A tervek szerint 2023-ra készül el a Budapest–Belgrád vasútvonal átépítése – tudta meg lapunk a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezetőitől. Az új pályának köszönhetően három és fél órára csökken a két főváros közötti utazási idő.
Nem számítanak sem jogi, sem technikai nehézségekre a Budapest–Kelebia vonal átépítése során a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezetői. Még idén kiválasztják a tervező-kivitelező konzorciumot, 2020-ban pedig megkezdődhet a munka a 150-es vonalon.
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2023-ban óránként 160 kilométeres sebességgel száguldhatunk az expressz kupéjában Belgrád felé.
A két főváros között a jelenlegi nyolcról három és fél órára csökkenhet a nemzetközi vonatok menetideje, és a budapesti elővárosi forgalomban is fél órával rövidül az utazás – tudtuk meg Pafféri Zoltántól, a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit (KMV) Zrt. vezérigazgatójától.
Mint ismert, a KMV tavaly novemberben hirdetménnyel tett közzé kétszakaszos, tárgyalásos beszerzési eljárást az uniós értesítőben, és január 19-én le is járt a részvételre jelentkezési határidő.
A jelenlegi nyolc helyett három és fél óra alatt lehet elérni a szerb fővárost kötött pályán
Fotós: Katona Vanda
A vezető elmondta, hogy harminckét érdeklődőből végül két kivitelező, a CRE konzorcium és a Strabag–CCCC 2018 konzorcium adott be részvételi jelentkezést. A részvételi szakasz március–áprilisra zárul le, és nyár végére eredménye születhet a beszerzésnek.
Várhatóan szintén ebben az időszakban véglegesíti szerződést a magyar és a kínai kormány a hitel folyósításáról. A nemzetközi szerződés értelmében a beruházás költségeinek nyolcvanöt százalékát a Kínai Exim Bank nyújtja hitel formájában, a fennmaradó tizenöt százalék pedig a hazai önrész.
A tervezői-kivitelezői szerződés megkötését követően kezdődhet a felújítás tervezése, ami a vezérigazgató szerint másfél-két évet vehet igénybe. Az első kapavágások 2020-ban történhetnek meg, innentől számítva 2,5, illetve három évre van szükség a kivitelezésre a 152 kilométer hosszú magyarországi szakaszon.
Kérdésünkre, hogy nem fenyegeti-e csúszás a kivitelezést külső tényezők – például a GSM-R rendszer kiépítése – miatt, Zhang Songyan, a KMV műszaki vezérigazgatója azt válaszolta, hogy a lebonyolításért felelős projektszervezet részéről nagyon alaposan tanulmányozták a hazai és uniós műszaki környezetet, előzményeket, és felkészültek a megfelelő szintű előkészítő munkával az akadályok legyőzésére.
A szakember biztosított arról, hogy a kínai állami vasúti beruházóvállalat, amelynek alkalmazottja, az utóbbi tíz évben húszezer kilométeren irányított vasúti építési projekteket, ráadásul nemcsak 160, hanem helyenként 350 km/órás csúcssebességre méretezve.
Kiemelte a tibeti vonalat, amelynek legmagasabb pontja 5000 méter felett van. A műszaki vezérigazgató szerint a magyar projekt jól előkészített, nincs jelentős területkisajátítási igény, és a talajviszonyok is kedvezők. Kihívást csak az jelent majd, hogyan biztosítsák a forgalmat az építkezés ideje alatt.
Szerbiában már megkezdődött a kivitelezés. Arra a kérdésünkre, hogy nincs-e késésben a Budapest–Belgrád vasút hazai pályája, Pafféri Zoltán elmondta, hogy az elmaradás csak látszólagos.
A szerb fél három szakaszra osztotta a kivitelezést, van, ahol jelképesen valóban megkezdték a kivitelezést, de a másik két részen még az előkészítés zajlik. A tervek szerint a szerb oldalon ugyanúgy 2023-ra készülnek el a munkálatokkal, mint Magyarországon.
(forrás: Jámbor Gyula, magyaridok.hu)
