Sebastian Kurz 1986. augusztus 27-én látta meg a napvilágot egy bécsi család egyedüli gyermekeként, édesapja mérnök, édesanyja tanár.
Csupán 15 esztendős volt, amikor belépett az ÖVP (Osztrák Néppárt) ifjúsági részlegébe Bécs 12. kerületében, ahonnan a bécsi, majd az országos szervezet első embere lett. Közben kitüntetéssel leérettségizett, majd beiratkozott a berlini Humboldt Egyetem jogi karára, tanulmányait azonban politikai elfoglaltságai miatt felfüggesztette. Feladatból azóta sem lett kevesebb, sőt… Így diplomáját a mai napig nem szerezte meg.
Ennek ellenére gyorsan haladt felfelé a szamárlétrán, 2011-ben a belügyminisztérium integrációs államtitkára lett, ahol többek között az Ausztriában letelepedett külföldiek beilleszkedési gondjainak megoldásával és a menekültkérdés központi ügyintézésével foglalkozott. Hozzá fűződik annak előírása, hogy a bevándorlók gyerekeinek németül kell tudniuk mire iskolába mennek, továbbá ingyenes nyelvtanfolyamokat szervezett muszlim vallási vezetők számára.
Az előző, 2013-as parlamenti választások után a Werner Faymann kancellár vezette új osztrák kormányban megkapta a külügyi és integrációs miniszteri tárcát. Ekkor mindössze 27 éves volt, érte is bírálat kinevezését. Egyesek az osztrák külügyet a Monty Pythonból ismert „hülye járások minisztériumához” hasonlították, melyet egy olyan „Mickey egér” irányít, aki még egyetemi végzettséggel sem bír.
„Realistának kell lennem, szinte alig van diplomáciai tapasztalatom. Amim van, az két és fél évnyi kormányzati tapasztalat egy olyan témában, mely önmagában véve is igen nemzetközi” – festette le a helyzetet maga Kurz. „Fiatal koromnak számos előnye van: rengeteg energiám van, és megvan a képességem ahhoz, hogy a dolgokat fiatalos szempontból vizsgáljam meg” – nyilatkozta ekkor, és valóban hatalmas erőbedobással vetette bele magát a munkába azért, hogy Bécs hangját hallassa, ne Brüsszel szócsöve legyen, mint elődje, Michael Spindelegger volt.
Önálló külpolitikájának fontos részévé vált a nyugat-balkáni országok felé való nyitás, ezért első útja Horvátországba vezetett, biztosítva a délkelet-európai országokat, hogy Bécs támogatja uniós csatlakozásukat. 2014–15-ben az iráni nukleáris programmal kapcsolatban folytatott tárgyalásokat, mely végén az Európai Unió aláírta a közös, nukleáris programmal kapcsolatos átfogó cselekvési tervet.
A migrációs válság kicsúcsosodása idején, 2015-ben azon kevés európai politikus közé tartozott, akik az EU külső határainak hatékonyabb védelmét sürgették. 50 pontos tervet terjesztett elő a menekültek integrációjára, különös tekintettel a nyelvtanulásra, az oktatásra, a munkaerőpiacra, a jogállamra és az értékekre. Javaslatot tett egy, az iszlámmal kapcsolatos törvény bevezetésére, amely illegálissá tenné a külföldi alapítványok számára az ausztriai mecsetek finanszírozását, valamint az imámok anyagi támogatását, és szabályozná azt, hogy a Koránnak mely változatait lehet használni Ausztriában. A törvényt végül megszavazta a parlament, kivéve a Koránt érintő kérdést.
Sebastian Kurz mint osztrák külügyminiszter alapjaiban kívánta megváltoztatni az európai bevándorláspolitikát. Törökország uniós csatlakozásáról tárgyalni sem akart, amikor 2016-ban katonai puccskísérlet történt Isztambulban, behívatta Törökország nagykövetét, magyarázatot kérve Törökország kapcsolataira a Recep Tayyip Erdogan elnök melletti többezres ausztriai szimpátiatüntetésekkel.
Szintén határozottan kiállt többször a bevándorlás megszüntetése mellett, hónapok óta a földközi-tengeri migrációs útvonal lezárását sürgeti, kész volt ezért szembemenni az olasz kormánnyal is. „A balkáni útzárról szóló korábbi ötletet is először támadták, embertelennek bélyegezték, majd hetekkel később kiderült, hogy ez a jó megoldás. Miután kimentették az embereket a Földközi-tengerből meg kell állítani és el kell látni őket az unió külső határánál.
” Ugyanekkor azt nyilatkozta, hogy az uniós külső határok védelmében „Orbán és a kelet-európai országok vezető szerepet játszanak. Szakítani kell a világot jókra és gonoszokra felosztó hozzáállással, és fel kell hagyni az erkölcsi felsőbbrendűséggel. A menekültkérdésben a Németország és sok osztrák és svéd politikus által kijelölt út teljes mértékben rossz volt, és nem felelt meg az európai jognak.”
Egy másik interjúban azt is elmondta Kurz, hogy „évente 25 000 ember hal meg terrortámadásban. Tíz támadásból kilencet iszlamista terroristák hajtanak végre”. Kifejtette, hogy Európán kívül katonailag, Európában pedig rendőrileg és ideológiailag kell fellépni a terror ellen, a mecsetekben nem szónokolhatnak „gyűlöletprédikátorok”. Mikor az interjú végén megkérdezte a riporter, hogy „Miért olyan kemény szívű?”, akkor csak ennyit válaszolt: „Engedelmével, nem vagyok az. Az illegális, ellenőrizetlen migrációt akarom megállítani.”
Hiába érte kritika fiatal kora miatt Kurzot, az ÖVP háza táján már külügyminiszteri kinevezésekor sokan a jövőt látták benne. Határozott kiállásának és eredményes politikájának köszönhetően 2017. május 14-én – miután Reinhold Mitterlehner lemondott a párt elnöki tisztéről – a pártvezetés megválasztotta új vezetőjének, egyúttal határoztak a párt megújulásáról is. Elnökké választásakor 98,7%-os támogatást kapott. A delegáltak egyúttal olyan változtatásokat szavaztak meg a párt alapszabályában, amelyek erősebb jogokat adtak a párt elnökének.
Majd eltelt néhány hónap és elérkezett 2017. október 15-e, amikor a Kurz vezette ÖVP 32% körüli eredménnyel (végeredményt csak lapzártánk után fognak hirdetni) magabiztosan megnyerte a néppárti–szocdem koalíció szétesése miatti előrehozott választásokat. A 31 éves fiatalember személye és néhány éves tevékenysége pedig egyáltalán nem elhanyagolható a siker tekintetében. Ausztria gazdasága egyértelműen növekszik, a jólét továbbra is megkérdőjelezhetetlen. A néppárt győzelme nem is ennek tudható be, egyértelmű, hogy vasárnap a közbiztonságról és a migrációról szavaztak a sógorok.
Amióta színen van Sebastian Kurz, azóta tudni lehet róla, hogy ellenzi a bevándorlást, valamint az iszlamizációt, és minél magasabb pozícióba került, annál hangosabban hirdette ezt. Lendületes és határozott személye valóban új erőt jelent a konzervatívok között és az ausztriai politikumban is. Nyíltan és egyenesen beszél, kerüli a politikai korrektséget, a keresztény-konzervatív értékeket fiatalosan, rokonszenvesen jeleníti meg. Nem véletlen, hogy Ausztria népe őt választotta kancellárjának 2017 őszén.
(Märle Tamás, magyarforum.hu)
