Egy frissen kiszivárgott dokumentum szerint a brüsszeli székhelyű Európai Bizottság tovább kurtítaná a nemzetállamok szuverenitását. (via Reuters)
A jelenlegi uniós szabályok szerint – melyek a 2009-es lisszaboni szerződés óta vannak érvényben – a tagállamoknak egyhangúlag kell támogatniuk egy esetleges adópolitikával kapcsolatos változtatást. Az adópolitika ugyanis alapvetően a nemzeti szuverenitáshoz tartozik, és ezt az Európai Unió el is ismerte, ezért nem is volt döntési kompetenciája a tagországok esetleges adóemelésében, adócsökkentésében.
Fotó: AFP
Ez azonban hamarosan változhat. Egy kiszivárgott munkadokumentum szerint ugyanis Jean-Claude Junckerék azt fontolgatják, hogy a lisszaboni szerződés egyik záradékát felhasználják,
A dokumentumban az Európai Bizottság a lisszaboni szerződés 48. cikkének hetedik bekezdésében szereplő átvezető („passarelle”) záradékára hivatkozik, melynek értelmében az Európai Tanács felülbírálhatja a döntéshozatali mechanizmust, hogy meggyorsítsa a döntéshozatali eljárásokat.
Az Európai Bizottság legújabb kezdeményezése az olyan mamutvállalatok adóügyei miatt került elő, mint a Google, a Facebook és az Amazon. Ezek a cégek ugyanis az unió jelenlegi szabályozását kihasználva a legkisebb adóterheket „nyújtó” uniós tagországokban, Máltán, Írországban és Luxemburgban székelnek.
Juckerék azonban ezt el szeretnék kerülni, s a digitális gazdaság tisztességes adóztatása címén tovább kurtítanák a nemzetállamok hatáskörébe tartozó jogköröket, csökkentenék a vétójogokat.
Egyelőre kérdéses, mennyire lesz sikeres az Európai Bizottság célkitűzése.
Az Európai Tanácsnak ugyanis ilyen horderejű változtatásokról értesítenie kell a tagállamok parlamentjeit, s ha azok hat hónapon belül belül kifogást emelnek, akkor a határozat nem emelkedhet jogerőre. Viszont ha ez elmarad, könnyen precedenst is teremthet.
(Nagy Gábor, 888.hu)
