Mindenki elfordult Vona identitását vesztett pártjától

 

Nehéz helyzetbe került a Jobbik, a néppártosodási folyamat következtében a radikális szavazói és értelmiségi támogatói elhagyják, miközben belső feszültségek is gondot okoznak. A liberális és baloldali szavazóknak tett gesztusok sem segítettek a párt támogatottságának növelésében.

Vona ünnepi beszéde egyértelműen jelzi, hogy a párt bajban van. Mivel nem tudták kihasználni Botka sikertelenségét, és a béruniós kampány sem jött be, ezért a pártelnök 23-án gesztust tett a baloldali és a liberális szavazók felé – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint Vona úgy kalkulál, hogy nevető harmadikként el tudja szívni a romokban heverő baloldal szavazóit. Kijelentésével azonban a párt régi, radikális szavazóit űzheti el. A néppártosodással ugyan eltűnt az üvegplafon, de az üvegpadló is, ami azt jelenti, hogy a Jobbik régi törzsszavazói folyamatosan potyognak le – fűzte hozzá.

Mindenképpen mérföldkőnek nevezhető Vona Gábor október 23-i beszéde, hiszen a nem is olyan régen még gárdamellényben szónokló pártelnök a kétszáz érdeklődő előtt azt mondta: „Engem már nem az érdekel, hogy mi az, ami szétválaszt, hanem az, hogy mi az, ami összeköt. A szakadék szélén ne kezdjünk el vitázni apróságokon. Nem érdekel, hogy ki jobb- és ki baloldali, ki mérsékelt és ki radikális, hogy ki konzervatív és ki liberális.”

A pártelnök a néppártosodásról már májusban úgy fogalmazott: „nem az a cél, hogy egy réteget boldoggá tegyünk, aki pedig nem tud alkalmazkodni a változásokhoz, az elpusztul”. A Corvin közben hétfőn lézengő szimpatizánsok száma ugyanakkor inkább azt mutatja, hogy a Jobbik van pusztulóban. Nagy Ervin filozófus is emlékeztetett, hogy ez nem az első ilyen megszólalása Vona Gábornak, most annyiban volt pikánsabb a helyzet, hogy nem a pártvezetők, hanem a saját szavazói előtt tett ilyen kijelentéseket.

– Jól látszódott a beszéd közvetítése során, hogy kicsit meglepődve néztek a helyszínen álló emberek, ami üzenetértékkel bír, és arról is szól, hogy Vona Gábor bármire képes azért, hogy az Orbán-kormányt leváltsa, bár erre kevés esélye van – fogalmazott Nagy Ervin, aki szerint mindennek a morális vetülete az, hogy az elmúlt két évben Vona Gábor elárulta a Jobbik alapító nyilatkozatát, elárulta a 2006-os események utáni pártot és azokat a választópolgárokat, akik rájuk szavaztak, mert úgy gondolták, hogy a Jobbik egy nemzeti radikális jobboldali párt.

Meg nem szavazott alaptörvény

A Jobbik eredeti irányát feladó, egyik legmeghatározóbb pillanat az volt, amikor tavaly ősszel nem szavazták meg az alaptörvény módosítását, noha azt megelőzően határozottan ellenezték a bevándorlók befogadását. Amikor korábban a Jobbik javasolta az alaptörvény módosítását, Vona Gábor leszögezte: hazaáruló, aki nem szavazza meg. Az alaptörvény elutasítása a Jobbik értelmiségi holdudvarában is felháborodást keltett. Jelentős részük szerint a nemzeti érdekek ellen cselekedett a párt, Vona eltaktikázta magát. A párt nemzeti radikális táboránál is ez volt az utolsó csepp a pohárban, a Jobbik népszerűségi indexe zuhanni kezdett.

Feltehetően ez vezetett ahhoz a mestertervhez, hogy le kell cserélni a jobbik szavazóbázisát, hátra kell hagyni a radikális tábort és szét kell zúzni a centrális erőteret. Ebben sietett segítségükre Heller Ágnes baloldali filozófus és Medgyessy Péter, az MSZP korábbi miniszterelnöke, akik szerint a baloldalnak össze kell fognia a Jobbikkal. Némiképp nehezítették a tervet a párt korábbi szélsőséges, antiszemita megnyilvánulásai. Ilyen volt például a holokauszt áldozatainak emléket állító Duna-parti cipőkbe beleköpő Kulcsár Gergely. Azért a Jobbik igyekezett a retorikájában is a baloldali fordulatot erősíteni. Az Izraelt és a zsidó ország politikáját korábban élesen kritizáló Vona hanuka alkalmából üdvözletet küldött a hazai zsidó közösségnek, sőt hajlandó bocsánatot kérni a hazai zsidóságtól és cigányságtól is. A párt odáig jutott, hogy belerúgott a határon túliakba és gyalázta a nyugdíjasokat.

