Ultimátumot adott Fekete-Győr András – és a pártocskának is nagy jóindulattal nevezhető NOlimpiás mozgalom – Orbán Viktornak. Közlésük szerint ugyanis, ha a kormány nem engedi, hogy a CEU továbbra is úgy működjön, ahogyan azt az intézmény elképzeli, akkor itt bizony olyan irgum-burgum lesz, amilyet még nem láttunk.
December elsejéig van tehát ideje megijednie Magyarország miniszterelnökének és a kormánytagoknak. Lelki szemeim előtt már felsejlik a reszkető fideszes és kereszténydemokrata honatyák félelmetes képe, akik végül megrettennek az egyszázaléknyi népszerűséggel dübörgő Momentumtól, majd az ominózus határidő leteltével lehajtott fejjel beismerik, mekkorát tévedtek.
Persze rendkívüli szerencse, hogy jött Fekete-Győr András, aki felnyitotta a szemüket, és így már ők is beláthatják, hogy a CEU egészen egyszerűen nem kell hogy a magyar törvényeknek megfelelően működjön, hiszen az a CEU. Egyébként tényleg érthetetlen, hogy miért nem vesszük észre, mi magyarok, hogy elnyomásban, diktatúrában éljük mindennapjainkat, egy tan- és szólásszabadságot nélkülöző rezsim égisze alatt. És ne felejtsük el, hogy korrupt is, mert ugye az is slágerszóvá avanzsálódott ellenzéki berkekben.
Képzeljék, a minap az egyik aluljáróban – ahol végre nem kellett vizelet- és borszagú hajléktalanokat kerülgetni – arra lettem figyelmes, hogy egy hangosbeszélőn keresztül leadott végtelenített felvételen arra buzdítják az embereket, hogy írják alá az Európai Ügyészség felállításáról szóló követelést, mert különben az elburjánzó korrupció teljesen ellepi majd szegény magyar választópolgárok életét is. Én szerencsére nem éltem a bolsevik diktatúra alatt, de a dokumentumfilmek és beszámolók alapján ez a módszer kicsit sem különb a kommunistákénál. Persze tudom én, hogy a bolsevik nem tűnik el, csak átalakul, de azért mégis.
Aztán megérkezett az általam csak cirkuszi kocsiként emlegetett teherautó Brüsszelből Orbán Viktor miniszterelnök fotójával Magyarországra, ezt (ki más?) pedig Fekete-Győr András próbálta meglovagolni oly módon, hogy Felcsúton rögtön sajtótájékoztatót tartott. Az van, hogy a várt érdeklődés elmaradt, a momentumos legény pedig egyedül álldogált a mikrofon előtt és hajtogatta a megjelent médiamunkatársak előtt, hogy micsoda diktatúra van, lám-lám, a brüsszeliták ilyen módon akarják felhívni a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor lop, csal, hazudik.
Ezzel csak az a gond, hogy a magyar választópolgárokat is semmibe veszik és irányítható birkanépnek titulálják kimondatlanul is, hiszen mi, az említett elnyomottak harmadszor adtunk kétharmados többséggel felhatalmazást a Fidesz–KDNP-kormánynak, és nem tűnik úgy, mintha elégedetlenek lennénk a kormány intézkedéseivel, sőt. Itt halkan térnék ki Saul Alinksy által kidolgozott módszerre, amit szemlátomást előszeretettel húz elő varázskalapjából a Momentum vezére.
Csak azt nem értem, hogyan lehetséges, hogy egy zéró támogatottsággal rendelkező pártocska Európa több nagyvárosában képes szimpátiatüntetések megszervezésére, amúgy pedig miért is érzik veszélyben a tanszabadságot – és csak a CEU –, míg Soros egyetemén kívül minden más külföldi, de magyarországi székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény képes volt teljesíteni a kormány feltételeit.
Azt pedig végképp nem értem, hogy miért kell ebből Hollandiában, Németországban, Belgiumban demonstrációt szervezni, egy okafogyott ürügy kapcsán, amire még Budapesten is, a legjóindulatúbb becslések szerint, alig kétszázan voltak kíváncsiak. A tavalyi „irgum-burgum-tüntisorozat” is goapartyba fulladt az Oktogonon, érdemes lenne elgondolkozni, hogy nem inkább szabadtéri bulihelyért kellene-e megmozdulni és kevesebbet drogozni, mert úgy tűnik, tényleg más valóságot élnek meg a srácok.
A kedvencem a CEU-ügy miatti diktatúrázásban most mégis az, hogy már azzal „fenyegetnek”, hogy ők akkor bizony elmennek Bécsbe. Azt nem értem, hogy ezt eddig miért nem tették meg, hiszen pontosan egy évvel ezelőtt is ezt mondták, a nagy elnyomás elől pedig mégsem menekültek el. Bezzeg a Soros Alapítvány szedte a sátorfáját augusztus végén, mert nem akarta átláthatóvá tenni a finanszírozási rendszerét, pedig ők is mindent megtettek, hogy a közvéleményre nyomást gyakoroljanak, mennyire rettegnek és féltik az életüket.
Azonban a várt szolidáris népharag elmaradt, mert az emberek többsége azért mégiscsak úgy gondolja, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak, nincs kivétel, így valószínűleg a Soros-féle egyetem sem húzhatja sokáig, ha szabálytalanul akar működni. Mert hiába az Alinsky-módszer, hiába az európai szintű hangolás a magyarok ellen, és hiába dobták be a Momentum nagyágyúját, a kormány kitart álláspontja mellett. Mert közel hárommillióan hatalmazták arra fel, hogy tegyenek rendet az országban, biztosítsák a békét és a nyugalmat.
Nem is értem, miért nem tűnt még fel az ellenzéknek, hogy mennyire kontraproduktív minden megmozdulásuk. Ezzel tényleg azt érik el, hogy kiradírozzák saját magukat a politikai palettáról, és nem csak Magyarországon.
(forrás: Jurák Kata, magyaridok.hu)
