LÁTVÁNYOSAN NŐTTEK A BÉREK, JELENTŐSEN CSÖKKENT A SZEGÉNYSÉG KOCKÁZATÁNAK KITETTEK ARÁNYA.
Az idén január 1-jén az ország népességének lélekszáma 9,73 millió fő volt. Ennek az egy százaléka 97 300, tehát a 99 százaléka 9,632 millió. Karácsony Gergely, aki a főpolgármesteri feladatainak lényegében hátat fordított, és miniszterelnöki babérokra tör, kampányt indított. Annak vezérfonala az az állítás, miszerint az Orbán-kormány elmúlt tíz évével hazánk lakosságának 99 százaléka rosszul járt, mindössze egy százaléknak kedveztek az intézkedések. Ezt a politikai szlogent azonban a valóság nem támasztja alá. Az alábbiakban a többi között a Központi Statisztikai Hivatal adataiból ismertetünk több fontos mutatót.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2020-ban 403 600 forint, míg 2010-ben 202 600 forint volt. A minimálbér összege 2010. január 1-jén 73 500 forint volt, míg 2020 január 1-jén 161 ezer forint. A szakmunkás bérminimum az előbbi időpontban 89 500, az utóbbiban 210 600 forint volt.
Ha Magyarországon a lakosság egy százaléka járna jól, akkor nyilván az egészségügyi dolgozók is nélkülöznének. Ezzel szemben 2020 januárjától további 14 százalékkal, majd novembertől újabb húsz százalékkal növekedett a szakdolgozók fizetése. Ezt 2022 januárjában további harmincszázalékos béremelés követi majd. Ráadásul a kormány 2021 januárjától fokozatosan végrehajtja az orvosi béremelési programot is, így például 2023-ra egy kezdő rezidens orvosi fizetése csaknem hétszázezer forintra emelkedik, míg egy negyvenéves szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos fizetése eléri majd a 2,38 millió forintot.
Látványosan javultak a munkaerőpiaci mutatók is. A 2010-es foglalkoztatási ráta 57 százalékról 71,9 százalékra nőtt tíz év alatt, míg a munkanélküliségi ráta 10,4 százalékról 4,1 százalékra csökkent.
A tartósan munkanélküliek aránya az összes munkanélkülin belül 50,7 százalékról 28,2 százalékra apadt. Tíz év alatt több mint nyolcszázezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma.
A nyugdíjak 2010 óta 38 százalékkal növekedtek Magyarországon, a nyugdíjas fogyasztói kosárral számolva a vásárlóértékük pedig 10,3 százalékkal nőtt.
A lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának alakulásáról többek között a szegénységnek vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek arányából is képet kaphatunk. Ez az arány 2010-ben 31,5 százalék volt, míg 2019-ben (ez a legfrissebb adat) 17,7 százalék. A statisztikai hivatal külön méri a súlyos anyagi deprivációban élők arányát is. Ide azok tartoznak, akikre a következő kilenc problémából legalább négy jellemző: hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van; nem megfelelő az ingatlan fűtése; nincs kellő fedezet a váratlan kiadásokra; kétnaponta nem kerül hús, hal vagy ezekkel egyenértékű tápanyag az asztalra; nem jut pénz évente egyhetes üdülésre; anyagi okok miatt nem rendelkeznek autóval; nincs mosógép a háztartásban; nincs színes televízió az otthonban; nem rendelkeznek telefonnal. Akikre ez a mutató érvényes, azok aránya 2010-ben 23,4 százalék volt, ami 2019-re nyolc százalékra csökkent. A Magyar Nemzeti Bank adatsora szintén beszédes: a
háztartások nettó pénzügyi vagyona 2010-ben 19 ezermilliárd forint volt, ami 2020-ra meghaladta az 55 ezermilliárd forintot.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára további mutatókra is felhívta a figyelmet a minap egy parlamenti válaszában. Jelezte: a cigányságban megfeleződött a munkanélküliség, a rezsiköltségek átlagosan 25 százalékkal csökkentek, felére esett azok száma, akik határidőre nem tudták befizetni a számláikat. Ehhez hozzátette, hogy az idén minden korábbinál több forrás, 86 milliárd forint jut a szociális gyermekétkeztetésre, miközben a tankönyvellátás teljes körűen ingyenes. Mindezek mellett csaknem félmillió gyermek tudott ingyenesen nyaralni, végül pedig fokozatosan visszaépül a 13. havi nyugdíj is. Emlékeztetett az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataira is. A számok azt mutatják, hogy 2006 és 2010 között a legszegényebb háztartások reáljövedeleme csökkent, ezzel szemben 2010 óta az ő reáljövedelmük nőtt a legnagyobb mértékben.
Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a rendszerváltás óta a legszélesebb körre kiterjedő, legmélyebbre gyűrűző pénzügyi veszélyt a devizahitelezés jelentette.
Ennek szintén az Orbán-kormány vetett véget, több százezer családot segített meg a forintosítás, az elszámolás körülbelül ezermilliárd forinttal csökkentette a háztartások adósságát.
A rezsicsökkentés szintén rávilágít arra, hogy a baloldal 99 százalékról szóló kampánya merő hazugság. A rezsitörvény elfogadásával 2013-ban sikerült mérsékelni az áram-, a földgáz-, a távhő- és a víziközmű-szolgáltatás lakossági árát, összességében 25 százalékkal. Ennek köszönhetően európai összehasonlításban a magyar fogyasztók fizetik az energiáért a legkedvezőbb árat. A magyar családtámogatási rendszer bőkezűsége szinte példa nélküli a világban, amelynek köszönhetően a 2010-es években nőtt a termékenységi ráta, és 2020-ban 3,4 százalékkal több gyerek született, mint egy évvel korábban. Az idei költségvetés 2295, a jövő évi 2778 milliárd forintot tartalmaz családtámogatási célokra. Az otthonteremtési program számaira is érdemes egy pillantást vetni: 2016 és 2020 között összesen 155 823 család élt a csokkal, ők összesen 386 milliárd forintnyi támogatással lettek gazdagabbak.
Jövőre az újabb adócsökkentéseknek köszönhetően 423,5 milliárd forint marad a családoknál. A 25 év alattiak szja-mentessége 140 milliárd forintot, az otthonteremtés áfa- és illetékmentessége 170 milliárd forintot, a munkáltatói adók csökkentése pedig 113,5 milliárd forintot jelent.
(Kiss Gergely, magyarnemzet.hu)
Oszd meg a barátaiddal is!
