2021 áprilisa óta az ötödik parlamenti választást tartották Bulgáriában, ahol gyakorlatilag állandósult a politikai válság, és egyik párt, illetve koalíció sem tud stabil és kitartó kormányzati többséget szerezni.
A most vasárnap tartott választás is lezárult a balkáni országban. Az első exit pollok szerint
Az őt ért korrupciós vádak és botrányok miatt a két éve tartó politikai krízist kirobbantó Bojko Boriszov volt kormányfő GERB pártja, az Európai Néppárthoz tartozó helyi jobboldali erő 26 százalék körüli eredményre számíthat, csakúgy, mint Kiril Petkov liberális politikus, Harvardon végzett és Amerikából visszatért közgazdász pártja.
A harmadik helyen futhat be az Újjászületés nevű, radikális jobboldali erő: az EU-, NATO- és Amerika-ellenes, oroszbarát és Covid-oltással szemben kritikus párt több mint 12 százalékot szerezhet.
A Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS), a főleg a helyi török-muszlim kisebbséget képviselő párt is 12 százalék körüli eredményre számíthat. A bolgár szocialisták mintegy 10 százalék körüli eredménnyel végezhetnek.
Petkov volt Bulgária legutóbbi megválasztott kormányfője, 2021 decemberétől, de csak 2022 augusztusáig tudott hatalomban maradni, miután elveszített egy bizalmatlansági szavazást. Azóta Galab Donev addigi munkaügyi miniszter ügyvezető kormánya irányítja Bulgáriát. Ugyanakkor a két éve tartó politikai válságban
Bulgáriát a politikai krízis mellett tartós és összetett válságfolyamatok sújtják. Az ország népessége rohamosan fogy, ahogy a képzett és fiatalabb rétegek főleg az EU-csatlakozás óta folyamatosan hagyják el az országot. Idén januárban számoltunk be arról, hogy tíz százalékkal csökkent tíz év alatt Bulgária népessége: 2011 óta 844 ezerrel csökkent az ország lakossága, jelenleg 6,6 és 6,8 millió közötti népességet becsülnek a balkáni államban. A kommunista rezsim bukása utáni elmúlt 30 évben Bulgária 2,4 millió embert, vagyis lakosságának közel 28%-át veszítette el.
Megosztotta az ország politikáját és népességét az ukrajnai háború megítélése is.
akinek kormánya, mint utólag kiderült, kiemelkedő mértékben támogatta Ukrajna lőszer-, illetve dízeligényét. Emellett leállította az orosz gáz importját is.
Miután Petkov kormánya összeomlott, és az ország politika irányítása ismét Radev elnök felé gravitált, Bulgáriában megint fordult a széljárás. Néhány napja számoltunk be arról, hogy az államfő bejelentette: „Bulgária nem támogatja az Ukrajnába történő lőszerszállításra vonatkozó közös beszerzést, és nem is részese annak. Támogatni fogjuk viszont a béke helyreállítására irányuló erőfeszítéseket”. Radev elnök azt is leszögezte: ”Amíg az ideiglenes kormány kormányoz, Bulgária a vadászgépeit, a légvédelmi rakétarendszereit, a harckocsijait és más eszközeit sem bocsátja Ukrajna rendelkezésére”.
Az államfő egy másik stratégiai fontosságú témában is határozott álláspontot foglalt el. Bulgária megvétózná, hogy Brüsszel a nukleáris fűtőanyagot belevegye az Oroszországot sújtó legújabb uniós szankciós csomagba – jelentette ki a bolgár államfő az Európai Tanács februári ülése előtt. „Nem fogadhatjuk el a nukleáris energiát érintő szankciókat, s ha szükséges, vétózunk” – fogalmazott akkor Rumen Radev.
A politikai dilemmák mellett a bolgár gazdaság növekedési kérdései a meghatározók a balkáni országban. Mint arról lapunk minapi elemzésében olvashatták: az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze (RRF)
Ugyanakkor a permanens kormányválság okozta kiszámíthatatlan belpolitikai légkör, valamint az oroszok Ukrajna elleni agressziója által keltett geopolitikai bizonytalanságok miatt kérdéses, mikor, hogyan és milyen hatékonysággal lesz képes azt az ország hasznára fordítani a szófiai vezetés.
Távlati tervekben nincs hiány: Bulgária 2024-ben csatlakozni szeretne az euróövezethez, kilátásban van a teljes jogú OECD-tagság elnyerése, az új parlamenti pártok pedig példa nélküli reformintézkedéseket sürgetnek a magas szintű korrupció leküzdése, valamint az ipar és a szolgáltatások energiahatékonyságának javítása érdekében. Ugyanakkor egyértelmű: az elhúzódó kormány- és politikai válság megnehezíti az ország számos közép- és hosszútávú stratégiai célkitűzésének elérését.
A most vasárnapi választás után
A nagy pártok között antagonisztikus ellentétek állnak fel, sem a jobboldal, sem a baloldal, sem a nyugatos liberálisok részéről nem látszik, kikkel tudnának stabil parlamenti többséget alkotni – ha egyáltalán hajlandóak egymással tárgyalni és megállapodni.
(Rajcsányi Gellért, mandiner.hu)
