Az európai uniós fővárosok közül a magyar lakossági fogyasztók jutnak hozzá legolcsóbban a földgázhoz a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal számításai szerint. A villamos energia átlagára továbbra is Budapesten a harmadik legolcsóbb.

 

Továbbra is Európa egyik legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhatnak a magyar lakossági fogyasztók a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott ár-összehasonlítása alapján. A frissen közzétett áprilisi adatok az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatják be.

Budapesten a villamos energia lakossági átlagára 2018 áprilisában 12,09 eurócent volt kilowattóránként (euró­cent/kWh), ami az európai fővárosok között a harmadik legalacsonyabb árat jelenti. Csak Vilniusban, Szófiában és Belgrádban volt olcsóbb az áram az elmúlt hónapban.

Ha a vásárlóerő-paritáson mért értékeket nézzük, akkor a magyar főváros éppen a lista közepén helyezkedik el. A hivatal ebben az esetben nem a fogyasztók jövedelmi helyzetével korrigálja a nominális árakat, hanem az egyes országok árszínvonalának unióstól való eltérésével. Vagyis a korrekció a fővárosi végfelhasználói árakat az országos árszínvonal tükrében értékeli.

Ennek megfelelően például a magas koppenhágai energiaár egy relatíve magas fogyasztói árszínvonalú országban vásárlóerő-paritásra átszámítva már jóval olcsóbbnak hat. Természetesen amennyiben az uniós átlagos árszínvonaltól elmarad az országos árszínvonal, úgy a vásárlóerő-paritásos ár alakul magasabban, mint például Budapesten.

A lakossági fogyasztók számára biztosított földgáz átlagárát tekintve (3,30 eurócent/kWh) – mivel a bukaresti gázár tíz százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest – az EU-ban most először a legolcsóbb főváros Budapest lett. A nem tagország Szerbia fővárosában egy kevéssel még ennél is olcsóbb volt áprilisban a földgáz, míg Stockholm magas gázára messze elszakadt a mezőnytől.

A hazai egyetemes szolgáltatói gázárak vonatkozásában a hivatal azt hangsúlyozta, hogy a beszerzési (régiós) gázár csak egyetlen tényező a végfelhasználói árban. Lakossági fogyasztás esetén a számlának csupán 49 százalékát teszi ki magának az energiahordozónak az ára. Ehhez adódik hozzá a teljes díj 30 százalékát kitevő rendszerhasználati díj. Ez a szállítás, az elosztás és a tárolás költsége. Mindezek adják az áfa alapját. Nem kell energiaadót fizetniük a lakossági fogyasztóknak Magyarországon, szemben az uniós gyakorlattal.

A földgáz és az áram átlagárában is tapasztalható volt csekély, század euró­cent/kWh nagyságrendű változás az előző hónaphoz képest, ám ezt a forintnak az euróhoz viszonyított árfolyamváltozása okozta. A lakossági árak ugyanis továbbra sem emelkednek a kormány rezsicsökkentési programjának köszönhetően. Ismert, a kabinet 2013-tól egységesen, sávhatárok nélkül, több lépcsőben (átlagosan 25 százalékkal) csökkentette a villamos energia, a földgáz és a távhő lakossági fogyasztói árát.

Ennek eredményeként e közműszolgáltatások a hazai lakossági fogyasztóknak már közel négy éve változatlanul alacsony áron biztosítottak hazánkban. A lépések következtében jó ideje a magyar fogyasztók fizetik Európában az egyik legalacsonyabb árat az áramért, a gázért és a távhőért. A rezsicsökkentési programot megelőzően Európában a magyarországi energiaárak voltak a legmagasabbak a lakosság fizetőképességéhez mérve.

A rezsiköltségek mérséklése a korábban felhalmozott hátralékok alakulására is kedvező hatással volt: 2012-ről 2016-ra 48 százalékkal esett vissza a földgáz-, a villany- és a távhőszámla-tartozások összege.

 

(forrás: Somogyi Orsolya, magyaridok.hu)