Tisztelt Tamás!
Amikor a megvezetett panel proli ostobán s zOrbánt emlegeti, csak legyintek. Mindenki nem gondolkodhat. De a mai napon elém került az írása. Nem baj, ha nem ért az egészségügyhöz, de akkor miért szól bele? Felsorolta a tapasztalatait egy kórházi ellátás során. Sajnálom a beteg hozzátartozóját és jobbulást kívánok neki! A kórházakban, emberek, szavazók dolgoznak. Megkérdezte, hogy akik nem mértek vérnyomást, akik nem pelenkázták, akik nem figyeltek arra, hogy órákat utazzon étlen szomjan azok a zOrbán hívei? Biztosra veszi, hogy az ágytálak cseréje a miniszterelnök munkaköri leírásában benne van? Divatos neolibsi érv, hogy az egészségügy csak pénzkérdés. Kedves Tamás! A székrekedéses betegnek a végbélnyílását elzáró bélsár dugót, mennyiért venné ki egy 75 éves fekélyes bűzlő, szenvedő, türelmetlenül folyamatosan, a fájdalomtól ordítóból? Biztos, hogy eleget fizetett be a közösbe, hogy ezt kifizesse?
Az egészségügyet a világon sehol sem lehet megfizetni. Azt a fajta teljes ellátást, ami Magyarországon van, azt sehol a világon nem is tudják finanszírozni. Az obamacare bukása erről szól. Annyi potyást, amit a Magyar egészségügy eltart, nem lehet teljesítmény romlás nélkül kezelni. De van egy sokkal nagyobb probléma. Az emberek szocializálódása. A ll.vh. után a magyarok pillanatok alatt építették újra az országot. De nem azért, mert a kommunisták jó vezetők voltak, hanem azért, mert a háború előtti keresztény becsületes vezetők alatt szocializálódtak. Ezen az erkölcsi tartáson a szocik regnálása is sokat rombolt, de gyermekeik a neolibsik totálisan züllesztenek. A neoliberális világkép az önzőségre épül. Az egészségügy nem tud önzőségre épülni. Az a sebész, vagy az a nőgyógyász, aki havonta 5-10 millió hálapénzt tesz el, és nem foglalkozik a betegével, annak mennyi fizetést kellene adnunk? Miközben a kórházakban még vannak olyan emberek, akik keresztényi szeretetből segítenek a szenvedőnek, de nehéz számukra. Hiszen amikor az önző neolibsi kiinteget a ML merciből, ekkor nehéz elmagyaráznia a buszra várva a kamasz gyerekének, hogy a becsület és a segítőkészség fontos emberi érték. Hiszen a gyereknek elmondják a társaik, hogy szerintük az apja egy lúzer. Emiatt, amikor legközelebb tapsol annak a ,,sikeres neoliberális’’ propagandistának, vagy politikusnak, akkor gondoljon vissza a fent említett eseményekre a hozzátartozójával és tanulja meg, hogy ingyen ebéd nincs! Nem lehet büntetlenül rombolni és uszítani az embereket, aljas módon, hogy lopási lehetőséghez jusson pár bérhazudozó.
Az USA keresztény elnöke j.F. Kennedy mondta. Világ polgárai ne azt kérdezzétek, hogy mit tehet értetek Amerika, hanem azt, hogy mit tehetünk együtt az ember szabadságáért.’’ Nem véletlen, hogy ezt nem Bush vagy Obi mondta. Ezt könnyen átfordíthatjuk Tamás. Ne azt kérdezze, hogy mit tehet értünk Magyarország, hanem mit tehetünk ezért az országért. Például ostoba megosztani akaró megélhetési neoliberális politikusokat, bérhazudozókat ne támogassunk. Ne forduljunk dühvel azok ellen az egészségügyi dolgozók ellen, akiknek a munkáját nem lehet kifizetni. Ne hazudjuk nekik, hogy kint jobban megfizetik, mert a thm számít a hitelnél is és nem csak egy adat. Hiába kapnak ott több pénzt, az csak az itteni fizetéshez képest sok, az ottaniak nem vállalják annyiért, ezért kell a keleti rabszolga.
Ne azt hirdessük, hogy ,,el lehet innen menni kérem, itt lehet minket hagyni’’ hanem azt, hogy maradj itthon, légy a családoddal és boldogabb leszel, mert ami igazán értékes az pénzzel nem megvehető. Százezer számra vannak gyermektelen fiatalok, akik nagyon jól keresnek. Mégis boldogtalanok. A keresztény értékrendet nem támadni kell, hanem építeni, mert például az egészségügyben csak az empátia és a szeretet számít, a pénz kevés, bármennyi is van. Az egészségügyben mindenki rászoruló és csak kérhet, nem követelőzhet. Tamás, ha legközelebb a zOrbánt kezdi szidni olyanért, amihez neki nem sok köze van, sőt, gyakorlatilag rengeteget tesz azért, hogy a lerombolt helyzet normalizálódjon. Akkor gondoljon arra, hogy ettől rosszabb is lehet és a hozzátartozója sorsa, még ön előtt áll. Most építi a saját egészségügyi ellátását.
Amikor szidja a stadionokat, gondoljon arra, hogy tízszer annyi kórházi beruházás valósul meg és a sportoló ember sokkal kevesebb kórházi ellátást igényel, mint a kórosan elhízott! Aki ennyi emberhez juttatja el a mondanivalóját, az nem árt, ha valóban gondolkodik! A betegnek még egyszer jobbulást kívánok!
Tisztelettel, Borbély Frigyes
