Az Agora névre hallgató cég adja ki Gazeta Wyborcza című ellenzéki lapot, amely a legnagyobb példányszámú lengyel napilap. Az Agora tovább terjeszkedett, és megvásárolta az Eurozet névre hallgató cég 40 százalékát, a részesedés mintegy 30 millió euróba került. A felvásárolt Eurozet legfontosabb része a Radio Zet névre hallgató rádió, amely a második legnagyobb rádióadó Lengyelországban, piaci részesedése 13 százalék – írja a Deutsche Welle német lap.
Az ellenzéki Agora csupán kisebbségi tulajdonos lett, a rádiót működtető cégben 60 százalékos részesedést vásárolt az SFS Ventures, amely Soros György pénzéből működik.
A Soros által pénzelt MDIF, amely a „független” (értsd: baloldali, liberális) médiumokat támogatja világszerte, gyorsan közölte a tranzakcióval kapcsolatban, hogy a rádiónál nem terveznek változtatást. Ami lefordítva azt jelenti, hogy a Radio Zetből ezután ömleni fog a liberális agitáció.
A Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt elítélte a tranzakciót, azt a lengyel média sokszínűsége elleni támadásként értékelte.
A PiS, élén elnökével, Jaroslaw Kaczynskivel azt gondolja, hogy az államnak mindent meg kell tennie, ami hatalmában áll, hogy tőzsdespekulánsok ne növelhessék befolyásukat a médiapiacon”
– írta hétfőn Beata Mazurek, a PiS szóvivője Twitteren.
Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke nem szívleli túlságosan a Gazeta Wyborczát – amelyet a Sorossal összeálló Agora ad ki. A politikus szerint a lap irányvonala „liberális, tradícióellenes és katolikusellenes, valamint nemzetellenes is”. A pártelnök korábban úgy fogalmazott, hogy a lap „fekete pedagógiát” alkalmaz, vagyis olyan eszközöket, mint a megszégyenítés, megalázás.
A kormánypárt és a lap közötti ellentét odáig fajult, hogy kormányhirdetések nem jelennek meg a Gazeta Wyborczában, állami szerv pedig nem lehet előfizetője. A Wyborczának dolgozó újságírók a DW-vel közölték, attól félnek, hogy a PiS ugyanúgy leszámol velük, ahogy Orbán Viktor teszi azt Magyarországon. (Úgy látszik, hogy működik a határokon átívelő libsi dezinformáció).
A magyar példának annyi alapja van, hogy hasonló a magyar és a lengyel médiahelyzet: a piacon nagy a sokszínűség és ideológiailag megoszlanak a sajtótermékek. A jobboldali sajtótermékek jobboldalinak, nemzetinek, kereszténynek vallják magukat, a baloldaliak és liberálisok – a magyarországi viszonyokhoz hasonlóan – pedig „függetlennek”.
A rádiózás terén Lengyelországban az a helyzet, hogy a legtöbb rádió nyugat-európai – jellemzően francia és német – kézben van. A legnagyobb lengyel szolgáltató pont az ellenzéki Agora, amelyről cikkünk elején is bemutattuk, hogy Sorossal közösen vásárolt fel egy rádiót.
Természetesen a kínálkozó politikai lehetőségek miatt. Magyarországhoz hasonlóan két választás is lesz 2019-ben.
Tavasszal európai parlamenti választások lesznek, erre az eseményre Lengyelországban jelenleg összeállt az ellenzék a PiS ellen. A magyarországi ellenzék számára csábító lehet összevetni a kettőt, ahogyan egyébként a balliberális lapok örvendeztek is az eseményen, ám fontos különbségek vannak. Míg Magyarországon a baloldal az antiszemita és rasszista Jobbikkal próbálgatja ugyanezt eljátszani, addig a lengyeleknél a baloldali pártok egy jobbközépnek nevezett formációval, a Lengyel Parasztpárttal álltak össze, összesen hat párt alkotja az ellenzéki választási koalíciót. Az első komoly próbatétel a májusi európai parlamenti választás lesz.
A lengyelek szempontjából ennél is fontosabb, hogy ősszel – valószínűleg októberben – parlamenti választások lesznek. Egy ilyen megmérettetés Sorosék számára is haszonnal kecsegtet, hiszen lehetőség van a jobboldali, keresztény, konzervatív és bevándorlásellenes erők leváltására egy fontos európai országban.
Nem lenne meglepetés, ha az agg milliárdos puszta emberszeretetből (a liberális médiában gyakran nevezik „filantrópnak”) további ellenzéki lapokban vásárolna magának részesedést és felületet.
(forrás: Bácskai Balázs, 888.hu)
