Az írásom címében elhangzó mondatot M.P. ejtette ki a száján még a köztévés vita előtt. Alpári kijelentéséhez ,,szeretetországa” jobboldali megszólítottjainak címezve még hozzátette, hogy azok:
,,KIHALÓ ÁLLATFAJTA”.
Pe-Tisza! ,,Ha nem tiszta vidd vissza, Peti-szamár megissza.”- mondom parafrazálva. Ez a mondóka részlet jutott eszembe önkéntelenül is a márki-zajosodó hordószónokról.
A mocskolódás hiszem, hogy visszafröccsen annak közvetítőjére és előbb vagy utóbb, de megissza a levét saját durva és kontrollálatlan szájhősködésének.
Apropó! Pár hónapja, fideszes korában nem olvastam Magyarról, hogy egy kihalófélben levő fajta egyik egyedeként aposztrofálta volna maga-magát is.
De akkor ki ez a reinkarnálódott plató-hős, aki rekedtre kiabálja magát mindenhol, amennyiben két embernél több akad az útjába?
A Tisza a maga méltóságával valóban zúgva, búgva töri át a gátat és el akarja nyelni a világot, mondom jelen időben, de a hordalékát a megfelelő pillanatban azért mindig leteszi.
Ennek reményében legyen mielőbb üdvözölve kitaposni szándékozott új medre partra vetett szakaszán, mellékági Peti-sza.
Hord, hordó, hordószónok, ha úgy tetszik hord, hordalék, és a legszebb: hordd el magad!
De szép és kifejező is a magyar nyelv! Az asszociációi szinte végtelenek az értelmezés tekintetében. Jól van ez így!
Há’ nem? De.
Bognár Zsolt /Parabolha/