„Mindenki köt kompromisszumot: míg Jakab Péter a Gyurcsány-koalíciót azzal legitimálja, hogy az új összefogásnak ő lesz a jobb szárnya (most hagyjuk, hogy van-e ennek realitása), és ezzel legalább az ideológiai konzisztenciára törekszik,addig Fekete-Győr semmilyen megnyilvánulással nem legitimálja a saját politikai létezését. Eredetileg az elmúlt harminc év leváltása volt az egyetlen mondása, ma pedig azt mondja, szeretne visszatérni a tíz évvel ezelőtt véget ért húszhoz. Valódi politika helyett lózungok – ebbe a mintába illeszkedik legújabb emeltdías-betelefonálós műsorszáma is, a hazugságvizsgálat.
7 pontban gyűjtöttem össze, mi vele a probléma:
1) bármit is láttunk a Meggájverben, a poligráf nem egy csudaeszköz, amihez elég odajárulni, és megmutatja, lakozik-e hazugság az ember szívében. Bizonyos fiziológiai jelenségeket mér (a bőr vezetőképességét, vérnyomást, légzésszámot, stb.), amikre a hazugságon kívül számos más dolog is hat. A hazugságnak nem létezik tudományosan elfogadott fiziológiai képlete, és nem csak azért, mert ugyanazok a fiziológiai jelenségek több érzelemnél is ugyanazok, hanem azért is, mert valakiknél egyáltalán nem jelentkeznek hazugság közben
2) a poligráffal kapcsolatos gyakori áltudományos tévhit, amire Fekete-Győr kommunikációs stábja is épít, hogy az ÖNMAGÁBAN is hazugságvizsgáló. Nem az. Az igazságügyi szakértők ugyan használják az eredményeit, ahogy a Rorschach- vagy MMPI-tesztekét is, azonban a teljes igazságügyi szakvélemény a pszichológia valamennyi mérőeszközével sem képes egyértelműen megállapítani, hogy valaki hazudott-e. Éppen ezért maga az igazságügyi szakvélemény sem bizonyítóerejű. Hivatalosan úgy mondják, kiegészíti a bírói döntéshozatalt egy szakértői állásponttal
3) egy teszt nem teszt. Az egyáltalán nem bizonyítóerejű álláspontot sem egyetlen eljárás alapján alkotják, hanem legalább a fent említettekkel (láttam már olyan igazságügyi szakértői véleményt is, amiben a tudományosnak egyáltalán nem nevezhető Szondi-teszt eredményeivel is érveltek amellett, hogy valaki beszámítható volt-e), és általában valamilyen intelligenciateszttel is megtámogatják
4) nem megismerhető a vizsgálatvezető neve. Nem csoda. Ha egyáltalán szakember végezte, és ehhez a tévés szélhámossághoz a nevét adja, valószínűleg azonnal vissza is kéne adnia diplomáját, a szakmai köröket ezentúl legfeljebb folyóiratokban követhetné, a neve pedig nem hivatkozásokban merülne fel, hanem zártcsoportos mémekben
5) a kérdések Fekete-Győr András Facebook-oldaláról származnak, megfelelően fazonírozva. Példa: „- Kapott-e ön anyagi támogatást valaha Soros Györgytől vagy valamelyik szervezetétől? – Nem.” Ez a kérdés így nem kelthet kognitív disszonanciát Fekete-Győrben (így a kognitív disszonanciával ÁLTALÁBAN együtt járó fiziológiai jelenségek sem jelentkeznek), mert életszerűtlen, hogy ő személy szerint valaha is kapott volna ilyet Soros Györgytől. A kérdést így is fel lehetett volna tenni: „Van-e tudomása a közvetlen vagy közvetett érdekszférájában olyan emberről vagy szervezetről, aki Soros Györgytől kapott anyagi támogatást?”
6) Fekete-Győr előre ismerhette a kérdéseket. A vizsgálat kritériuma, hogy a kérdésfeltevés valós idejű legyen, a vizsgálati személy pedig ott és akkor találkozzon velük először abban a formában, ahogy felteszik neki. Azt hiszem, nem kell magyaráznom, miért.
7) a felvétel vágott. A hiteles vizsgálathoz illett volna legalább feltölteni a vágatlan verziót is. Talán ezt sem kell magyaráznom
Mindezek tükrében megállapítható, hogy Fekete-Győr András akár kézrátételes gerincműtétet vagy kanálhajlítgatást is bemutathatna, pont ugyanilyen erővel bizonyítaná az őszinteségét.”
(mandiner.hu)
Oszd meg a barátaiddal is!
