ÖNGYILKOS KAMPÁNY ERDÉLYBEN
Harminc érdeklődőt győzködött Kolozsváron a Karácsony Gergely–Molnár Gyula-duó arról, hogy a Fidesz erős gyarmatosító politikát folytat Erdélyben. Öngyilkos programmal jöttek ide kampányolni, hangzott a közönség soraiból a csattanós válasz, amire Kelemen Hunor is ráerősített.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke ugyanis kerek perec kijelentette: felesleges, sőt egyenesen időpocsékolás az MSZP és a PM vezetőinek Erdélyben kampányolniuk, mert az ottani magyarok tudják, kire szavazzanak. Ha ez nem lett volna elég, a politikus megismételte a szövetség korábbi álláspontját a magyarországi választásokról: az RMDSZ a Fidesz–KDNP nemzetpolitikáját jónak és folytatandónak tartja.
Egyébiránt az is tudnivaló, hogy ebben a kérdésben teljes a konszenzus az erdélyi magyar politikai formációk között. Karácsony Gergelyék jobb híján csupán abban bízhatnak hát, valami kevéske szavazatmennyiség nekik is fennmarad az erdélyi rostán.
Az erdélyi látogatás, ha másra nem is, arra mindenképpen alkalmas volt, hogy kiderüljön, a baloldalnak kampányoló politikusok valójában képtelenek fogást találni a kormány nemzetpolitikai programján, ami olyan mértékű támogatást nyújt a külhoni magyar közösségeknek, hogy az hosszú idő után végre kedvező jövőképet fest az elcsatolt nemzetrészek magyarjainak. Karácsonyék is csupán azt kifogásolták, hogy a támogatások odaítélése szerintük nem átlátható módon történik.
A nehezen felejthető 2004-es decemberi népszavazás hosszú időre éket vert a határon túli magyarok és a balliberális pártok közé. Nem csoda, hogy az ellenzéki formációk ritkaságszámba menő külhoni látogatásait bizalmatlanság és távolságtartás jellemzi a vendéglátók részéről. Meg a csodálkozás: mit keresnek ezek itt? Elmúltak ugyanis azok az idők, amikor a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok tagjai egymásnak adták a kilincset Erdélyben, évekig tartó szoros kapcsolatuk az RMDSZ-szel ma már szintén a múlté.
Egyedül a Demokratikus Koalíció az, amely hű maradt korábbi önmagához. A Gyurcsány-párt ugyanis pontról pontra megerősítette a december ötödikével kapcsolatos nézeteit, ami azt jelzi: ugyanolyan magyarellenes maradt a külhoni magyarok irányában, mint bármely román nacionalista testvérpártja. Nem csoda, hogy a Jobbik mellett velük sem tart fent intézményes kapcsolatot az RMDSZ és a másik két erdélyi magyar párt. A legnagyobb színeváltozás azonban mégiscsak a Jobbik részéről tapasztalható, amelynek számára megszűntek a határon túli magyarok létezni.
A „szürke farkas Vona” hol radikális, hol liberális kommunikációja az ottani szimpatizánsok körében is kivágta a biztosítékot. A jobbikosok elveszítették hitelüket a határon túli magyarok szemében, ebből eredően a korábbi jól működő kapcsolatrendszerük ugyanúgy lenullázódott, mint a baloldali ellenzéké. Igaz, Vona Gábort mostanság a baloldali szavazók megnyerése tartja lázban, ebbe az elképzelésbe pedig cseppet sem illenek bele a külhoni magyarok.
Az persze nem várható, hogy Vona Gábor Karácsony Gergely és Molnár Gyula példáján fellelkesülve végigmenjen a kolozsvári és a marosvásárhelyi korzón, és ismertesse az ott élőkkel pártjának külhoniakkal kapcsolatos politikáját. Már ha van ilyen. Ahogy korábban Gyurcsányt, most könnyen lehet, hogy a szürke farkast fütyülnék ki a külhoni magyarok.
A szerző nagyváradi újságíró
(forrás:Fábián Tibor, magyaridok.hu)
