Van ez a Vásárhelyi Mária, akinek a férje Dés László. Kb. erről híres Vásárhelyi. Meg arról, hogy az apja egy kőkommunista gazember volt, erről itt írtunk:
A sz(t)arklikk.hu nevű moslékportálon egy KOMCSI GAZEMBERNEK a lánya sivalkodik és nácizza a Fideszt
Szóval a disznószemű azt magyarázza legújabb agymenésében, hogy számára vannak már No Go zónák, ahova már a hatalom betette a lábát…bla bla bla….és sorolja az ökörségeit. Nem is ez az érdekes. Ez csak a szokásos.
A lényeg az, hogy a disznószemű képes volt ezt leírni:
A Kádár-rendszer a nyolcvanas években azért volt élhető a többség számára, mert békén hagyták az embereket.
Békén hagyták az embereket, aha! Hoooogyne! Noooormális?!?!? Erről a békénhagyásról tudnának mesélni a nagyszüleink.
1987-ben is akasztottak
Előzetesen annyit: a közel három évtizeddel a történtek után „megnyíló” volt bévés olyan, két embert megöléséért halálra ítélt férfi utolsó perceiről számol be, akit 1987. szeptember 3-án
hajnali 4 órakor akasztottak fel
a Szegedi Fegyház és Börtön kivégző udvarán. Egyébként ez volt az utolsó kivégzés a Csillag börtönben.
– A rab őrzésében nem vettem részt, ám életének utolsó félórájára odarendeltek. De mielőtt erről a konkrét estről szólnék, beszélek az ítélet végrehajtókról, akik a 80-as években az egyik fővárosi BV intézet alkalmazásában álltak, általában, mint munkáltatási felügyelők. A kiválasztáshoz erős szűrőn kellett átmenniük. Voltak olyanok, akik már a betanulás időszakában visszaléptek, vagy az első „éles” helyzet megkezdésekor, az előkészületeknél mondtak csődöt. Azért kellett minden alkalommal két segédet is alkalmazni, hogyha bármi történik, a feladatot meg tudják oldani.
– Az ítélet végrehajtók mindig a kivégzés előtti estén érkeztek meg a végrehajtásra kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben. Tévhit, hogy felkeresték a „célszemélyt”, bemutatkoztak neki, mintegy pszichikai, félelemkeltő hatást gyakorló szándékkal. Nem kizárt azonban, hogy rejtett helyről megfigyelhették őket. Ez alapján előkészítették az eszközeiket.
Az akasztás borzalmas részleteit itt lehet tovább olvasni:
https://magyarnoir.blogstar.hu/2017/09/03/az-utolso-csillagos-kivegzes-kronikaja/41907
Továbbá:
A magyar történelemben példátlan méretű kivégzéssorozatról, a zömében 1957 és 1961 között zajlott kádári megtorlásról miért nem beszél Vásárhelyi?
A kádári megtorlás során 10-20 ezer embert kilakoltattak. Sokan az állásukat vesztették el a forradalom után: pedagógusokat, vasutasokat, katonatiszteket bocsátottak el tömegesen. Az országból becslések szerint 180-200 ezer ember menekült el a megtorlás miatt.
A fegyveres harcokban 1956-ban húszezer ember sebesült meg, Horváth Miklós történész szerint a forradalom és szabadságharc önmagában 2346 halálos áldozatot követelt, 1847-et Budapesten, 596-ot vidéken. Ezután tízezres nagyságrendben helyeztek embereket közbiztonsági őrizet alá (magyarán: internálták őket, mintegy 13 ezer emberről lehet szó). Kahler Frigyes jogász-történész idéz ugyanakkor egy állítólagos kijelentést arról, hogy 1956 után 1,1 millió embert akart internáltatni Kádár János. – írja az origo.hu
Erről miért nem beszél a disznószemű?
Ennyire békénhagyták az embereket a Kádár-rendszerben.
Vásárhelyi húzza le magát!
mindenszo.hu
Oszd meg a barátaiddal is!
