Két hónap elteltével sem kapott választ az Európai Bizottság elnökétől Vona Gábor, aki levélben kampányolt a bérunió mellett Jean-Claude Junckernél. Erről a párt szóvivője beszélt, aki azt is elárulta, nem tudja, hogy áll a béruniót támogatók aláírásgyűjtése, de májusig biztos meglesz az előírt egymillió szignó.
Közel két hónap telt el, amióta a Jobbik elnöke Jean-Claude Junckernek írt levélben népszerűsítette a béruniót, Vona Gábor azonban a mai napig nem kapott választ az Európai Bizottság elnökétől. Erről Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője tájékoztatta lapunkat. Mint fogalmazott: nem tud arról, hogy az Európai Bizottság elnöke válaszolt volna. – Ha választ kapna, nem hiszem, hogy titokban tartja, a sajtó elé fog állni – mondta Mirkóczki. Vagyis a magát egyetlen kormányváltó erőnek nevező pártot vezető Vona Gábort válaszra sem méltatja Juncker.
Hogy ez a Jobbik elnökének személye miatt történt vagy azért, mert az EB elnöke komolytalannak tartja a párt béruniós kezdeményezését, szinte mindegy, egyik sem vet túl jó fényt a Jobbikra.
Ismert: néhány nappal azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez a határvédelemre fordított mintegy 270 milliárd forint felének kifizetését kérve, Vona Gábor is levelet írt Junckernek, amelyben azt kéri: a bizottság tegyen eleget a kormányfő kérésének. A Jobbik elnöke, meglovagolva a kormányfő levelét, összekapcsolta a határvédelmet a Jobbik béruniós kezdeményezésével, azzal az indoklással, hogy „a legalapvetőbb európai érték az európaiak felé irányuló szolidaritás, és a bérunióval lehet újra megtalálni ezt a fontos európai értéket”.
A Jobbik elnöke ezért azt kéri Junckertől, hogy támogassák Orbán Viktor kérését, „de biztosítsák, hogy a kért összeget a határvédelemben részt vevő rendőrök és katonák bérére, munkakörülményeik javítására fordítsák, hogy ne alamizsnáért, hanem tisztességes európai bérekért védhessék az unió határait”.
A Jobbik béruniós kezdeményezésének egyébként májusban adott zöld jelzést az Európai Bizottság, ami azt jelenti, hogy az aláírásgyűjtésben szereplő hét tagállamnak egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjtenie. A Jobbik azonban csak három hónappal később, augusztus 20-án kezdett neki a szignók beszerzésének. Mindez arra enged következtetni, hogy a párt úgy gondolja, kilenc hónap is elegendő az egymillió aláíró megtalálásához.
A másik lehetőség az lehet, hogy a bérunió valóban egy kampányfogás a párt részéről, hiszem mire prezentálni kell az aláírásokat, a választások már lecsengenek. Ha a Jobbik nyerne, akkor azért mindegy, hány támogatót sikerült szerezniük, ha pedig a párt mégsem kerülne kormányra, akkor ugyancsak nincs jelentősége az aláírások számának.
Mirkóczki Ádám lapunknak azt is elmondta, jól haladnak a gyűjtéssel, összegzés azonban nincs, hiszen jövő májusban kell letenniük egymillió aláírást az asztalra. Vagyis a bérunió mellett harcosan kampányoló Jobbik eddig nem volt kíváncsi arra, hogyan is állnak a toborzással, ami egészen rendhagyó, ha azt nézzük, eddig minden aláírásgyűjtésnél ismert volt, hogy hol tart az akció.
(Gabay Dorka, magyaridok.hu)
