A paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházásának megrendelője már dolgozik a két új nukleáris blokk felvonulási területén, 2018 elején pedig komolyabb terepmunkák és a kiszolgálóépületek felépítése is elkezdődik.

Átadták tegnap a Paks II projekt felvonulási, azaz munkaterületén az atomerőmű kapacitásának fenntartását szolgáló beruházás kivitelezéséhez szükséges vízhálózatot. A már meglévő négy, egyenként 500 megawattos (MW) blokk mellé épülő 5. és a 6. reaktor áramtermelése szükségessé teszi egy új villamos alállomás kiépítését is, amelyhez a Paks II Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint 2018 elején lehet hozzálátni.

Horváth Miklós Ferenc a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Magyar Energetika és a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap kiadója által szervezett Paks II konferencián beszélt tegnap többek között a beruházás közeljövőjéről. Elmondta: a szerződés szerint a megrendelő, vagyis a magyar fél feladata a felvonulási terület kialakítása és ellátása közművekkel. Jelenleg öt ponton csatlakozik az országos villamos hálózathoz a paksi atomerőmű telephelye, ezek mellé épül ki a év elejétől az Albertirsa irányába futó magasfeszültségű vezeték.

Horváth Miklós Ferenc emlékeztetett, hogy a beruházás következő nagy lépése a két, egyenként 1200 MW kapacitású blokk létesítési engedélyének megszerzése, a tényleges munkát csak e dokumentum birtokában lehet elkezdeni. Eddig nagyjából háromszáz engedéllyel rendelkezik a projekt, összesen pedig mintegy hétezerre lesz szükség. A vezérigazgató-helyettes kiemelte: a dokumentumok a két új blokk teljes életciklusára vonatkoznak. Hasonló témában beszélt ugyancsak tegnap a beruházásért felelős államtitkár Szekszárdon, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara fórumán.

Aszódi Attila elmondása szerint a felvonulási területen 2018 elején megépülnek az üzemcsarnokok, tárolóterek és betonüzemek is. Emlékeztetett arra is, hogy az orosz fővállalkozó az év végéig választja ki a turbinaszigetekre kiírt pályázat nyertesét a GE Hungary Kft. és az Alstom Power System konzorciuma, valamint az orosz Szilovije Masini közül. Ahogyan arról a Magyar Idők korábban beszámolt, a szentpétervári vállalat 970 millió eurós ajánlatot tett, míg a konzorcium ennél jóval alacsonyabb, 820 millió eurós végösszeggel pályázott az atomerőmű turbinagépcsoportjának és a kapcsolódó berendezéseinek beszállítói címére.

Amennyiben az olcsóbb ajánlat lesz a befutó, az sokat számít majd a magyar beszállítói hányadban. Emlékezetes, a magyar kormány célja, hogy a 12 milliárd eurós erőművi beruházás összértékének legalább 40 százaléka hazai beszállítóktól érkezzen. A turbinasziget a teljes építési költség negyedét-ötödét adja, magyar beszállítónak pedig – leegyszerűsítve – az a vállalat számít, amely Magyarországon adózik.

A kívánt beszállítói arány elérése ezzel együtt sem lesz könnyű. Becskeházi Attila, a projekthez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár Szekszárdon jelezte, hogy a hazai beszállítók a 17 százalékos arányt tudták volna elérni egy másfél évvel ezelőtti felmérés szerint. Fejlesztésekkel viszont ez 37 százalékra növelhető, a felzárkóztatásra pedig egy 80 milliárd forint költségvetésű programra van szükség. A magyar vállalkozások a legnagyobb beszállítói arányt, 85 százalékot az 500 milliárd forintos hányadot képviselő építőipari beruházásokban érhetik el, míg a legnagyobb szeletet képviselő, 1700 milliárd forintos gépészeti beruházások terén 22 százalékot.

Óriási kockázatot jelent Süli János szerint a gazdaságnak, hogy a villamosenergia-import évek óta meghaladja a 30 százalékot. A beruházásért felelős tárca nélküli miniszter a beruházás szükségességéről szólva hozzátette: az 1000 MW-os mátrai ligniterőmű 10-15 év múlva kiesik a termelésből, 2030-ban már 5000 MW kapacitás hiányzik majd a hazai villamosenergia-rendszerből.