„Mára teljesen nyilvánvaló lett, hogy az előválasztás elnevezésű színjátékon a Demokratikus Koalíció nyerte a legtöbbet. Látszik ez egyrészt a választókerületek leosztásán – az ellenzéknek fekvő kerületekben tarolt a DK -, másrészt a miniszterelnök-jelöltek versenyében. A második fordulóba ugyanis csak azok jutottak be, akik így vagy úgy, de Gyurcsány lekötelezettjei, vagy nem számítanak. Ott van elsőként Márki-Zay Péter. Se szervezet, se párt nincs mögötte. Az ő szerepét legutóbbi írásomban már jellemeztem, újfent nem ismételném magamat. A lényeg, hogy az ő elfogyasztása Gyurcsánynak felér egy uzsonna élvezetével.
Márki-Zay egyébként is visszalép majd Karácsony javára – dacára a most tőle hallható erélyes mondatoknak –, de ha nem tenné, akkor is ganz egal a csávó. Hódmezővásárhelyen kívül labdába nem rúg, ahol pedig rá is szavaztak, ott is csak azért, mert sajnálatos módon még mindig meglehetősen sok a kamu jobbos. Tudják, aki valami furcsa oknál fogva – mondjuk családi indíttatásból – kénytelen magát konzervatívnak mondani, de valójában egy oltári nagy libsi.
Nekik egészen kiváló, felhúzott orral meghozott választás volt Márki-Zay. Kandeláber Péter valódi beágyazottsága már csak abból is látszik, hogy frissen jelentette be, sokkal több dologban ért egyet Dobrev Klárával, mint Karácsony Gergellyel. Micsoda karizmatikus, irigyelnivaló jobboldaliság!
Verseny, az hol volt?
Aztán itt van még Karácsony Gergely, aki a 2000-es évek közepétől volt rajta Gyurcsány fizetési listáján. Igen, többek között 2006-ban is politikai tanácsokat adott neki a médiaelemzései után. Tehát elképzelhető, hogy Karácsony végignézte azt, ahogy a főnöke véresre veretett békésen demonstrálókat, majd elmondta Gyurcsánynak, hogy ehhez milyen agendát kell keríteni. Aki ezt a jó svádájú fiút szemléli és mérlegeli, vajon mekkora veszélyt jelent, erre gondoljon. Minden lehetséges módon kiszolgálja Gyurcsány érdekeit.”
(Trombitás Kristóf, mandiner.hu)
Add tovább!
