Ismét kétségbe vonták a magyar demokráciát és jogállamiságot Brüsszelben, az Európai Parlament LIBE bizottságának ülésén a Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely közreműködésével. Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanakkor leszögezte: a kormány a végsőkig hajlandó elmenni az ország érdekeinek és a magyar emberek biztonságának védelme érdekében.

– Magyarország érdekeiért és a magyar emberek biztonságáért készek vagyunk a végsőkig elmenni – szögezte le tegnap Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igaz­ságügyi bizottságának (LIBE) meghallgatásán.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére a testületnek különjelentést kell készítenie a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A magyar kormányt egyaránt támadják a határzár, a betelepítési kvóta elutasítása és a civil szervezetekre vonatkozó jogszabály módosítása miatt. Szijjártó Péter az ülésen, valamint az azt követő sajtótájékoztatón is utalt rá, hogy az észszerű vitát fontosnak tartja, ugyanakkor úgy érzi, hogy a LIBE tagjainak zöméből hiányzik ehhez a kellő nyitottság.

De az álláspontok a legtöbb kérdésben ettől függetlenül is rendkívül távol esnek egymástól, „teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról”. A tárcavezető fontosnak tartotta, hogy a magyar kormány politikáját a választópolgárok véleményének figyelembevételével alakítja ki, ezt a célt szolgálják a Brüsszelből éles kritikával illetett nemzeti konzultációk.

Így pedig, amikor állást foglal az illegális migráció és a betelepítés ellen, azt szélesebb demokratikus felhatalmazás birtokában teszi, mint amit a migránspárti EP-képviselők fel tudnak mutatni a maguk oldalán.

Szijjártó Péter visszautasította, hogy egyesek az uniós támogatások megvonásával fenyegetőznek, hiszen – mint mondta – ezeknek a pénzeknek nem a magyar kormány, hanem sok esetben a Magyarország területén működő nyugati cégek a haszonélvezőik, miközben sok magyar dolgozik például Németországban. Magyarország tehát nemcsak haszonélvezője az uniónak, ahogy azt állítják, hanem hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió visszanyerhesse a 2008-as gazdasági válság idején megtört versenyképességét.

A miniszter leszögezte: senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy az illegális bevándorlás súlyos veszély, amit az elmúlt évek eseményei bizonyítanak.

Mint mondta, az EU minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe, ezért mihamarabb helyre kell állítani a kontinens biztonságát, és ebből a munkából Magyarország kiveszi a részét: eddig körülbelül 800 millió eurót költött az unió határainak védelmére és a migrációs krízis kezelésére. Megjegyezte azt is, nehéz a véletlennek betudni a párhuzamosságokat Soros György és Brüsszel bevándorlási tervei között.

Ami a sajtószabadságot és a jogállamiságot illeti, a külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországon bárki szabadon bírálhatja a kormányt. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországon csaknem 60 000 civil szervezet működik, többségüknek nincs problémájuk a szabályozási környezettel. A kevés kritikus egyike a Helsinki Bizottság, amely az szja-felajánlások alapján szerény társadalmi támogatottságnak örvend. A Helsinki az ugyancsak Soros György által támogatott Mérték Médiaelemző Műhellyel egyetemben meghívottként vett részt a LIBE ülésén.

Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság vezetője felszólalásában azt állította, hogy az uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Polyák Gábor pedig a Mérték Médiaemelző Műhelytől arról értekezett, hogy bár még vannak szabad sajtótermékek, de a sajtószabadság lényegében megszűnt, a „független” újságírók helyzete bizonytalan, s ezért az Európai Unió fellépését kérte a magyar kormánnyal szemben.

A Soros Györgyhöz köthető szervezetekkel szemben a harmadik meghívott, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy egy jogi köntösbe bújtatott ideológiai harc zajlik Európában; ebben a küzdelemben Magyarország a nemzeti szuverenitás védelme mellett áll. Jelezte azt is, hogy a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve hazánk egyáltalán nem tartozik a problémás tagállamok közé.

A kormánnyal és a magyar állásponttal szemben kritikus EP-képviselők a bizottsági ülésen a már jól ismert szólamokkal támadtak: jellemzően a szolidaritás hiányáról, a határzár embertelenségéről értekeztek, s akadtak többen is, akik számonkérték Szijjártó Péteren, hogy a miniszter szerint a kormány a magyar embereket képviseli.

Az indoklás szerint csak egyének léteznek egyéni akarattal, s egy kormány nem beszélhet egy ország nevében. Elítélte a kormány politikáját a DK-s Niedermüller Péter és a szocialista Szanyi Tibor is. Párttársa, Ujhelyi István Radikális Európai Demokraták mozgalmának tagjaival eközben szórólapokat osztogatott, ahogy a politikus fogalmazott: az „Orbán-terv” leleplezése érdekében.

Ugyanakkor a magyar álláspont mellett nem csak a Fidesz–KDNP politikusai, Járóka Lívia és Gál Kinga álltak ki tegnap. A német Monika ­Hohlmeier (Európai Néppárt) szerint Magyarország büszke lehet gazdasági eredményeire, csupán annyit rótt fel a kormánynak, hogy szerinte az nem tesz egyértelmű különbséget migránsok és menekültek között.

Marek Jurek (Európai Konzervatívok és Reformerek) a kormánykritikus szervezetek képviselőihez címzett felszólalásában kifogásolta, hogy előadásuk túl általános és egyoldalú volt. Hiányolta a konkrét eseteket, a bizonyítékokat az állítólagos jogsértésekre, s szavaiból az is kiderült: nincs meggyőződve arról, hogy a Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely képes árnyaltan megjeleníteni több ezer magyarországi civil szervezet véleményét.

– Köszönöm, és egyúttal gratulálok a magyar kormánynak, hogy ügyesen ellenáll az EU diktátumainak – ezekkel a szavakkal fordult Szijjártó Péterhez a svéd Kristina Winberg (Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája), aki saját hazáját emelve ki intő példaként azt mondta: ne akarják lemásolni a svéd multikultit! – Brüsszel és a bevándorláspárti szervezetek folyamatosan az emberi jogokról beszélnek, miközben megsértik az emberek biztonsághoz való jogát – fűzte hozzá, megjegyezve: Sajnálja, hogy nem Szijjártó Péter a svéd bevándorlásügyi miniszter.

A francia Nicolas Bay (Nemzetek és Szabadság Európája) szerint teljesen alaptalan és groteszk a Magyarország ellen felhozott valamennyi vád, majd föltette a kérdést: hol volt Brüsszel és hol voltak a liberális jogvédő szervezetek 2006 véres őszén?

– Jogos elvárás az állam részéről, hogy a civil szervezetek működjenek átláthatóan, hiszen sokan használják álcának ezeket a szervezeteket – fejtette ki, s védelmébe vette a nemzeti konzultációt is.