Mérvadó nemzetközi tanulmányok szerint százmilliós tömegek kelhetnek útra a következő évtizedekben. NATO- és ENSZ-jelentések pedig azzal számolnak, hogy Fekete-Afrikából 2020-ig 60 millió migráns veszi útját Európa irányába. Századunk közepéig készített előrejelzésében az Egyesült Királyság kormányzati dokumentuma hosszabb távon akár félmilliárd ember elvándorlását vetíti elénk. A problémára belátható időn belül nincs megoldás az elemzések szerint.
Az egyik legnagyobb globális kihívásként említi a tömeges migrációt több közelmúltban készült elemzés is. A NATO, az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma, valamint a Kofi Annan egykori ENSZ-főtitkár által vezetett svájci székhelyű Global Humanitarian Forum (GHF) által jegyzett tanulmányok szerint több tíz millió ember fogja elhagyni lakóhelyét az előttünk álló évtizedekben.
A lapunk által vizsgált nyilvános jelentések mellett a közelmúltban készült egy bizalmas minősítésű dokumentum is a NATO megbízásából, amelyről Kósa Lajos szeptember végén az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén elmondta: szerzői szerint 2020-ig hatvanmillió ember hagyhatja el afrikai otthonát. Bár az ellenzék kétkedve fogadta a fideszes politikus szavait, e titkos jelentés megállapítását a fent említett tanulmányok is megerősítik.
Az elemzők szerint hosszabb távon akár félmilliárd ember is útnak indulhat
Tehát az ENSZ, az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma és a GHF is azzal számolt, hogy 2020-ig hatvanmillió ember kel útra a szubszaharai térségből, túlnyomó részük Európa felé.
A GHF elemzése mindezen túlmenően 350 millió lakhelyét elhagyni kényszerülő emberről ír a 2030-ig tartó időintervallumot szem előtt tartva, közülük 150 milliónak saját akarata ellenére kell majd elhagynia otthonát. A több mint harmadmilliárd emberből 26 millióan lesznek az időjárás áldozatai – mutat rá a svájci dokumentum. Az időjárás- és klímaváltozásból származó problémák a brit jelentésben is a migráció legfőbb okai között szerepelnek. Következtetéseik szerint 2050-ig a jelenleg érintett 270-310 millió ember mellett további 80-130 millió migráns vándorol el a lakóhelyéről.
Rendkívül nagy problémaként említik a szárazságot: a Föld lakosságának 40 százaléka, kétmilliárd ember él elsivatagosodó területeken, és 135 milliót fenyeget a hontalanná válás. A brit kutatók egy összetettebb jelenségre is felhívták a figyelmet: a fejlődő országok munkaerejének 60 százaléka, vagyis nagyjából másfél milliárd ember dolgozik a mezőgazdaságban, a halászatban és a turizmusban, így megélhetésük a munkavégzés terepéül szolgáló természeti környezet épségétől függ, annak pusztulásával nagy részük tehát szintén az elvándorlás mellett dönthet.
Az említett elemzésekben vázolt kimeneteleket valószínűsít az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának előrejelzése is. Az előbbi szerint 34-36 millió otthonát elhagyó ember tart Európa felé. A Frontex felhívja a figyelmet arra is: Líbia partjainál jelenleg is egymillió ember vár behajózásra, Afrika szarvából további mintegy másfél millió ember áll indulásra készen. Ezenfelül Törökországban is van több mint 3,5 millió ember, akiket egyelőre a Törökország és Európai Unió közötti megállapodás tart vissza.
Elsivatagosodás és erőszak
A legtöbb migráns továbbra is az észak-afrikai és a közel-keleti térségből érkezne Európába. E labilis terület jelenlegi 230 milliós lakossága várhatóan 670 millióra növekszik 2045-re, ez pedig tovább súlyosbítja a térséget jelenleg is sújtó problémákat. Az elemzések az autokrata, tekintélyelvű politikát és a vallási feszültségeket említik a migráció elsődleges társadalmi okaiként, különösen Iránban és Szíriában jelent problémát az erőszaknak a szektariánus különbségekkel történő igazolása. Ehhez társulnak a klímaváltozás nemkívánatos következményei: az elsivatagosodás és egyes part menti településeknek az egyre emelkedő tengerszint általi fenyegetettsége.
(magyaridok.hu)
