in

Nahát! A budapesti ellenzéki előretörés miatt az IMF megfogalmazta követeléseit Magyarországgal szemben! Hát nem érdekes?

Miközben mindenki a friss World Economic Outlook (WEO) kiadvánnyal volt elfoglalva, az IMF váratlanul kiadta szokásos éves vizsgálatának eredményét is Magyarországról. Az úgynevezett negyedik cikk szerinti felülvizsgálatban megállapítják, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez a versenyképességet kellene erősíteni, a költségvetésnek pedig közelítenie kellene középtávú deficitcéljához, hogy a későbbi nehezebb időszakra kellő puffert képezzünk.

A jelenlegi nehéz nemzetközi gazdasági környezetben a magyar gazdaság növekedése továbbra is felülteljesíti a várakozásokat, egész Európában az egyik leggyorsabb ütemet mutatja – kezdődik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleménye. Kiemelik, hogy a gazdaság jelenleg kapacitása felett növekszik, a bérek erőteljesen nőnek és a munkanélküliség történelmi mélypontra esik.

A NÖVEKEDÉS A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN VALÓSZÍNŰLEG LASSULNI FOG, DE ÖSSZEHANGOLT STRUKTURÁLIS REFORMOKKAL JAVÍTHATÓ A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE, ÍGY PEDIG FENNTARTHATÓ A JELENLEGI NÖVEKEDÉSI ÜTEM – VÉLIK AZ IMF SZAKÉRTŐI.

A Valutaalap közgazdászai szerint fontos lenne, hogy a kormány elérje a középtávú költségvetési célt, ezzel ugyanis mozgásteret tudna teremteni magának a későbbi visszaesések esetére. A középtávú költségvetési cél (MTO) a strukturális egyenlegre meghatározott célérték, mely 2020-tól 2022-ig a GDP 1,0%-ának megfelelő strukturális hiány. A kormányzat az elmúlt években az MTO-t rendre elvétette, pontosabban nem is törekedett rá, hogy költségvetési hiánycélját az EU által megfogalmazott MTO-céllal összhangba hozza. Ezért a nemzetközi szervezetek többnyire úgy értékelik, hogy a magyar fiskális politika az elmúlt években már indokolatlanul laza volt.

A korábbi évekkel ellentétben a szakemberek elismerik, hogy szükséges a támogató monetáris politika fenntartása, de a döntéshozóknak késznek kell lenniük, hogy reagáljanak az inflációs kilátások esetleges emelkedésére.

A Valutaalap szerint a kormány Versenyképességi Programja és az MNB 330 pontos javaslatcsomagja megfelelő lépéseket tartalmaz, melyek elsősorban a kkv-k versenyképességét tudnák növelni. A programok megalkotása után már arra lenne szükség, hogy azokat meg is valósítsák. A konkrét javaslatok között szerepel az építési engedélyek további egyszerűsítése és azok idejének rövidítése, emellett fel kellene gyorsítani a közszolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztéseket.

Fontos lenne a jogszabályi akadályok lebontása és a jogszabályi környezet stabilabbá tétele, hogy ritkábban változzanak a cégek számára fontos törvények. Az IMF által is támogatott reformokkal emellett elérhető lenne a nők munkaerőpiaci részvételének növelése. A munkaerőpiacon szükség lenne a közmunkaprogramok további fokozatos leépítésére is, illetve az abban részt vevők visszaterelésére a versenyszférába.

A költségvetési hiány további fokozatos csökkentése középtávon eltüntetheti a deficitet, ez pedig segíthet enyhíteni a belső keresleti sokkot, illetve további fiskális mozgásteret tudna teremteni az esetleges jövőbeli gazdasági visszaesések esetére. Egy ilyen lépéssel a kormány visszafordíthatná a jelenlegi prociklikus költségvetési politikát, ez pedig lehetővé tenné, hogy a jegybank monetáris politikája hosszabb távon laza maradhasson, így segíthesse a versenyképeség javulását.

AZ IMF KIEMELI, HOGY A MAGYAR KORMÁNY KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSE TOVÁBB JAVULÓ ADÓBESZEDÉSI HATÉKONYSÁGGAL ÉS LASSULÓ BERUHÁZÁSNÖVEKEDÉSSEL SZÁMOL, A RÉSZLETEKET VISZONT A SZERVEZET NEM ISMERI, EZÉRT A STÁBJUK ALAPESETBEN KICSIVEL MAGASABB HIÁNNYAL KALKULÁLNAK.

A fentiek mellett a Valutaalap stábja növekedésbarát bevételi és kiadási intézkedéseket javasol a magyar kormánynak, hogy elérhesse a költségvetési céljait. A bevételeket lehetne növelni a különböző adózási kivételek visszafogásával, az adóalap szélesítése, közben viszont folytatni kellene a válság után bevezetett szektoradók kivezetését. Ezzel párhuzamosan a kiadási oldalon az állami költéseket lehetne visszafogni, illetve az állam bérterheinek csökkentésére is lenne mozgástér. Utóbbinak a hatékonyság vizsgálatával kellene kezdődnie, majd a digitalizáció elterjesztésével lehetne további hatékonyságjavulást elérni. A kiadási oldalon a közösségi közlekedés és a rezsitámogatások ésszerűsítése jelenthet további mozgásteret. Ha ezek a felsorolt intézkedések a kelleténél több megtakarítást tudnak felmutatni, akkor az államnak egy beruházási alapra is juthatna pénze, ami középtávon kompenzálhatná a várhatóan csökkenő EU-forrásokat.

AZ ADÓSSÁGKEZELÉSBEN A VALUTAALAP IS ELISMERI AZOKAT A MAGYAR TÖREKVÉSEKET, MELYEK A DEVIZAKOCKÁZAT JELENTŐS CSÖKKENTÉSÉT OKOZTÁK, UGYANAKKOR KÖVETKEZŐ CÉLKÉNT FONTOS LENNE ELKERÜLNI A KAMATKIADÁSOK JELENTŐS EMELKEDÉSÉT, ILLETVE MEG KELLENE FONTOLNI A FUTAMIDŐ ESETLEGES HOSSZABBÍTÁSÁT.

A jegybank szempontjából a közlemény kiemeli, hogy szükséges ugyan a támogató monetáris politika fenntartása, közben viszont kulcsfontosságú a világos és megfelelő időben végrehajtott kommunikáció, illetve a nem konvencionális jegybanki eszközök folyamatos vizsgálata.

(portfolio.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

Nyílt levél Bayer Zsoltnak (és a Keménymagnak) Borkai vs. Wittinghoff ügyben – Mutatunk számokat…

Milyen furcsa! Demszky is bejelentkezett, és ő is hitelt vetetne fel Budapest számára