A képen látható Szabó Sándor a vezetője a Szombathelyi Törvényszék büntetés-végrehajtási csoportjának, amely a minap úgy döntött, szabadon távozhat a börtönből Marian Cozma román kézilabdázó egyik gyilkosa, Sztojka Iván. Milyen különös véletlen, hogy az országszerte hatalmas felzúdulást keltő döntés ahhoz a Szabó Sándorhoz köthető, aki a kormánynak gyakorlatilag hadat üzenő, azt külföldi fórumokon hátbatámadó Országos Bírói Tanács elnökhelyettese…
Tegnap a PestiSrácok.hu írta meg elsőként, hogy múlt csütörtökön kedvezménnyel, feltételesen szabadult és kisétálhatott a börtönből a Cozma-gyilkosság harmadrendű vádlottja, Sztojka Iván. Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg brutális kegyetlenséggel. Sztojka kiengedésével gyilkosai közül már csak ketten vannak börtönben. Sztojkát első fokon húsz, másodfokon nyolc évre ítélték, amelyet a Kúria tizenhárom évre súlyosbított. Sztojka fizikai bűnsegédje volt a bestiális gyilkosságnak: megosztotta Cozma figyelmét, aki így nem tudott védekezni az őt végül szíven szúró Raffael Sándor ellen.
Sztojka kiengedéséről a Szombathelyi Törvényszék büntetés-végrehajtási csoportja döntött, amelynek vezetője Szabó Sándor, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnökhelyettese. Szabóék szerdán közleményt adtak ki, amelyben azzal próbálták magyarázni döntésüket, hogy szerintük Sztojka „társadalomba való reintegrációja megfelelő”. Továbbá azt állították, Sztojkának rendezettek a családi kapcsolatai, így „feltételes szabadságra bocsátása esetén pozitív, támogató hozzátartozói háttérrel rendelkezik, továbbá a lakhatása is biztosított”.
- Hogy ehhez mit szól a „társadalom”, amelybe Sztojka már „reintegrálódott” (legalábbis Szabó Sándorék szerint), és ahová most a Cozma-gyilkos Sztojkát visszaeresztik, arra láthatóan senki sem kíváncsi.
SZABÓ, DARÁK ÉS HILBERT
Szabóról azt is érdemes tudni, hogy hivatalos életrajza szerint egyszer már tagja volt az OBT-nek (1990 és 1994 között), ezért a hatályos jogszabályok szerint most nem lehetne újra az: a törvény ugyanis kizárja a tagok újraválasztását. Mint azt a Magyar Idők korábban megírta: amennyiben az idén újraalakult OBT jogfolytonos a rendszerváltozás után megválasztott első OBT-vel, akkor Szabó jogszerűen nem lehetne ismét tagja a testületnek.
Balról jobbra: Szabó Sándor, az Országos Bírói Tanács soros elnökhelyettese, Hilbert Edit soros elnök, Darák Péter, a Kúria elnöke és Major Zsolt, az OBT leköszönő elnöke a tanács alakuló ülésén, 2018. január 30-án. Fotó: MTI/Mohai Balázs
Az OBT az utóbbi időszakban kőkemény politikai támadásokat intézett a magyar kormány ellen, és gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy ellenzéki párt. A tanácsot soros elnökként Hilbert Edit vezeti, de elnökhelyettesként Szabó Sándornak, tagként pedig Darák Péter kúriai elnöknek is fontos szerepe van a testület ámokfutásában.
- A közigazgatási bíróság felállítása miatt az OBT a közelmúltban az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) beavatkozását kérte, azt hazudva, hogy az Orbán-kormány egy pártbíróság felállítását tervezi. Ezzel a Hilbert–Darák–Szabó nevével fémjelzett tanács egy az egyben beállt az ellenzék és a Soros György bőkezű támogatását élvező nem-kormányzati szervek kórusába, amely kezdetektől fogva ellenzi a magyar igazságügyi hagyományokon nyugvó független közigazgatási bírósági rendszer feltámasztását.
Bár azzal riogatnak, hogy a szervezetet majd bizonyosan fideszes bírókkal és közigazgatási szakemberekkel töltik fel, érdemes megjegyezni, hogy az ítélkezési gyakorlatban elfogultságot eddig csak a balliberálisok irányában tapasztalhattunk. A bíróságokon tapasztalható durva balliberális elhajlásokkal a PestiSrácok.hu is többször foglalkozott, például ebben vagy ebben a cikkben. Az utóbbi időszak legdurvább jogtiprását a Darák-féle Kúria követte el, amely a levélszavazatok megsemmisítésével elvett egy mandátumot a Fidesztől. Az Alkotmánybíróság utóbb teljesen törvénytelennek minősítette a Kúria döntését.
TÖRVÉNYTELENÜL MŰKÖDHETNEK
Az OBT a választási kampány hajrájában kezdte különösen támadni az Orbán kormány által 2011-ben felállított Országos Bírósági Hivatal elnökét, akiről ennek nyomán az ellenzéki lapok sosem mulasztották el megjegyezni, hogy Szájer József fideszes EP-képviselő felesége. A testületnek emiatt több tagja lemondott, a működése pedig így már valószínűleg törvénytelen, mivel a vonatkozó jogszabály pontosan meghatározza, az egyes igazgatási szinteket hány főnek kell képviselnie. Az OBT maradék tagsága folytatta magányos harcát az OBH és a kormány ellen. Ezzel egyelőre azt sikerült elérniük, hogy az ország bírósági vezetői május 29-én kiadtak egy nyílt levelet, amiben azt írják: az OBT tagjainak eddigi tevékenysége nem szolgálja a magyar bírói kar érdekeit, s ezért felszólították őket, hogy „ne veszélyeztessék a magyar bírósági szervezet jövőjét”.
A Magyar Idők korábban azt is megírta: az OBT soros elnökének, Hilbert Editnek különös érdeke fűződhet ahhoz, hogy a testület tovább működjön, a Budapest Környéki Törvényszéket vezető bíró ellen ugyanis fegyelmi eljárás indulna, ha az OBT nem biztosítana neki mentességet, mivel egy belső vizsgálat során kiderült, hogy másodfokú bíróként több mint egy évig hozzá sem nyúlt az aktáihoz.
Vezető kép: vaol.hu
(forrás: Pilhál Tamás, pestisracok.hu)
