Széles körben heves bírálatok tárgyát képezi Németországban az a január 1-jén hatályba lépett törvény, mely a közösségi portálokon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szól.
Mark Zuckerberg és a mentorok
A törvény alapján a közösségi portálok (mint pl. a Facebook vagy a Twitter) felhasználói az üzemeltetőnél bejelentést tehetnek, ha jogsértő tartalommal találkoznak. Közölniük kell, hogy szerintük melyik törvény mely paragrafusával ellentétes a kifogásolt tartalom. Az üzemeltetőnek panaszkezelő szolgálatot kell működtetnie, és a főszabály szerint a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölnie vagy elérhetetlenné kell tennie a valóban jogsértő tartalmat.
A törvény szövege szerint a „nyilvánvalóan jogsértő tartalmak” esetében szigorúbb a szabály, ezeket a tartalmakat 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni. A portálok üzemeltetői akár ötmillió euró (1,55 milliárd forint) pénzbüntetést is kaphatnak, ha nem tesznek eleget a jogszabály által keletkezett új kötelezettségeiknek, amelyek között az is szerepel, hogy negyedéves jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról.
A szociáldemokrata (SPD) vezetésű szövetségi igazságügyi minisztérium irányításával kidolgozott jogszabály alkalmazásának első hetében az előkészítés során megfogalmazott bírálatokat ismételték meg mindazok, akik elutasítják a törvényt – köztük a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), a Zöldek pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet –, de már konkrét példákra hivatkoztak.
Beatrix von Storch
Fotó: AFP
A leggyakrabban emlegetett ügy egy AfD-s Bundestag-képviselő, Beatrix von Storch és a Titanic című szatirikus magazin esete a Twitter mikroblog portállal. A képviselő egy bejegyzésében nehezményezte, hogy a kölni rendőrség német, angol és francia mellett arab nyelven is boldog új évet kívánt Twitter-oldalán, és úgy vélekedett, hogy a hatóság ezzel a kedvében akar járni a szavai szerint
barbár, csoportosan nemi erőszakot elkövető muszlim férfiak hordájának.”
A képviselőt ezért az üzemeltető fél napra kitiltotta a portálról, és a bejegyzést elérhetetlenné tette. Törölte a Titanic egyik posztját is, amelyben a szatirikus lap az AfD-s képviselő bejegyzését kifigurázva azt írta, érthetetlen, hogy a német rendőrség miért használ arab számokat, hiszen
úgysem tudom hívni a segélyhívó számot, amikor a barbár hordák meg akarnak erőszakolni.”
A törvény a jogérvényesítés javításáról a közösségi portálokon című jogszabály bírálói szerint ez az ügy három gyengeségre is rávilágít, és egyik bejegyzést sem kellett volna feltétlenül törölni. Az új törvény először is szűkíti a véleményszabadságot.
A polémia, a szatíra, az irónia, a szexizmus, a kritika vagy a rasszizmus emberileg ugyan gyakran nehezen elviselhető, de törvényileg nem tiltott”
– mondta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak Stephan Scherzer, a német lapkiadók szövetségének (VDZ) ügyvezetője, aki szerint a jogszabály a cenzor szerepébe kényszeríti a közösségi portálok üzemeltetőit.
A Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak FDP-s és zöldpárti politikusok azt is hangsúlyozták, hogy a törvény egyik fő következménye a „jog privatizációja”. Mint mondták, a kormánypártok – az SPD és az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség – a jogszabállyal magánkézbe adnak, vagyis a portálok üzemeltetőire bíznak az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket, arra köteleznek nem jogi szolgáltatásokra szakosodott vállalkozásokat, hogy rövid határidővel megválaszoljanak esetenként igen súlyos jogi kérdéseket.
Zuckerberg és Merkel
Fotó: AFP
Ezzel kapcsolatos a harmadik fő kifogás, az úgynevezett overblocking – tartalmak túlzott mértékű törlése, elérhetetlenné tétele – probléma. A kritika szerint a törvény arra ösztönzi a portálok üzemeltetőit, hogy a büntetés kockázatának csökkentése érdekében akkor is töröljék az adott tartalmat, ha nem teljesen biztos, hogy jogsértő.
Egy sor további bírálat is övezi az új törvényt, sokan kifogásolják például azt, hogy nincs pontos meghatározás a központi fogalmakra, a többi között a „nyilvánvalóan jogsértő tartalom” fogalmára.
Roland Jahn, a Stasi iratanyagát kezelő hivatal vezetője szerint ez túlzás. A törvény a jogállamiság érvényesítéséről szóló „demokratikus vita” terméke, és ez nem vethető össze a Stasi működésének alapelvével, a félelemkeltéssel – mondta a szakember a Bild am Sonntagnak. Megjegyezte, hogy a vitát tovább lehet folytatni, és lehet követelni módosításokat a törvényhozótól, ami a Stasi idején elképzelhetetlen lett volna.
