Ez a helyzet a gazdasággal is. Az újraiparosítás az ipart pörgeti, az ország szépülése a turizmust erősíti, a CSOK és az adókedvezmények az építkezések számát növelik. A magyar miniszterelnök megmondta előre, hogy a visegrádi országok gyorsabban fognak növekedni az eurozónánál.
Orbán Viktor miniszterelnök 2014 májusában Pozsonyban úgy fogalmazott: a visegrádi „térség államai között a lehető legsokoldalúbb együttműködést kell kialakítani, mert ez a térség igy lehet földrészünk növekedésének motorja.”
2017 júniusában, a Visegrádi Négyek elnökségének átvételekor pedig azt mondta: „itt vannak Európának azok a rejtett tartalékai, kulturális és gazdasági tartalékai, amelyek ha egyszer megmozdulnak, akkor nagyot fog nézni majd Európa.”
Egyértelmű, hogy a visegrádi országok egy erős felzárkózó pályára álltak, és gazdaságuk fejlettsége néhány évtizeden belül meghaladhatja majd az EU átlagos gazdasági fejlettségét. Ez azért lehetséges, mert ezek az országok működésükben, gazdasági kapcsolataikban és kultúrájukban jobban hasonlítanak Németországra, mint a déli államokra, így várhatóan sorra lehagyják majd Görögországot, Portugáliát, Olaszországot és egyszer talán Franciaországot is. Ugyan Románia is gyorsan növekedett tavaly, de ezt beárnyékolja, hogy közben mintegy harminc százalékkal nőtt a román külkereskedelmi mérleg hiánya.
A cseh növekedési adatot még nem közölte az Eurostat, de Lengyelország, Szlovákia és Magyarország is az élbolyban végzett, és várhatóan a cseh adat is meghaladja majd a 4 százalékot. Magyarország pedig éves és negyedéves összevetésben is az elsők között szerepel. Míg Magyarország a 4. negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,8 százalékkal nőtt, addig például Olaszország csak 1,6 százalékkal.
A miniszterelnök elemzése eddig igaznak bizonyult. De sajnos mindent el lehet rontani. Ezért is lenne égbekiáltó hiba – belátható időn belül – újra a magyar baloldalra bízni a kormányzást.
(forrás:spiler.blog.hu)