in ,

Így manipulál Pulai közvélemény-hamisító cége, a Publicus

Szakértők szerint a közvélemény-kutatások esetén fontos tényező az úgynevezett kontextus-hatás.

Túl van a vírussokkon a társadalom – ez derül ki többek között a Publicus Intézet felméréséből, amit a Népszava megrendelésére készített és aminek az eredményeit a minap tették közzé. Ennek egyértelmű jele a Publicus szerint, hogy míg márciusban az emberek 76 százaléka vette biztosra, hogy intenzív járvánnyal kell majd szembenéznie Magyarországnak, májusban már csak a negyedük gondolta ezt.

A Népszava azt írja, hogy a megkönnyebbüléssel párhuzamosan egyfajta sérthetetlenségi hit is épül. Egyrészt a polgároknak csak 58 százaléka tippeli azt, hogy Magyarországot eléri a járvány második hulláma – holott a hazai és a nemzetközi szakmai vélemények egyaránt biztosra veszik a vírus visszatérését.

 

A kormány nincs a helyzet magaslatán az elemzés szerint

A Publicus szerint ahogy húzódik vissza a vírus, úgy élednek újra a korábbi politikai beidegződések, amiket felülírt a rászorultság (értsd: mindenki hinni akarta, hogy a kormány és/vagy az egészségügy megmenti az ismeretlen kórokozótól). A veszély ideiglenes múltával azonban már az emberek 49 százaléka úgy gondolja, hogy a kabinet nincs a helyzet magaslatán a koronavírus-veszély kezelésében (ez az arány márciusban még 41 százalék volt) – írják.

Ráadásul a többség (mintegy 60 százalék) úgy gondolja – írja a Népszava –, hogy a kabinet a járványra hivatkozva bevezetett rendkívüli jogrendet arra használta, hogy amit nem sikerült eddig különböző ügyekben véghez vinnie, azt most megtegye. A Publicus borotvaéles logikája szerint mindez bizalmatlanságot szül, aminek legplasztikusabb példája az a hit (az emberek majdnem 60 százaléka így gondolja), hogy a kormány a politikai érdekeinek megfelelően befolyásolja/alakítja a járvánnyal kapcsolatos statisztikákat.

Nemcsak a politikában térnek vissza a régi rutinok a Publicus szerint, de az egészségügyben is – ahol az ellátás elégtelen volta ugyanúgy zavarja az embereket, mint a járvány előtti időkben. Legalábbis amíg márciusban és áprilisban az emberek 95 százaléka vallotta, hogy az egészségügyben dolgozók mindent megtesznek a betegekért és a fertőzöttekért, májusban már 71 százalékos volt ez az arány – írta meg a Népszava.

 

Hogy is van ez?

A kérdőívvel, plusz a rá épülő, mutatós elemzéssel csak egy gond van: szakmailag kikezdhető a hitelessége. Laikusoknak is szemet szúrt a kutatás elfogultsága.

A teljesség igénye nélkül pár érdekesebb kérdés. Az egyik például azt firtatja, meddig tart majd a válaszadók szerint a vészhelyzet. A lehetőségek között felbukkan az „akár néhány évig” és a „tovább” lehetőség is:

De ez sem rossz:

 

Vagy például ez:

 

 

Kontextus-hatás

Szakértők szerint a közvélemény-kutatások esetén fontos tényező az úgynevezett kontextus-hatás. A Publicus kutatásainál megszokhattuk, hogy egyértelműen ellenzéki narratívákat vizsgál, kutat. A kérdőív felépítéséből is azt lehetett látni, hogy egyértelműen ellenzéki megfogalmazásúak a kérdések (pl.: „Schmidt Mária luxusingatlanja”). Ez azért problémás, mert egyrészt megszűri az embereket, egyes kormánypárti szimpatizánsok felhergelhetik magukat és ezért nem válaszolnak a kérdésekre. De olyan hatása is lehet – ez a szakirodalomban klasszikusan a kontextus-hatás –, hogy egyes válaszolók úgy érzik, az az elvárás, hogy úgy válaszoljanak, ahogy a kérdőív megtervezője elvárja, és ez torzíthatja az adatokat. Ebből is adódhat, hogy ilyen eredmények születnek a kutatásukkor.

 

Téves következtetések

Ezen felül téves következtetéseket von le az adatokból a kutatás. Egészen pontosan nem bizonyítható ok-okozati összefüggéseket feltételez. Ennek a legjellemzőbb példája az egészségügyre vonatkozó adatsor változásának értelmezése. Itt egyértelműen a rendszer nyakába varrja az adatok romlását, amikor erre semmi alap nincs a számok tükrében. Érdekes, hogy az áprilisi 95 százalékos bizalom az „emberek” dicsérete, de ha már romlás van az adatokban, akkor az egyértelműen a kormánnyal való elégedetlenséget jelzi.

 

Gumifogalmak létrehozása

Lehet bírálni a „kormány nem áll a helyzet magaslatán” megfogalmazást is. Itt valószínűleg az volt a kutatók célja, hogy közérthető nyelvezetet használjanak, azonban így egy olyan gumifogalom jött létre, ami többféleképpen is értelmezhető. Szintén furcsa az emberek 58 százalékos többsége esetén azt mondani, hogy sérthetetlenségi hit épül, azért ez mégiscsak az abszolút többsége az embereknek, tehát a többség igenis számít második hullámra. írja a mandiner.hu

(mandiner.hu)


 

Nekünk már csak egy kérdés lenne Pulaihoz: mit hazudozol összevissza, Te patkány?

mindenszo.hu

 

Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Ejha! A Jobbik volt szakértőjéhez és áfacsaló bűnbandájához vezetnek a háromszázmilliós droglabor szálai – Videó

Kiakadtak Amerikában a normálisak: New York-i rendőrségi vezető: ne kezeljenek minket állatokként! – Videó