Szeptember 22-én áll újra bíróság elé a több mint hatmilliárd forintos költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csaba, aki folytatja majd a júniusban megkezdett, s már akkor több naposra tervezett vallomását. Ahogy beszámoltunk róla, az ügyvéd tagadta a vádakat a bíróságon és koncepciósnak titulálta az egész eljárást. A vádirat szerint azonban Czeglédy, mint az elsősorban diákmunkaerő közvetítésére szakosodott Humán Operátor Zrt. vezetője, olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja az adó és járulékfizetések elkerülése volt. A diákok kiközvetítése során a bűnszervezet 2011 és 2017 között Czeglédy iránymutatása alapján egy olyan számlázási láncolatot alakított ki, melynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén a csupán átszámlázást végző gazdasági társaságok, felső szintjén pedig a Zrt. állt.
A baloldal házi ügyvédjeként is aposztrofált, a kamarából felfüggesztett jogász a júniusi tárgyaláson részletes fejtegetésbe kezdett ártatlanságáról, hangsúlyozva, hogy az ügyészség szerint eltűnt hatmilliárd forintnak a nyomát sem találták meg nála, aminek az az oka, hogy ezt az összeget nem is tűntette el senki. Kitért arra is, hogy az eljárás hemzseg a törvénytelenségekről és hogy nem is Kecskeméten kellene tárgyalni az ügyet.
Mielőtt egyébént a Gyurcsány-családhoz igen közel álló Czeglédy megszólalt volna, a bíróságon történt egy érdekes fejlemény. Mégpedig az, hogy
A. Zoltán, aki az egyik érintett iskolaszövetkezet vezetője, a vád szerint Czeglédy strómanja volt, az őt érintő elkülönített eljárásban korábban terhelő vallomást tett az ügyvédre, ám miután első fokú elmarasztaló ítéletét másodfokon hatályon kívül helyezték, és ügyét egyesítették Czeglédy perével, Kecskeméten is vallomást tett. Csakhogy itt már azt mondta, csak azért ismerte el korábban bűnösségét, hogy a börtönből kiszabaduljon, ahol többször megverték.
Czeglédyt amúgy a súlyos vádak ellenére tovább pátyolgatja a baloldal, elsősorban a DK, amely az általuk vezetett budapesti kerületekben jól jövedelmező megbízásokhoz juttatta az ügyvéd irodáját. Az egyébként szombathelyi politikus a parlamentet is megcélozta, indul a nemsokára rajtoló baloldali előválasztáson, riválisa a körzetben az LMP-s Ungár Péter.
Szakértők, majd tanúk jönnek a Gyárfás-perben
Szintén szeptember végén folytatódik a Fenyő János elleni 1998-as merénylet kapcsán felbujtással vádolt Gyárfás Tamás büntetőpere. A Fővárosi Törvényszék eljáró bírója, Póta Péter négy tárgyalási napot tűzött ki a következő hónapban, amelyeken szakérők meghallatását tervezik. Ahogy korábban szintén megírtuk, ezen felül az ősszel mintegy félszáz tanút idéz be majd a bíróság, így szinte biztos, hogy idén nem lesz első fokú ítélet.
A vád egyik alappillérét azok a pár évvel ezelőtt megtalált hangfelvételek jelentik, amelyeket az a már többszörösen elítélt Portik Tamás rögzített titokban, akit az ügyészség szerint Gyárfás megbízott a merénylettel. A gyilkosságot végül a már életfogytiglani börtönbüntetését töltő Jozef Rohác hajtotta végre, ám ez csak jóval később derült ki, miután a szlovák bérgyilkos DNS-ét azonosították a gyilkosság helyszínétől nem messze eldobott sapkában.
A volt médiavállalkozó pere 2019 novemberében kezdődött és Gyárfás is több napon keresztül tartó vallomásban mondta el véleményét a vádról, tagadva a bűncselekmény elkövetését. Védekezésének hangsúlyos eleme, hogy Portik hiába próbálta a beszélgetések során kimondatni vele, hogy ő volt a gyilkosság felbujtója, ilyen egyszer sem hangzik el, mégpedig azért, mert nincs is köze a merénylethez. Az ügyészség egészen más állásponton van, a vádirat szerint Fenyő és Gyárfás között a kilencvenes években üzleti vita, hatalmi harc és abból fakadó személyes ellentét bontakozott ki. Gyárfás pedig ezt úgy akarta lezárni, hogy végleg megszabadul riválisától. Az ügyészség szerint pedig a hangfelvételek bizonyító erejűek.
Nem is meglepő, hogy az elmúlt tárgyalásokon éppen ezek a hanganyagok kerültek a középpontba, Gyárfásék a sokkal inkább a vádat alátámasztó nyelvészeti szakvéleményt igyekezték ízekre szedni, sokszor személyeskedésig fajuló vitákban.
Továbbra sem nyilvános Demeter Márta pere
Zárt ajtók mögött ugyan, de november 9-én a pár napja éppen a tervezett újabb pártváltását bejelentő Demeter Márta (egyelőre) LMP-s országgyűlési képviselő pere is folytatódik a bizonyítási eljárással. A politikust hivatali visszaéléssel vádolja az ügyészség.
A vádirat szerint Demeter 2018 szeptemberében országgyűlési képviselőként a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatokról szerzett tudomást, majd azokat a közösségi oldalán közzétette azzal a megjegyzéssel, miszerint a Magyar Honvédség a miniszterelnök közvetlen hozzátartozóját törvénysértő módon szállította. Mint kiderült, Demeter ezzel bakot lőtt, ezzel együtt megszegte törvényi kötelezettségét, hiszen bizalmas adatokat hozott nyilvánosságra. A képviselő a tavaly februárban megtartott előkészítő ülésen megalapozatlannak nevezte a vádat és hangsúlyozta, hogy nem hozott nyilvánosságra semmilyen titkos adatot.
(Baranya Róbert, mandiner.hu)
Add tovább!
