Elvetnék a kötelező kvótákat
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Észtország a kompromisszumok kompromisszumát dolgozhatta ki kvótaügyben, így a menedékkérők kötelező áttelepítésének terve is ellehetetlenülhet – adta hírül a Politico.
A brüsszeli hírportál birtokába került javaslat alapján az Európai Bizottság felállítana egy úgynevezett korai előrejelző rendszert, és az első fázisban, amikor a tagországok valamelyikében megnő a bevándorlási nyomás, Brüsszel önkéntes anyagi vagy logisztikai támogatást kérne a társállamoktól. A második fázisban, ha a menedékjogi kérelmek száma átlépné egy az ország teherbíró képességét figyelembe vevő, meghatározott mutató 150 százalékát, akkor kötelező lenne a segítségnyújtás.
Ez azonban a menedékkérők áthelyezése helyett teljesíthető lenne például anyagi támogatással, esetleg szakemberek, felszerelések küldésével. Fontos hangsúlyozni, az észt elképzelés alapján a kötelező segítségnyújtás nem a menedékkérők automatikus és feltételek nélküli átvételét jelentené. A migránsok áthelyezése kizárólag mindkét tagállam beleegyezése esetén mehetne végbe, írta a Politico.
Bár az EU vezetői októberi csúcstalálkozójukon megegyeztek abban, hogy 2018 első felében mindenképpen orvosolják a migrációs problémát, illetve megreformálják a dublini rendszert, sajtóforrások szerint még nagyon távoli a válságkezelés. Hiába nevezte Jüri Laas észt uniós elnökségi szóvivő tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak a bemutatott javaslatot, a Politico állítja: a „kompromisszumok anyjának” nevezett észt tervezet sem nyerte el az eurokraták tetszését.
– Nincs igazi terv a kötelező kvóták elutasításán kívül – írják egy uniós diplomatára hivatkozva, aki hozzáteszi: az Európai Unió továbbra is teljességgel felkészületlen egy migrációs válságra. Egy másik idézett tisztviselő szerint a német válság és az elhúzódó koalíciós tárgyalások sem segítik a dublini rendszer átdolgozását. – Ebben a német politikai helyzetben sokkal kisebb lesz a reformra való hajlandóság – vélekedett.
Ha a hírportál részletes beszámolója nem lenne elég, tegnap Cecilia Wikström is elfogadhatatlannak nevezte az észt tervezetet. „A javasolt rendszer nagyon messze van attól, ami elfogadható lenne az Európai Parlament számára. Rendkívül megnehezítené a társjogalkotó szervek közötti tárgyalásokat, ha a tanács ilyen álláspontot fogadna el” – idézte a svéd politikust a távirati iroda.
Wikström nevét az Európai Parlament elhíresült migrációs reformtervezete kapcsán ismerhetjük: a testület a liberális politikus jelentéstevői szerepe mellett fogadta el a migránsok kötelező és felső határ nélküli áthelyezéséről szóló javaslatot. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a tárgyalási folyamat jelenleg áll, hiszen az uniós Miniszterek Tanácsa még nem alakította ki álláspontját a parlamenti javaslattal kapcsolatban.
Szilárd magyar érvek
Az illegális bevándorlásnak kimeríthetetlen utánpótlása van Afrikában, és az ezt bátorító, biztató uniós, brüsszeli politika teljes zsákutca, amely veszélyezteti Európa biztonságát – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Abidjanban, ahol az EU–Afrika-csúcstalálkozón képviseli a magyar kormányt. A tárcavezető a találkozón elmondott felszólalásában világossá tette, hogy a kormány megérti, hogy egyes országok bevándorlóországgá szeretnének válni, vagy nem tudnak ennek ellenállni, de Magyarország nem ilyen. „Magyarország magyar ország kíván maradni. Nem szeretnénk bevándorlóország lenni. Ezért határozottan ellenzünk minden olyan európai döntést, amely akár az afrikai, akár más irányú migrációt akárcsak egy kicsit is bátorítja” – emelte ki Szijjártó Péter.
(magyaridok.hu)