A mostani forintgyengülés mögött részben világgazdasági folyamatok, részben a migránsügy miatti politikai bosszú áll. Ennek a a véleményének adott hangot Boros Imre közgazdász lapunknak nyilatkozva. Szerinte a Matolcsy György által vezetett jegybank helyesen teszi, hogy nem emel kamatot, mert azzal sokat ártana a magyar gazdaságnak.
Vegyük sorjába a gazdaság tényeit. A számok azt mutatják, hogy sokkal többet teljesítünk a külföld felé, mint amennyit onnan kapunk. Több deviza folyik be az országba, mint amennyit ki kell fizetni azért a termékekért és szolgáltatásokért, amit igénybe veszünk. Ez a különbözet megjelenik devizában, ami előbb vagy utóbb becsatornázódik a Magyar Nemzeti Bankba. Emiatt a forintnak sokkal inkább erősődnie kellene, mint gyengülnie.
De van egy másik dolog, amiről kevesebbet beszélnek, az államadósság. Ennek jóval több mint felét külföldiek finanszírozzák, és nem magyarok. Itt is sikerült azonban előrelépni, mivel korábban devizában hiteleztek, ma már jórészt forintban. Azonban ettől még a külföldiek tulajdona, és nekünk meg az adósságunk. Ide tartozik az a fejlemény, hogy az Egyesült Államokban már kétszer is kamatot emeltek, ami az amerikai állampapírok hozamának emelkedésével jár. Mellesleg Trump nem csinálja rosszul a dolgokat, és jól megy az USA gazdasága. Ezért pénz áramlik ki Európából az USA felé,egyébként magából az euróból is, amelynek megbotlott az árfolyama a dollárhoz képest. De ilyenkor bekövetkezik, hogy az úgynevezett feltörekvő országokból szintén vonul ki a pénz. A złotyi és cseh korona hasonló pályát ír le az elmúlt hónapokban, mint a forint.
POLITIKAI BOSSZÚ
Ezekhez kapcsolódik azonban még valami, amit már 2012-ben megtapasztalhattunk. Ez nem más, mint azoknak a bosszúja, akik minket a nyugati féltekén nagyon nem szeretnek. Itt elsősorban Soros Györgyöt szokták emlegetni, de rajta kívül vannak még jó néhányan. Tudjuk, hogy a V4-ek diadalt ültek a legutóbbi EU-csúcson, hiszen a migránsügyi tárgyalások úgy alakultak, ahogy nekünk kedvező. Nyilvánvaló, hogy ezt az egyezséget ezek a pénzügyi körök már jó előre tudták. Úgy gondolták, hogy beiktatnak egy kis „büntit”. Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy elkezdenek nagy volumenben eladni magyar államkötvényeket, amit átváltanak euróra és dollárra. Ezért kialakul az árfolyam gyengülés és az adósságunk hozamának emelkedése. A hozamemelkedés miatt pedig Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét támadják, és sürgetik, hogy emelje a kamatokat. Na ezt hívják spekulációnak – szögezte le Boros.
Nyilvánvaló, hogy egy kamatemelés a magyar gazdaságnak nagyon nem hiányzik. Ekkor a háztartások, a vállalkozások és költségvetés kamat terhei megnőnek, és ez a pénz Hegyeshalom irányába elhagyná az országot. Ezért áll ellen a kamatemelésnek a Matolcsy jegybankelnök. Arra hivatkozik, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nem az a dolga, hogy az árfolyamat figyelje, hanem az, hogy az inflációt. Azt mondja, hogy neki, mint jegybanknak, akkor van dolga, ha az infláció eléri esetleg a 3 százalékot. Egyébként is a magyar gazdaságnak inkább előnyős az árfolyamcsökkenés. Igazából csak a külföldre nyaralni induló turistáknak van ebből a mizériából kára. De a hazai exportálóknak és idegenforgalomnak előnyös. Az lehetne komolyabb baj, ha az árfolyamcsökkenés azonnali áremelkedést váltana ki, de ennek semmi jele. Ha tehát nem sikerül belerángatni a Magyar Nemzeti Bankot a “buliba”, akkor ez a spekuláció kifullad majd és spekulánsok sok pénzt fognak veszíteni.
SOROS GYÖRGY CSAK EGY KIFUTÓ FIÚ
Visszatérve az ellenünk irányuló spekulációra, megállapítható, hogy az egyik motívum a politikai bosszú. Boros elmondta, hogy nem akar senkit se megnevezni, de vannak sejtések kik állnak a dolgok mögött. Akár például az üres shortolásnak nevezett ügyletek is előfordulnak. 2012-ben volt olyan is, hogy egy emblematikus amerikai bank, amelyik az kategória, hogy „soha, semmire nem farag rá”, eladott egy magyar banknak magyar államkötvényt, aminek kifizették a vételárát, de nem szállították le a kötvényeket. Amikor ezt a magyar fél szóvá tette, akkor azt üzenték nekik, hogy jobb ha csöndbe maradtok. Az ilyen ügyletek, amikor eladják a nagy semmit, komoly árfolyamhatásokat tudnak kiváltani. Na ezekre az esetekre van a jegybank, amely figyeli a devizakereskedést, és ezért a spekulánsok nem tudnak teljesen elbújni.
Tehát, hogy kik kavarnak az idővel úgyis kiderül, de ezt úgyse fogja soha senkinek elmondani a magyar jegybank. Nem csak Soros Györgyre kell gondolni, mert ő lényegében egy kifutó fiú. Különben is Soros és üzlettársai közt sem felhőtlen a kapcsolat. Elég idős már, és ezért gyorsan betettek az alapítványokba a Soros pénzéből 18,6 milliárd dollárt, nehogy ez a pénz az örökösök kezére jusson.
Leválasztottak 6 milliárd dollárt, ami tevékenységének jutaléka, ami majd örökölhető lesz. Ezt természetesen a liberális sajtó valamiféle nagy jótékonyságnak tüntette fel, de erről valójában szó sincs. Vagyis csak sejteni lehet, hogy pontosan kik állnak a mostani spekuláció mögött. De elég pontos meghatározás, ha azt mondjuk, hogy pénzhatalmi világelit áll a dolgok mögött – jelentette ki Boros Imre. Azok, akik nagyon haragszanak ránk.
(forrás: Varga István, pestisracok.hu)
