Aki 1956. október 23-a ünnepi voltát tagadja, az a demokráciára és a nemzeti önrendelkezésre mond nemet – emelte ki Gulyás Gergely hétfőn Mezőkövesden mondott, a Fidesz-frakció által az MTI-hez is eljuttatott beszédében. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője, utalva az MSZP-s Szanyi Tibor korábbi megnyilvánulására, jelezte: a „pártnak, amely ilyen politikust megtűr a képviselői között, minden az 1956-os forradalommal és általánosságban a demokráciával vagy a jogállammal kapcsolatos megnyilatkozása álszent és hazug”.
Gulyás Gergely beszédében Szanyi Tibor neki címzett nyílt levelére is reagált. Az MSZP-s európai parlamenti képviselő a kormánypárti politikusnak is felidézte, hogy október 21-én feltette a Facebook-oldalára „valaki más bejegyzését, amely egy képet is közöl, amint Jankó Piroska leköpi Asztalos János honvéd ezredes akkor már élettelenül felfüggesztett testét„. Elismerte, hogy az ünnep szót idézőjelbe tette, mivel úgy véli, az „ilyesmi nem lehet ünnep tárgya„.
Fotó: MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A Fidesz frakcióvezetője mezőkövesdi beszédében kitért arra, hogy még ezekben a napokban is azzal kell szembesülni, hogy a demokratikus közéletnek szabadon választott képviselőként vannak tagjai, akik nem a forradalmárokat, hanem az ávósokat siratják.
Vannak, akik tagadják azt a konszenzust, amely – legalább látszólagosan – már 1990 májusában, a rendszerváltozásban az állampárt oldalán részt vevő posztkommunisták és a rendszerváltók között is fennállt”
– jegyezte meg Gulyás Gergely, felidézve, hogy a parlament 1990 májusában egyhangúlag fogadta el az 1956-os forradalom nagyszerűségét rögzítő emléktörvényt.
A kormánypárti politikus megjegyezte, hogy még napjainkban is lehet olyan választott képviselője az országnak, akinek a rendszerváltozás után 27 évvel is csak idézőjelek között ünnep 1956. október 23-a. Gulyás Gergely szerint
a kijózanító valósággal való szembesülés – ha az egyéntől nem is – legalább egy politikai közösségtől elvárható.”
(888.hu, Sümeghi Lóránt)