Hiába a nemzetközi népszerűség, Sanna Marin szocdem miniszterelnök nem tudott kiemelkedő eredményt elérni a finnországi parlamenti választáson. Az is megtörténhet, hogy három jobboldali és centrista párt triója válthatja a baloldali kormányt.
Parlamentet választott Finnország vasárnap: az előzetes felmérésekhez hasonlóan az első adatok döntetlen közeli eredményt mutatnak egyrészt a kormányzó Sanna Marin szociáldemokratái, valamint a jobboldali-liberális, Európai Néppárthoz tartozó Nemzeti Koalíció (kok) között – de a választás estéjén felzárkóztak hozzájuk a radikálisból egyre inkább mérsékeltté váló jobboldali Igazi Finnek (PS) is.
A választás után beérkező adatok szerint este 9 körül
Az egykori agrárius-kisgazda, most egyre liberálisabb Finn Középpárt (Kesk) 12 százalék körül áll, a Baloldali Szövetség, illetve a Zöldek 7-7 százalékot szerezhet. A svédek pártja, illetve a kereszténydemokraták 4 és 5 százalék körüli eredménnyel végezhetnek.
Petteri Orpo, a Nemzeti Koalíció vezetője örömmel fogadta az első eredményeket. Szerinte nagyon erős starttal indított a pártja. Sanna Marin kormányfő óvatosabban foglalkozott, úgy nyilatkozott, hogy nagyon izgalmas a versengés, és fej-fej mellett állnak a Koalícióval. Saját körzetében, Tamperében viszont valószínűleg hatalmas győzelmet fog személyesen aratni.
Az Igazi Finnek vezetője, Riikka Purra pedig abbéli reményének adott hangot, hogy a voksok összeszámlálása során növelni tudják választási eredményüket.
A Zöldek, illetve a Baloldali Szövetség, akik elől Sanna Marin karakteresen baloldali kormányzása eléggé elvitte a show-t, csalódottan vették tudomásul a gyenge eredményeiket.
Választás előtti elemzésünkben Kohán Mátyás arról írt: nem volt valódi nagy és megosztó témája az idei választásnak – hacsak maga a bulizásairól elhíresült, valamint vonalas balos kormányzása miatt vitatott megítélésű Sanna Marin nem volt az.
– azt viszont minden nagy párt egységesen támogatta.
Mint ismert, a finn választás előtti utolsó napokban szavazta meg az ország NATO-csatlakozásának jóváhagyását a katonai szövetség két utolsó tagállama, Magyarország, majd Törökország. A budapesti voksolás után Sanna Marin köszönetet mondott a magyar parlamentnek. Hozzátette: „Finnország és Svédország NATO-tagsága erősíti az egész szövetség biztonságát”. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy „mindannyiunk érdeke, hogy Svédország is NATO-taggá váljon a vilniusi csúcstalálkozó előtt”.
A NATO-csatlakozás jóváhagyása körüli napokban nem maradt csendben Finnország keleti szomszédja, Oroszország, amelynek több mint egy évvel az Ukrajna elleni háború elindítása után, annak folyományaként több mint ezer kilométernyi újabb NATO-s határszakasszal kell majd szembenéznie. Ennek alkalmából
mondván, hogy a NATO-csatlakozásuk után katonai megtorlás is érheti majd a két eddigi semleges országot.
Ugyanazon a napon megszólalt viszont a finn hírszerzés is: közlésük szerint sikerült visszaszorítani az orosz kémtevékenységet az országban. „A (finnországi) orosz hírszerző központ körülbelül felére csökkent a tavalyi év során” – ismertette tevékenységük eredményét Antti Pelttari, a SUPO igazgatója. Aláhúzta, hogy a leghatékonyabb eszköznek a kémkedéssel gyanúsított tisztségviselők kiutasítása, valamint a vízumkérelmek elutasítása bizonyult, és a határátlépés szigorítása is jelentős mértékben aláásta az orosz kémek finnországi tevékenységét.
S hogy miként tovább a vasárnapi választás után? Külpolitikai szakértő munkatársunk, Kohán Mátyás szerint a szavazatok alig több, mint felét számolták eddig össze, ezért a három nagy közötti sorrend még változhat. Kifejtette: „Ez azért fontos, mert pillanatnyilag mindkét nagy hagyományos középpárt tudna kormányt alakítani. Ha a jelenlegi állás marad és a Kok nyer, akkor aprópénzre válthatja azt a közeledést, amit az elmúlt évben az Igazi Finnek irányába végrehajtott. Sem a most győztesnek látszó Kok, sem a jelentősen meggyengült Középpárt nem zárta ki a koalíciót a korábban karanténba zárt alakulattal, és
Tovább erősíti ennek esélyeit, hogy a Középpártot Sanna Marin jelentős mértékben kannibalizálta, ami meglátszik a választási eredményeken is, ez a koalíció pedig esélyt kínálna nekik, hogy kiálljanak a miniszterelnök árnyékából.”
Ha az SDP győz – ami szintén nincs kizárva, érdemi meggyengülés nem látszik a vezető kormánypártnál –, Kohán szerint Marinnak pusztán matematikailag nézve volna esélye újból összerántani az előző ciklusban kormányzó ötpárti koalíciót, de a Középpárt és a Zöldek is akkora veszteségeket szenvedtek el a témáikra és szavazóikra rárepülő Marin miatt, hogy kétséges volna hajlandóságuk az előző koalíció megismétlésére. Már csak azért is, mert a Középpártot nem tudja Marin meggyőzni arról, hogy a „demokrácia védelmében” álljon össze vele ismét, megakadályozandó az Igazi Finnek kormányra kerülését – a szintén vidéki, hagyománytisztelő bázisra hajtó Középpárt ugyanis igazán nem lát veszélyt az Igazi Finnekben.
„A kártyákat viszont nagyon megkeverné, ha az Igazi Finnek kerülnének kormányra. Ebben az esetben nyilván Riikka Purra kapná a kormányalakítási megbízást, ugyanakkor az már egyáltalán nem biztos, hogy Petteri Orpo és a Kok akkor is kisegítené a karanténból az Igazi Finneket, ha azok nem őt emelnék a miniszterelnöki bársonyszékbe” – véli Kohán Mátyás, aki úgy látja:
Sanna Marin pártja győzelme esetén legfeljebb kisebbségi kormányzásban gondolkodhat, de még mindent boríthat az, ha a PS nyer.
(Rajcsányi Gellért, mandiner.hu)
