2006-ban megkezdődött a baloldal szétesése. Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt. A beszédben ilyen és ehhez hasonló beismerések hangoztak el:
Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. […] Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.
A záróbeszéd részletét 2006. szeptember 17-én máig ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták és először csak részletei kerültek nyilvánosságra, rövid idő múlva azonban egy hosszabb, 25 perces rész is.
FONTOS RÉSZLETEK A 2006. MÁJUS 26-ÁN TITOKBAN ELHANGZOTT BESZÉDBŐL:
Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt. Úgy őriztük a politikai egységet tavaly nyár óta, és mögötte mondjuk a szakmai politikai egységet, mint soha ebben az elmúlt években. Vagy talán sose. (…)
Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. (…)
Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen. (…)
Az a csapat, akire rábíztátok ennek az oldalnak a vezetését, az a csapat képes nagyjából erre a teljesítményre. Képes nagyjából programot adni. Lehet, hogy van egy másik csapat, amelyik tud mást. Nem tudunk, nem tudunk ennél többet és ennél jobbat. Nem leszünk rá képesek. Ha belegebedünk, akkor sem. (…)
Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól, meg a jobboldaltól és tanulja most már meg magát nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt. Imádtam. Életem legjobb része volt. (…)
Ott tévedtek, ha azt hiszitek, hogy van választásotok. Nincsen. Nekem sincs. Ma legfeljebb az a választás, hogy megpróbáljuk-e mi befolyásolni, hogy mi történik, vagy ránk fog omlani a francba. (…)
Én azt gondolom, hogy meg lehet csinálni. Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek. (…)
Az a személyes sztorim, hogy változtassuk meg ezt a kurva országot, mert ki fogja megváltoztatni. Orbán Viktor fogja megváltoztatni a csapatával? (…)
Kell még valamit mondanom, Ildikó?
GYURCSÁNY POLITIKAI ÉS ERKÖLCSI HITELE IS MEGSEMMISÜLT
Nemcsak a magyar parlamentáris demokrácia tekintélye sérült ekkor, hanem a miniszterelnök politikai és erkölcsi hitele is megsemmisült. A kormányba vetett bizalom megtörését követően tüntetések sorozata volt Budapesten és az ország nagyvárosaiban, a kormányfő lemondását követelték a hazugságokat ecsetelő beszéd kapcsán. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án történt zavargások során a rendőrök egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így utólag jórészt nem lehetett megállapítani a túlkapások elkövetőinek személyazonosságát. A rendőrség hibásnak és aránytalannak vélt intézkedései okán sokakban megingott a rendvédelmi szerv megítélése is. A közvélemény-kutatások adatai szerint a Fidesz–KDNP, a baloldali győzelemmel zárult 2006-os választások után egy hónappal átvette a vezetést és azóta is megszakítás nélkül a legnépszerűbb pártszövetségnek számít. A 2006. október 1-i önkormányzati választás domináns győzelmet hozott az akkor ellenzéki Fidesznek, szinte valamennyi megyében fideszes többségű önkormányzatok alakultak.
Az ügyben annak idején vizsgálatot indított a Nemzetbiztonsági Hivatal (a mai Alkotmányvédelmi Hivatal), és bő négy hónappal a beszédet elmondó miniszterelnök lemondása után a polgári elhárítás honlapján, anonimizált formában nyilvánosságra is hoztak ezzel kapcsolatban két jelentést. Az első, amely 2007. május 21-i dátummal íródott, a „Gyümölcsöskert” fedőnevű nyomozás eredményeit összegzi, a második, 2009. július 29-i jelentés pedig a „Gerilla” névre hallgató ügy lezárásáról szól. Gyurcsány többször tagadta, hogy a szivárogtatás neki állt volna érdekében, a titkosszolgálati dokumentumokból azonban ennek az ellenkezőjére lehet következtetni. A nyilvánosságra hozott jelentések egyes elemei arra utalnak, hogy a bukott kormányfő tudtával és közreműködésével hozhatták nyilvánosságra a felvételt, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a megszorításokról.
A nyilvánosságra hozott jelentések egyes elemei arra utalnak, hogy a bukott kormányfő tudtával és közreműködésével hozhatták nyilvánosságra a felvételt, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a megszorításokról. A „Gyümölcsöskert” titkosszolgálati akció célja annak feltárása volt, hogy illetéktelenek hallgatták-e le az őszödi kormányüdülőt, vagy a szocialisták közül adta ki valaki Gyurcsány beszédének hanganyagát. A Gyümölcsöskert elnevezésű jelentés kizárta, hogy az épületen vagy az üdülőn kívülről történt volna a lehallgatás. Megállapította, hogy a felvétel készítése nem volt jogellenes, nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket. A titkosszolgálat 2007. május 21. jelentése szerint „a nyilvánosságra hozott kalózfelvétel nem másolata az MSZP részére készült felvételnek. Nem készülhetett titkosszolgálati eszközökkel, azaz sem az épületből, sem kívülről nem hallgathatták le a beszédet.
A felvétel kiszivárogtatóját, megrendelőjét azonban a jelentés szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal nem tudta megállapítani. Azonosították viszont azt az „erősen jobboldali beállítottságú” személyt, aki a hanganyag nyilvánosságra kerülése előtti napon a felvétel birtokában volt, és azt e-mailben továbbította. Az ő kilétét azonban nem tárta fel a titkosszolgálat.
A másik dokumentum a Gerilla fedőnevű művelet lezárásáról készült jelentés, amely az NBH-nál Guevara fedőnéven nyilvántartott személy tevékenységét és az őszödi beszéd kiszivárogtatásában játszott szerepét dolgozta fel. „Guevara” a második jelentés leírása alapján egyértelműen Rózsa-Flores Eduardo újságíró, a délszláv háború veteránja, akit 2009-ben (vagyis két évvel az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után), Bolíviában öltek meg a helyi biztonsági erők.
„Mint utólag kiderült, célszemélyünk csak a legszűkebb környezetével osztotta meg utazásának valódi célját…” – áll a dokumentumban, azaz a terrorizmus gyanújával őt akkor már másfél éve megfigyelés alatt tartó titkosszolgálat sem tudta, miért ment valójában Rózsa-Flores Dél-Amerikába. Mielőtt Bolíviába utazott volna, Rózsa-Flores Kepes András riporternek arról nyilatkozott, hogy Santa Cruzba indul, a Morales-rendszer ellen lázadók kérésére, megszervezni a város és a tartomány katonai védelmét. Arról is beszélt, hogy attól tart: meg fogják ölni Bolíviában. Egy megállapodás szerint azonban a felvétel titokban maradt egészen Rózsa-Flores haláláig. A dokumentumokban az olvasható, hogy a „Guevara” nevű célszemély elmondása szerint „az őszödi miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatója egy MSZP-s politikus, aki a miniszterelnökkel és a frakcióval egyeztetve szervezte meg az inkriminátum (azaz a beszéd hanganyagának) nyilvánosságra hozatalát”. […] „Guevara elmondása szerint a beszéd kiszivárogtatására azért volt szükség, hogy időt nyerjenek, továbbá valamilyen módon eltereljék a figyelmet a költségvetési vitákról, illetve rávilágítson az ország rettentően rossz gazdasági helyzetére. A nyilvánosságra hozatalban az MSZP azért választotta a jobboldal/ellenzék bevonását, mert az elhangzás és a médiába kerülés között eltelt hosszú idő magyarázkodásra kényszerítette volna őket” – áll a dokumentumban.
(Jurák Kata, pestisracok.hu)
Add tovább!
