Amikor ennyire borotva élen táncol a világ, amikor csúcsra jár és fertőz bizonyos körökben a háborús pszichózis, ami vigaszt nyújthat és felette áll a relativizálódás lopakodó, világszerte már-már államvallássá kényszerítésének, az a VERS és ezen kívül talán-talán még a ZENE.
Mindkettő karcolja a transzcendentális világot és képesek arra, hogy általuk vagy velük az ember átlépjen a köznapi értelemben vett határain és az egyetemes művészi üzenetek sejtetését átgondolja, megértse, mi több, jobbá váljon és aszerint is kezdjen el élni, gondolkodni. A mesterséges intelligencia soha nem fog tudni, érezni, hinni és remélni. Ezek maradnak emberi privilégiumok, noha a világ egyre jobban közelít a viszonylagosság mocsarához, az ember nélküli robot-létezés falanszteréhez. Minden művészet, de azon belül, ahogy említettem, számomra a vers és a zene, amelyek mentőövet jelentenek, mert a halál kultusza helyett az élet, a létezés mindent felülíró igenlését hirdetik.
Vörösmarty Mihály Szózatának ,,Itt élned, halnod kell” záró sorából számomra természetesen az első ige a meghatározó, mert a létezésünket mi magunk befolyásolhatjuk, az utóbbi viszont szándékunktól független történés, ha eltekintünk az élet önfosztogatóinak sajnálatos, gyakorta bekövetkező szándékától és végzetes cselekedetétől.
Mindezek apropóján született meg bennem az alábbi életigenlő, aprócska vers, fogadják szeretettel:
Élni, élni jó
Mikor az ember sírva-ríva mondja,
Talán csak magának, hogy élni, élni jó,
Mert megérinti lopva az elmúlás szele,
Egy földön kívüli titkos régió,
Ekkor kerül minden a valódi helyére,
A mérték és érték már nem illúzió,
Az idő vánszorgása száguldássá gyorsul,
S bambán ismételjük, élni, élni jó.
Nyarat az őszben, tavaszt a télben
Látni és érezni, az volna jó.
Gyermek kacajjal gurgulászni réten,
Megbecsülni minden apró rációt.
,,Vanni” és lenni, hinni a jövőben,
Mert látni, érezni kell azt, hogy élni jó,
Remélni még tavaszt, madár csicsergőset,
Bónuszként érkező jobblét stációt.
Bognár Zsolt /Parabolha/
FIGYELEM!
Tisztelt olvasóink, kedves barátaink, támogatóink!
Ahogy ígértük, mindenkit tájékoztatunk a Wittinghoff per kapcsán kialakult újabb helyzetről.
Mint mindenki tudja, szerkesztőségünket másodfokon is elmarasztalták egy durva politikai bírósági ítélet által, amiben 4.5 millió forint + kamatok (2019-ig visszamenőlegesen!) + adók + perköltség büntetést kaptunk.
Hosszan mérlegelés után szerkesztőségünk úgy döntött, hogy az igazságszolgáltatásba vetett maradék hitünket is összeszedve a Kúriára visszük ügyünket. Ez a döntés anyagilag és lelkileg is megterhelő számunkra, hiszen mindenkit megviselt ez a kifejezetten méltatlan és igazságtalan politikai bírósági ítélet. Ezzel kockáztatjuk, hogy esetleg magasabb lesz a ránk kirótt büntetés összege, de reméljük, hogy ebben az esetben a valóban bűnös és közélethez méltatlan felperest fogják elmarasztalni.
Amennyiben lehetősége engedi és szeretne hozzájárulni a Kúriára benyújtott fellebbezés költségeihez, az alábbi számlaszámon tud nekünk segíteni és fennmaradásunkat támogatni:
Számlaszám:
Erste bank
11600006-00000000-43559002
Köszönettel,
A mindenszo.hu szerkesztősége