Boldoggá avatták a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus papot kedden Szombathelyen.
A több mint tizenötezer ember részvételél tartott latin nyelvű boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő engedélyezte Brenner János egykori rábakethelyi káplán boldoggá avatását.
A szertartás részeként, a szokásoknak megfelelően Brenner János ereklyéit egy szentségtartóban az oltár mellé helyezték. Külön érdekesség, hogy Brenner József nagyprépost, a boldoggá avatott Brenner János öccse tette ezt.
Brenner János katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjének résztvevői a szombathelyi Emlékmű-dombnál 2018. május 1-jén.
Fotó: MTI Fotóbank
A szertartáson számos püspök mellett részt vesz Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is. A boldoggá avatási szertartást követő szentmisén a szentbeszédet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondta – írja az MTI.
Beszédében a bíboros úgy fogalmazott, hogy Brenner János nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak.
Erdő Péter szavai szerint hatvan évvel ezelőtt egy sötét téli éjszakán úgy tűnt, hogy meghalt egy eszmény, és most, évtizedek múltán Ferenc pápa döntése nyomán itt áll előttünk „az új, nagy, fényes pártfogó”, Boldog Brenner János – mondta. Hozzátette, hogy sokszor azt hisszük, hogy keresztény hitünk és egyházunk elfáradt vagy támadások és üldözések áldozta lett, de aztán egyszerre csak fölragyog a fény, és átsugárzik rajtunk, beborít minket világosságával Isten ereje és bölcsessége.
Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen egy háromgyermekes katolikus család második gyermekeként. Szombathelyen és Pécsett járt iskolába, gimnáziumi tanulmányait Zircen fejezte be, ahol 1950-ben novíciusnak jelentkezett a ciszterci rendbe.
Miután a kommunista diktatúra a zirci kolostort is bezárta, a budapesti Hittudományi Akadémia világi hallgatója lett, közben titokban végezte novíciusi évét. 1951-ben tette le első fogadalmát. A szerzetesrendek feloszlatása után a rendi vezetés úgy próbálta biztosítani növendékei jövőjét, hogy felvételüket kérte egyházmegyei szemináriumokba. Így lett 1951-ben a Szombathelyi Egyházmegye kispapja. A következő évben a szemináriumok nagy részét is feloszlatták, ekkor társaival együtt átkerült a győri papneveldébe.
1955. június 19-én szentelték pappá a szombathelyi székesegyházban, és a Szentgotthárdhoz tartozó Rábakethelyen lett káplán. A plébániához négy fília tartozott: Farkasfa, Magyarlak, Máriaújfalu és Zsida. A fiatal pap szolgálatát lelkiismeretesen és nagy lelkesedéssel végezte, főként az ifjúságot sikerült maga köré gyűjtenie, amire hamar felfigyelt a kommunista hatalom. Az állami egyházügyi megbízott el akarta helyeztetni, de püspöke segítségével szolgálati helyén maradhatott.
Brenner János
A mai napig nem tudni pontosan, mi történt halálának éjszakáján. 1957. december 15-én éjjel elcsalták a rábakethelyi plébániáról, egy fiatalember kopogtatott be azzal, hogy nagybátyjának kellene feladni az utolsó kenetet. Útközben többször is megtámadták, végül annak a zsidai háznak a közelében, ahová igyekezett, több mint harminc késszúrással állatias kegyetlenséggel megölték. A gyilkossági ügyben lefolytatott nyomozás során mindenki gyanúsított volt, a családtagok, de még a plébános is. Végül a járási és megyei bíróság halálra ítélt egy embert, de a Legfelsőbb Bíróság felmentette.
Később azt a fiút ítélték el, aki hazugsággal haldoklóhoz hívta, a felbujtók pontos kilétére a mai napig nem derült fény. Meggyilkolásával az akkori kommunista rendszer a papokat akarta megfélemlíteni, tevékenységüket, egyházi szolgálatukat a templomok falai közé rekeszteni.
Brenner Jánost a szombathelyi Szent Kvirin Szalézi templom kriptájában helyezték örök nyugalomra, haláláról évtizedeken keresztül nem lehetett nyilvánosan megemlékezni, képét levetették a győri szeminárium faláról. A tiltás ellenére december 15-én minden évben mécseseket gyújtottak a gyilkosság helyszínén.
A rendszerváltozás után, 1992-ben tartották meg az első hivatalos emlékünnepséget, majd 1993-ban Brenner János Emlékhely Alapítványt hoztak létre emléke méltó megőrzésére. 1996-ban Szentgotthárd zsidai városrészén kápolnát szenteltek fel vértanúsága közelében, élete utolsó útja pedig zarándokút lett.
Több helyen avatták fel emlékművét, 2015-ben szülővárosában általános iskolát és gimnáziumot neveztek el róla, a püspöki palotában tiszteletére állandó kiállítás nyílt. Földi maradványait a szombathelyi székesegyházba szállították, ahol a Szent Kvirin-oltáron helyezték el. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2017-et Brenner János-emlékévvé nyilvánította. Életéről A jó pásztor címmel dráma és több dokumentumfilm is készült.
(forrás: Bertha László, 888.hu)
