A Soros-terv és a Soros-szervezetek befolyása érhető tetten az állandó, felső korlát nélküli, kötelező migránskvóták brüsszeli javaslata mögött Hollik István szerint. A kormánypárti képviselő úgy látja, a dokumentumot jegyző Európai Parlament szakbizottságában szinte csak olyan képviselők ülnek, akikre a milliárdos és a hálózata szövetségesként tekint. Köztük van a DK-s Niedermüller Péter is.
– Európa megvédése helyett Brüsszel „kifejezetten a migránsok betelepítésére rendezkedik, rendezkedett be”, ezért is fontos, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt a nemzeti konzultáción – hangsúlyozta Hollik István tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján.
A KDNP-s országgyűlési képviselő arra emlékeztetett: az Európai Parlament (EP) szakbizottsága által két hete jóváhagyott javaslattervezet szerint a jövőben lehetővé tennék, hogy harmincfős csoportokban nyújtsanak be menedékkérelmet a migránsok, az oldalági rokonság is bevonható lenne a családegyesítésekbe, valamint az áttelepítési folyamat felügyeletét áttelepítési tanácsra bíznák, amelyet szerinte „nyugodtan hívhatunk Soros-bizottságnak”.
Fotó: Reuters
A brüsszeli elképzelés szerint harmincfős csoportokban nyújthatnának be menedékkérelmet
Hollik István kifejtette: a testület a migránsok tagállamok közötti elosztását felügyelné, ellenőrizné és a kötelező kvóta szempontjait érvényesítené. Mint mondta, az egész javaslatcsomag mögött „a Soros-terv és a Soros-szervezetek brüsszeli befolyása érhető tetten”, hiszen a milliárdos spekulánshoz köthető NGO-k vehetnének részt ebben a folyamatban. Hangsúlyozta: ezzel Brüsszel megsértené a tagországok szuverenitását, elvonná azon jogukat, hogy meghatározhassák, kit akarnak befogadni, kivel akarnak együtt élni.
Hollik István jelezte: a javaslatot kidolgozó szakbizottságban szinte csak olyan képviselők ülnek – köztük a DK-s Niedermüller Péter –, akikre Soros György és hálózata szövetségesként tekint. Hozzátette, egy korábban kiszivárgott lista szerint az EP-ben „a legnagyobb frakcióval Soros György rendelkezik”, a lajstromban többen szerepelnek, mint ahány tagja a néppárti képviselőcsoportnak van.
Fotó: Reuters
Tiltakozó afrikai betelepülők egy csoportja Ceután. Kockázatot rejtő program
Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) által múlt hét csütörtökön megszavazott „reformtervezet” a hatályban lévő közös uniós menekültügyi rendszerről szóló dublini szabályozást módosítaná. A dokumentum szerint a cél a menekültügyi kérelmek gyorsabb elbírálása és szolidaritási alapon a felelősség tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb megosztása. Arra is javaslatot tesznek, hogy a betelepítésbe és a bevándorlók „szponzorálásába” vonják be a migránsokat segítő civil szervezeteket, NGO-okat. A magyar kormány szerint a tervezet jogot vonna el, az ország szuverenitását korlátozná, ráadásul komoly nemzetbiztonsági kockázattal járna.
Látszatvita a demokráciáról
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az Európai Unió már 2008 óta nem tudja megoldani a tényleges problémákat, ezért látszatvitákba megy bele, és ezek közé tartozik, hogy milyen a jogállamiság helyzete Magyarországon vagy Lengyelországban. Kovács István a Kossuth rádió 180 perc című műsorában tegnap elmondta, hogy Vera Jourová cseh politikus, az Európai Bizottság jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa bejelentette: javasolja majd, hogy 2025-től jogállamisági kritériumokhoz kössék az uniós támogatások kifizetését. – Sem az eurózóna válságát, sem az ukrán konfliktust, sem a migrációs krízist nem oldotta meg az EU, ezért megy bele „pszeudovitákba”, és ebből születnek ilyen vad ötletek, amelyek politikai realitása kicsi – hangoztatta Kovács István. A szakértő úgy fogalmazott: a hasonló javaslatok maximálisan alkalmasak arra, hogy „árkot ássanak” Európa két fele közé.
(magyaridok.hu)
