A külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatában azt mondta, hogy a húsz évvel ezelőtt megkötött és újratárgyalni tervezett cotonoui megállapodás szövege olyan migrációs fejezetet tartalmaz, amely teljes egészében elfogadhatatlan Magyarország számára, ugyanis az Európai Unió egy újabb nemzetközi szerződésben akarja legitimálni a migrációt támogató politikáját — írja az MTI.
Magyarország akkor tud felhatalmazást adni az új tárgyalások megkezdéséhez az Európai Bizottság által előterjesztett irányelvek mentén, ha az érintett fejezet a migrációval mint biztonsági kihívással foglalkozik”
— szögezte le Szijjártó Péter.
Fotó: MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Szijjártó szerint a szövegben az az uniós álláspont jelenik meg, hogy a bevándorlás jó, azt menedzselni és ösztönözni kell, ezért első számú prioritásnak kell tartani, mert hozzájárul a világ fejlődéséhez. Magyarország ezzel nem ért egyet, ahogy azzal a korábban megfogalmazott állásponttal sem, amely szerint az európai és az afrikai érdekek rendkívüli módon összefonódnak a bevándorlás tekintetében. Kijelentette: nemzeti kompetenciába kell utalni azt, hogy a migrációt minden tagállam saját gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kihívásaira adott válaszként azonosítja-e vagy sem.
Magyarország nem gondolja, hogy munkaerő-piaci vagy demográfiai kihívásaira a migráció lenne a helyes válasz. Nem szabad ezt nemzetközi vagy európai uniós kötelezettséggé tenni”
— emelte ki.
Szijjártó Péter a külügyi és kereskedelmi tanács ülésén elért eredményekkel kapcsolatban kijelentette, Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a világszinten jelentkező kereskedelmi viták semmilyen módon ne torkolljanak kereskedelmi háborúba, hanem minél hamarabb megegyezésekkel záródjanak le.
Elmondta, hogy Magyarország exportjának és GDP-jének aránya a 90 százalékot közelíti, tavaly 100 milliárd euró fölé emelkedett a magyar export, valamint az egy főre jutó külföldi tőke mennyisége meghaladja a 8500 eurót.
Ezért Magyarország számára rendkívüli jelentősége van azoknak a kereskedelmi feszültségeknek, amelyek az elmúlt időszakban a világkereskedelem nagy szereplői között kialakultak. Minden olyan intézkedés, amely akadályt jelent a globális szabad kereskedelem útjában, az Magyarország számára előnytelen – húzta alá a miniszter.
Kijelentette: Magyarország úgy véli, hogy az Európai Uniónak minél több szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie. Ezért pozitív lépésnek nevezte, hogy a külügyi és kereskedelmi tanács megadta a felhatalmazást arra, hogy az Európai Bizottság szabadkereskedelmi tárgyalásokat kezdjen Ausztráliával és Új-Zélanddal. Magyarország számára ez azért fontos, mert az említett két országba több mint 500 millió eurós exportja van évente, amelynek mintegy felét a járműipar teszi ki – emelte ki.
Magyarország elvárja az uniós bizottságtól, hogy a mezőgazdasági érzékenységeket is kiemelten kezelje a tárgyalások során”
– hangsúlyozta.
A miniszter a magyar mezőgazdaság és az autóipar szempontjából jó hírnek nevezte továbbá, hogy a tanács megadta az engedélyt arra, hogy az uniós bizottság aláírja Japánnal és Szingapúrral a szabadkereskedelemre vonatkozó megállapodást. Mint mondta, az egyezmény értelmében megszűnik a borokra kivetett vám, radikálisan csökken a marhahús vámja, valamint a sertésexport tekintetében is kedvezőbb helyzet áll elő. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások sebességét gyorsítani kell, hogy a kölcsönösen előnyös szerződések minél hamarabb hatályba léphessenek.
(forrás: Pörge Béla, 888.hu)
