az Európai Bizottsággal fennálló vitát. Theresa May egyébként azért látogatott tegnap Varsóba, hogy aláírja az EU-ból hamarosan távozó Nagy-Britannia és Lengyelország védelmi és biztonságpolitikai együttműködéséről kötött megállapodást, amilyet London eddig csak Párizzsal kötött.

– Nem áll fenn annak a veszélye, hogy Lengyelországtól uniós forrásokat vonjanak meg – ezt Andrzej Adamczyk infrastruktúra-fejlesztésért felelős lengyel miniszter nyilatkozta tegnap a Radio Krakównak adott interjúban.

A miniszter szerint a brüsszeli eljárás megindítása nem vezet odáig, hogy az EU következő költségvetési időszakában forrásokat vonnak meg Varsótól, hiszen azokat a pénzeket elsősorban infrastruktúrára és közlekedésre költik, amire „az egész EU-nak szüksége van”.

A lengyel napilapok különbözőképpen értékelték Brüsszel határozott fellépését Varsóval szemben. A liberális Gazeta Wyborcza kommentárjában reményét fejezte ki, hogy az Euró­pai Unió nem csak blöfföl, mert – írják – ha nem tud gyorsan és megfelelően reagálni a lengyel kormányzati lépésekre, a demokrácia hívei nem csupán a független bíróságba vetett hitüket, hanem az EU intézményeinek komolysága és tekintélye iránti bizalmukat is elveszítik.

A konzervatív Rzeczpospolita szerint az eljárás megindítása azt jelzi, Brüsszel a konfrontá­ciót választotta a párbeszéd helyett, a kérdés tehát az, hogy a vitában kinek van igaza. Magyarország vétója mellett az EU keleti tömbjének államaira fog számítani Lengyelország, hiszen Németország, Franciaország és más nyugati államok is jelezték, a kérdésben támogatják Brüsszelt.
(Kottász Zoltán, magyaridok.hu)