Vona Gábor néppártosodó ámokfutása a párton belül is feszültséghez vezetett. Toroczkai László alelnök ma talán az egyetlen, aki nyíltan vállalja a konfliktust a pártvezetéssel és tartja magát a nemzeti radikalizmushoz. Mint mondta, a néppártosodás mellett a régi törzsbázist, az úgynevezett nemzeti radikális szavazókat nem szabad veszni hagyni, mert arra épült Jobbik. Azt is leszögezte: ha a pártérdek a nemzeti érdeket sérti, nem marad alelnök. Hozzátette: „Bízom benne, hogy a munkámra és a gondolataimra is szükség van, és annak idején nem csak a nevem kellett.”

Simicska-bélyeg

Ha a Jobbik népszerűségét nem is növeli, a médiában való szereplését mindenképp segíti Simicska Lajos. Bár ezt a párt hevesen tagadja, mégis igaznak tűnik, hogy a vállalkozó befolyást szerzett a Jobbikban. A párt belső ellenzékét képviselő Toroczkai lapunknak tavasszal még azt mondta: semmilyen tárgyalásról, megegyezésről nem tud a Jobbik vezetése és Simicska Lajos között.

– Ez vagy azért van így, mert nincs ilyen megállapodás, vagy azért, mert kihagytak belőle. Az látható, hogy a Simicska Lajoshoz köthető médiumokban többet engedik szerepelni a Jobbikot – vélekedett akkor. Ez tény. A 180 fokos fordulatot hevesen tagadó Simicska-portfólió nyíltan a Jobbik támogatójaként jelenik meg. Simicska Lajos leszögezte: „minden szimpátiája a Jobbiké”, fia, Simicska Ádám pedig azt mondta, hogy „hatalmas meglepetések lesznek 2018 tavaszán, és csak az a kérdés, lesz-e kétharmada a Jobbiknak”. Azóta Simicska plakáthelyeket adott a pártnak jelképes összegért, majd több mint ezer komplett reklámhordozót játszott át a Jobbiknak.

Soros-barát retorika

Ráadásul a Soros-szervezeteket korábban nemzetbiztonsági kockázatként aposztrofáló Jobbik idén a civil szervezetek átláthatóságát célzó javaslatra már azt mondta: az boszorkányüldözés, ezért inkább a baloldallal együtt támogatta a CEU-törvény alkotmánybírósági vizsgálatát. Mindeközben Toroczkai szerint Soros egyetemével nem gyáván finomkodni kellene, hanem nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva betiltani, bezárni, a romjait pedig sóval behinteni. Megítélése szerint aki támadja a Soros-szervezetek elleni erőfeszítéseket, az szembemegy a magyar nemzet érdekeivel. A Jobbik szerint viszont Soros nem is jelent veszélyt Európára és hazánkra, ehelyett Orbán

Viktor a fő ellenség

Vona odáig jutott a balra nyitásban, hogy nemrég a Szeretem Magyarországot elnevezésű liberális klubban is felléphetett, kivívva egyesek haragját. Gerő András történész nyílt levélben adott hangot nemtetszésének. „A Jobbik nemzeti radikális eszmerendszerének szerves részét képezte a cigány- és zsidóellenes rasszizmus, ezen pedig az sem változtat, hogy az utóbbi időben békésebb szólamokat hangoztatnak, a Jobbik elnöke továbbra is vállalhatatlan politikus.”
Az elmúlt években tehát a párt felégette az eredeti vállalásaihoz és támogatóihoz vezető hidat, és próbál újat építeni a baloldal felé. Hogy ez mire lesz elég, az kérdéses, főként ha azt a kétszáz embert vesszük alapul, akik meghallgatták Vona Gábort.

 

(Gabay Dorka, magyaridok.hu)