Egy esetleges jogellenes állapot fennállta esetén az érintett baloldali politikus vagy elvégzi azokat a módosításokat és a szükséges hiánypótlást, amelyre őt az építésügyi, illetve építésfelügyeleti hatóság adott esetben kötelezni fogja, vagy el kell bontani a jogellenesen álló építményt – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban a Tordai Bence házával kapcsolatos ügyről. A Századvég Alapítvány jogi szakértője megjegyezte, hogy az úton-útfélen korrupciót kiáltó párbeszédes, momentumos és a többi baloldali politikus folyamatban levő hatósági és büntetőügyei azt mutatják, hogy az állandó jobboldalra mutogatás figyelemelterelés saját korrupciós ügyeikről.
Még júliusban derült ki, hogy az építési előírásokat kijátszva 150 milliós villát építtetett magának Tordai Bence párbeszédes politikus Budapest egyik legdrágább kerületében. A szabálytalan építkezés miatt indított a kormányhivatal eljárást, és megállapították, hogy az egyszerű bejelentés alapján felépült villa „jogszerűtlen és szakszerűtlen, ezáltal szabálytalan építési tevékenységgel valósult meg”. Mit jelent ez a gyakorlatban?
A hatályos jogszabályok szerint a magánszemély építtető a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó, új épület építése esetén, vagy ugyanekkora méretű épületre történő bővítés esetén nem szükséges külön építési engedélyt kérnie, csupán egyszerű bejelentés útján a lakóépület építését – az építésügyi hatóságnak, amely jelen esetben az ingatlan fekvése szerinti kormányhivatalnak – bejelentenie. Amint ez a bejelentett építkezés befejezésre került, úgy a hatóság – egy helyszíni szemlét, valamint a jogszabályokban előírt dokumentáció hiánytalan rendelkezésre állását követően – a magánszemély építtető kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Ez egyenértékű a mindenki által ismert használatbavételi engedéllyel, miszerint az épület minden jogszabálynak, előírásnak és engedélynek megfelel, és alkalmas lakhatásra.
Még júliusban derült ki, hogy az építési előírásokat kijátszva 150 milliós villát építtetett magának Tordai Bence párbeszédes politikus Budapest egyik legdrágább kerületében. A szabálytalan építkezés miatt indított a kormányhivatal eljárást, és megállapították, hogy az egyszerű bejelentés alapján felépült villa „jogszerűtlen és szakszerűtlen, ezáltal szabálytalan építési tevékenységgel valósult meg”. Mit jelent ez a gyakorlatban?
A hatályos jogszabályok szerint a magánszemély építtető a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó, új épület építése esetén, vagy ugyanekkora méretű épületre történő bővítés esetén nem szükséges külön építési engedélyt kérnie, csupán egyszerű bejelentés útján a lakóépület építését – az építésügyi hatóságnak, amely jelen esetben az ingatlan fekvése szerinti kormányhivatalnak – bejelentenie. Amint ez a bejelentett építkezés befejezésre került, úgy a hatóság – egy helyszíni szemlét, valamint a jogszabályokban előírt dokumentáció hiánytalan rendelkezésre állását követően – a magánszemély építtető kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Ez egyenértékű a mindenki által ismert használatbavételi engedéllyel, miszerint az épület minden jogszabálynak, előírásnak és engedélynek megfelel, és alkalmas lakhatásra.
AMENNYIBEN EGY RÉGI ÉPÜLET TELJES ELBONTÁSÁRA ÉS EGY ÚJ ÉPÜLET FELÉPÍTÉSÉRE KERÜLT SOR, AZ NEM FELEL MEG A FELÚJÍTÁS FOGALMÁNAK.
A hivatal Tordainak a házra vonatkozó hatósági bizonyítvány iránti kérelmét elutasította, a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadta, ezzel egyidejűleg pedig építésrendészeti eljárást indított a szabálytalanul épített villa miatt. Ez azt jelenti, hogy le kell bontani Tordai Bence házát?
EGY ESETLEGES JOGELLENES ÁLLAPOT FENNÁLLTA ESETÉN AZ ÉRINTETT BALOLDALI POLITIKUS VAGY ELVÉGZI AZOKAT A MÓDOSÍTÁSOKAT ÉS SZÜKSÉGES HIÁNYPÓTLÁST, AMELYRE ŐT AZ ÉPÍTÉSÜGYI, ILLETVE ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁG ADOTT ESETBEN KÖTELEZNI FOGJA, VAGY EL KELL BONTANI A JOGELLENESEN ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYT.
Kiemelendő, hogy az építésügyi hatóság az eljárása során bírságot is kiszabhat, még akár a jogellenesen épített ingatlan fennmaradásához való hozzájárulása esetén is. Egészen pontosan, ha az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a fennmaradás feltételei nem állnak fenn, kötelezi az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a szabálytalan építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész szabályossá tételéhez szükséges munkálatok elvégzésére, vagy annak bontására, ha az átalakítással sem tehető szabályossá. Megjegyzendő, hogy az ügyfél számára sérelmes építésügyi hatósági döntés ellen bírósághoz is lehet fordulni, amely az adott ügy elhúzódását eredményezheti.
(origo.hu nyomán)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
Támogasd munkánkat egy lájkkal! Köszönjük!
