Közismert tény az élet minden területén, hogy többnyire a többség akarata érvényesül a kisebbség felett. Ezt közérthetőbben csak az a mondás fejezi ki, ami szerint mindig az erősebb kutya ba……..k elől a falkában. Ebben a formában kifejezve magamat tisztelt olvasóim tudni fogják, hogy mire is gondoltam.
Ez annak kapcsán ötlött fel bennem, hogy napjainkra egyre nyilvánvalóbb az a brüsszeli kudarcos – általuk sikeresnek ítélt- narratíva, hogy Magyarország kormánya a különc kisebbség, ők viszont rettenthetetlen szilárdsággal és magabiztossággal ülnek a bölcsek kövén és többségi véleményük páncéljáról gond nélkül lepereghetnek a magyar észrevételek, javaslatok.
Függetlenül a tyúk vagy tojás dillemmájának boncolgatásától, de az Oroszország elleni szankciókba lassan tényszerűen belefullad a fényességes unió, miközben az orosz harci gépezet páncélján és gazdaságukon csak itt-ott látható karcolás, repedés.
Európában a migrációs, uniós tévút pedig napnál világosabb, különösen az izraeli terrortámadás óta.
Mikor kap észbe kontinensünkön valamelyik potentát és kér elnézést gittegyletük tengernyi hibájáért?
A többség véleménye számszerűleg lehet jogilag perdöntő, de közel sem jelenti azt, hogy a kisebbségnek ne lehetne maximálisan igaza. A tapasztalati tényekből leszűrt következtetések felülírhatják a falka bégetését, ha csupán egyetlen tagjuk kiált farkast és teszem azt, még igazat is beszél. Jó lenne eljutni az eszmélés pillanatáig Európában és olyan dallamokat énekelgetni, amelyek az átlagemberek lelkét megnyugtatja és nem elaltatja.
Vissza kellene találni a politikában is a zene összekötő erejéhez és öröméhez, hogy azt mondhassuk a világ történéseiről: ZENE FÜLEINKNEK. Ellenkező esetben napjaink eseményei előbb, vagy utóbb egyet fognak jelenteni egy halálsikoly magas C-jével.
Bognár Zsolt /Parabolha/